Milyen hatással van a koronavírus az alvásunkra?

Baglyok kék fényben

Lélek

A koronavírus felboríthatja az alvást és ébrenlétet szabályozó cirkadián ritmust, de az idegrendszerünket megtámadva súlyosabb alvászavarokat is okozhat. Bár a járvány alatt a legtöbb embernek a megfelelő pihenés a legkisebb gondja, épp az alvás lehet a megelőzés, sőt, akár a gyógyulás kulcsa.

Amikor a Johns Hopkins Egyetem neurológiai osztályát megrohanták az inszomniára panaszkodó betegek, Rachel Salas neurológus azt gondolta, biztosan a koronavírus-járvánnyal járó stressz miatt nem tudnak aludni az emberek. Végül is mindenki aggódik az egészsége, az anyagi biztonsága miatt, a bezártság pedig csak fokozhatja a szorongást, ilyen körülmények között nem volt meglepő az egyre többeket érintő álmatlanság. De az emberáradat akkor sem szűnt meg, amikor – immár hónapokkal később – az új élethelyzet többé-kevésbé megszokottá vált. Sőt, feltűnően sok lett a betegek között, aki átesett a Covid-fertőzésen. A leginkább elfogadottnak számító magyarázat szerint az alvást is érintő idegrendszeri tüneteket a vírus által beindított gyulladásos folyamatok okozzák. A modell hasonló, mint a krónikus fájdalom szindróma esetén: a gyulladásos folyamatok következtében megsérül a kommunikáció az idegrendszer neuronjai között, ez pedig különböző neurológiai tüneteket, például koncentrációs zavart, fejfájást vagy alvászavarokat okoz. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus is megerősíti, hogy a Covid-járvány óta rengetegen fordulnak hozzá alvászavarokkal, elsősorban inszomniával. „Egyelőre még gyűjtjük azokat a tapasztalatokat, amelyek alapján biztos következtetéseket tudunk levonni a koronavírus és az alvás összefüggéseiről, de nagyon úgy tűnik, hogy bizonyos központi idegrendszeri gyulladásos kórképek károsíthatják az agy alvásért felelős központját. Így a pszichoszomatikus stressz mellett a koronavírus organikusan is befolyásolhatja az alvásunkat.”

A szakértő hozzáteszi, hogy ilyen esetekben nagyon nehéz szétszálazni a közvetett és közvetlen okokat: a lázzal, izomfájdalmakkal járó vírusos betegség például okozhat álmatlan éjszakákat, ez pedig akár hosszabb távon is felboríthatja alvásunkat. De olyan alvászavarok is jellemzőbbé váltak, amelyeket már nehezen lehet néhány rossz éjszakára fogni. „Több páciens is panaszkodott rémálmokra, olyanok is, akikre ez korábban egyáltalán nem volt jellemző. Itt is lehetséges, hogy pszichoszomatikus okok állnak a jelenség mögött, de a probléma organikus eredetét sem zárhatjuk ki” – teszi hozzá Vida Zsuzsanna.

Társadalmi kísérlet

Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese már régóta foglalkozik alváskutatással: ő úgy fogalmaz, a koronavírus kapcsán tapasztalható helyzet tulajdonképpen egy véletlen és kényszerű társadalmi kísérlet, amelyben rég­óta ismert tudományos összefüggések vizsgálhatók a gyakorlatban. Mert azt jól tudjuk, milyen hatással van az alvásunkra a bezártság, a társas kapcsolatok hiánya vagy épp az immobilizáció, olyan viszont még nem volt, hogy ezeket a hatásokat szinte az egész világ a bőrén tapasztalja. „A járványhelyzet miatt sokan kénytelenek voltak home office-ra, illetve távoktatásra váltani, ezzel pedig az alvás szempontjából két fontos tényező is kiesett az életükből. Ezek főleg a reggeli órákhoz kötődnek: az egyik az intenzív kültéri fény, a másik a társas interakciók ritmikusan ismétlődő mintázata, amelynek fontos mozzanata például az, amikor reggel a munkahelyen, iskolában találkozunk másokkal. Ezek úgynevezett időtagoló tényezők, amelyek segítenek a testünknek beállítani a biológiai óránkat, és a hiányukban sokkal könnyebben tolódik el a bioritmusunk” – mondja a pszichológus.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Falafel kapható a túlvilágon

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével, a ChatGPT és társainak elterjedésével úgy néz ki, nem tudjuk továbbkerülgetni a kérdést: hová lesz az emberiség, ha mindent és mindenkit a gépek irányítanak majd?

