Amikor a Johns Hopkins Egyetem neurológiai osztályát megrohanták az inszomniára panaszkodó betegek, Rachel Salas neurológus azt gondolta, biztosan a koronavírus-járvánnyal járó stressz miatt nem tudnak aludni az emberek. Végül is mindenki aggódik az egészsége, az anyagi biztonsága miatt, a bezártság pedig csak fokozhatja a szorongást, ilyen körülmények között nem volt meglepő az egyre többeket érintő álmatlanság. De az emberáradat akkor sem szűnt meg, amikor – immár hónapokkal később – az új élethelyzet többé-kevésbé megszokottá vált. Sőt, feltűnően sok lett a betegek között, aki átesett a Covid-fertőzésen. A leginkább elfogadottnak számító magyarázat szerint az alvást is érintő idegrendszeri tüneteket a vírus által beindított gyulladásos folyamatok okozzák. A modell hasonló, mint a krónikus fájdalom szindróma esetén: a gyulladásos folyamatok következtében megsérül a kommunikáció az idegrendszer neuronjai között, ez pedig különböző neurológiai tüneteket, például koncentrációs zavart, fejfájást vagy alvászavarokat okoz. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus is megerősíti, hogy a Covid-járvány óta rengetegen fordulnak hozzá alvászavarokkal, elsősorban inszomniával. „Egyelőre még gyűjtjük azokat a tapasztalatokat, amelyek alapján biztos következtetéseket tudunk levonni a koronavírus és az alvás összefüggéseiről, de nagyon úgy tűnik, hogy bizonyos központi idegrendszeri gyulladásos kórképek károsíthatják az agy alvásért felelős központját. Így a pszichoszomatikus stressz mellett a koronavírus organikusan is befolyásolhatja az alvásunkat.”
A szakértő hozzáteszi, hogy ilyen esetekben nagyon nehéz szétszálazni a közvetett és közvetlen okokat: a lázzal, izomfájdalmakkal járó vírusos betegség például okozhat álmatlan éjszakákat, ez pedig akár hosszabb távon is felboríthatja alvásunkat. De olyan alvászavarok is jellemzőbbé váltak, amelyeket már nehezen lehet néhány rossz éjszakára fogni. „Több páciens is panaszkodott rémálmokra, olyanok is, akikre ez korábban egyáltalán nem volt jellemző. Itt is lehetséges, hogy pszichoszomatikus okok állnak a jelenség mögött, de a probléma organikus eredetét sem zárhatjuk ki” – teszi hozzá Vida Zsuzsanna.
Társadalmi kísérlet
Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese már régóta foglalkozik alváskutatással: ő úgy fogalmaz, a koronavírus kapcsán tapasztalható helyzet tulajdonképpen egy véletlen és kényszerű társadalmi kísérlet, amelyben régóta ismert tudományos összefüggések vizsgálhatók a gyakorlatban. Mert azt jól tudjuk, milyen hatással van az alvásunkra a bezártság, a társas kapcsolatok hiánya vagy épp az immobilizáció, olyan viszont még nem volt, hogy ezeket a hatásokat szinte az egész világ a bőrén tapasztalja. „A járványhelyzet miatt sokan kénytelenek voltak home office-ra, illetve távoktatásra váltani, ezzel pedig az alvás szempontjából két fontos tényező is kiesett az életükből. Ezek főleg a reggeli órákhoz kötődnek: az egyik az intenzív kültéri fény, a másik a társas interakciók ritmikusan ismétlődő mintázata, amelynek fontos mozzanata például az, amikor reggel a munkahelyen, iskolában találkozunk másokkal. Ezek úgynevezett időtagoló tényezők, amelyek segítenek a testünknek beállítani a biológiai óránkat, és a hiányukban sokkal könnyebben tolódik el a bioritmusunk” – mondja a pszichológus.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
