Milyen hatással van a koronavírus az alvásunkra?

Baglyok kék fényben

Lélek

A koronavírus felboríthatja az alvást és ébrenlétet szabályozó cirkadián ritmust, de az idegrendszerünket megtámadva súlyosabb alvászavarokat is okozhat. Bár a járvány alatt a legtöbb embernek a megfelelő pihenés a legkisebb gondja, épp az alvás lehet a megelőzés, sőt, akár a gyógyulás kulcsa.

Amikor a Johns Hopkins Egyetem neurológiai osztályát megrohanták az inszomniára panaszkodó betegek, Rachel Salas neurológus azt gondolta, biztosan a koronavírus-járvánnyal járó stressz miatt nem tudnak aludni az emberek. Végül is mindenki aggódik az egészsége, az anyagi biztonsága miatt, a bezártság pedig csak fokozhatja a szorongást, ilyen körülmények között nem volt meglepő az egyre többeket érintő álmatlanság. De az emberáradat akkor sem szűnt meg, amikor – immár hónapokkal később – az új élethelyzet többé-kevésbé megszokottá vált. Sőt, feltűnően sok lett a betegek között, aki átesett a Covid-fertőzésen. A leginkább elfogadottnak számító magyarázat szerint az alvást is érintő idegrendszeri tüneteket a vírus által beindított gyulladásos folyamatok okozzák. A modell hasonló, mint a krónikus fájdalom szindróma esetén: a gyulladásos folyamatok következtében megsérül a kommunikáció az idegrendszer neuronjai között, ez pedig különböző neurológiai tüneteket, például koncentrációs zavart, fejfájást vagy alvászavarokat okoz. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus is megerősíti, hogy a Covid-járvány óta rengetegen fordulnak hozzá alvászavarokkal, elsősorban inszomniával. „Egyelőre még gyűjtjük azokat a tapasztalatokat, amelyek alapján biztos következtetéseket tudunk levonni a koronavírus és az alvás összefüggéseiről, de nagyon úgy tűnik, hogy bizonyos központi idegrendszeri gyulladásos kórképek károsíthatják az agy alvásért felelős központját. Így a pszichoszomatikus stressz mellett a koronavírus organikusan is befolyásolhatja az alvásunkat.”

A szakértő hozzáteszi, hogy ilyen esetekben nagyon nehéz szétszálazni a közvetett és közvetlen okokat: a lázzal, izomfájdalmakkal járó vírusos betegség például okozhat álmatlan éjszakákat, ez pedig akár hosszabb távon is felboríthatja alvásunkat. De olyan alvászavarok is jellemzőbbé váltak, amelyeket már nehezen lehet néhány rossz éjszakára fogni. „Több páciens is panaszkodott rémálmokra, olyanok is, akikre ez korábban egyáltalán nem volt jellemző. Itt is lehetséges, hogy pszichoszomatikus okok állnak a jelenség mögött, de a probléma organikus eredetét sem zárhatjuk ki” – teszi hozzá Vida Zsuzsanna.

Társadalmi kísérlet

Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese már régóta foglalkozik alváskutatással: ő úgy fogalmaz, a koronavírus kapcsán tapasztalható helyzet tulajdonképpen egy véletlen és kényszerű társadalmi kísérlet, amelyben rég­óta ismert tudományos összefüggések vizsgálhatók a gyakorlatban. Mert azt jól tudjuk, milyen hatással van az alvásunkra a bezártság, a társas kapcsolatok hiánya vagy épp az immobilizáció, olyan viszont még nem volt, hogy ezeket a hatásokat szinte az egész világ a bőrén tapasztalja. „A járványhelyzet miatt sokan kénytelenek voltak home office-ra, illetve távoktatásra váltani, ezzel pedig az alvás szempontjából két fontos tényező is kiesett az életükből. Ezek főleg a reggeli órákhoz kötődnek: az egyik az intenzív kültéri fény, a másik a társas interakciók ritmikusan ismétlődő mintázata, amelynek fontos mozzanata például az, amikor reggel a munkahelyen, iskolában találkozunk másokkal. Ezek úgynevezett időtagoló tényezők, amelyek segítenek a testünknek beállítani a biológiai óránkat, és a hiányukban sokkal könnyebben tolódik el a bioritmusunk” – mondja a pszichológus.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.