„Haj, ifjúság!”

A zeneszerzőt ünneplő nagyszabású koncertsorozatban az elhangzott kompozíciók mintegy fele származott Ligeti Györgytől, a többi mű a kontextust rajzolta meg az életmű köré. Mindenekelőtt a jó barát és pályatárs, Kurtág György művészetét, de megjelentek Ligeti mesterei, követői, fia, Lukas Ligeti, és mindazok, akik a legtágabban értelmezett jazz és az improvizáció felől érkezve mutatták meg, hogyan hatott rájuk a 100 éve született mester zenéje.

Kit hívnál fel először?

Hajdu Szabolcs remek drámaíró. Alapvetően film- és színházi rendezőként szoktuk őt számon tartani, pedig írói tudása legalább ilyen fontos az alkotásaiban, ahogy ebben a darabjában is, ahol még a tőle megszokottnál is banálisabb helyzeteket ír meg, rendkívül érzékenyen.

Mitől egészséges egy társadalom?

Mitől lesz fontos egy könyv? Például attól, válaszolhatnánk, hogy a mindennapjainkat meghatározó kérdésekkel foglalkozik. De ez nem teljesen igaz, ettől csak aktuális lenne. Fontossá az teheti, ha ezekhez a kérdésekhez a szokásostól eltérő szemszögből közelítve, az elvárttól eltérő válaszokat, illetve a lehetséges válaszok más rétegeinek megértését kínálja. Ez a könyv aktuális és fontos.

Visszabukott

Ókovács Szilvesztert meghosszabbították Bicskéig. Május 26-án, egy nappal a határidő előtt Csák János bejelentette, hogy a 2011 óta regnáló igazgató maradhat az Operaház élén. „Friss, vitális, innovatív” miniszterünk – ezek Ókovács szavai – éppen egy ázsiai útról tért haza, így hát ki kárhoztatná, hogy nem tudta meghallgatni a lehetséges jelölteket? Épp csak arra maradt ideje, hogy összehívjon egy sajtótájékoztatót, ahol csodálkozásának is hangot adott: az igazgatóválasztást nagyobb érdeklődés övezte, mint az Operaház előadásait.

Szakemberek

Zvečan, Leposavić, Zubin Potok – három nagyobbacska település Koszovó Köztársaság északi részén, ahol a szerb nemzetiségű lakosok erős többségben vannak; miként a Szerbiával határos Mitrovica megyében, és annak legnagyobb városában, Mitrovicában is.

„Csinálom a káoszt”

Az idén éppen három évtizede működő TÁP Színházból máig nem ment ki a meglepetés ereje. Ő mégis azt mondja, hogy azzal az abszurd színházzal, amelyet a hatalom működtet, nem tud versenyezni.

Ideiglenesen alkalmatlan

A baj mindig csőstül jön – tartja a mondás, és nagyon úgy néz ki, hogy ez most a magyar–EU-kapcsolatokra is igaz. Nem elég az uniós szerződésben foglalt alapértékek és alapvető polgári jogok megsértése miatt indult, ún. 7-es cikkely szerinti eljárás. Nem elég, hogy Magyarország lassan hat hónapja nem jut hozzá több ezer milliárd forint EU-támogatáshoz. Az Európai Parlament a múlt héten újabb frontot nyitott az Orbán-kormány ellen.

Egyből egyet

Jogerőre emelkedett a strasbourgi bíróságnak a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolását súlyosan kifogásoló határozata. A jövő júniusban esedékes nemzetiségi választásig módosítani kellene a nemzetiségi törvényt, de egyelőre a több honi kisebbséget sújtó etnobizniszre sincs megoldás.

Kémények és kéményebbek

A gazdálkodó szervezetek 80 százaléka ma sem tudja, hogy számukra nem ingyenes a kémények ellenőrzése. Egy hét évvel ezelőtti, a rezsicsökkentés miatt hozott változtatás felborította a kéményseprőszakmát is: cégek mentek tönkre, miközben a katasztrófavédelem nem bírja el a többletterhet.