"Fröccsöntést is vállalunk" - Juhász Márton, Sik Eduárd, a magyar Fab lab alapítói

  • Gulyás Márton
  • 2011. május 5.

Lélek

A Neil Gershenfeld által alapított Fab lab (fabrication laboratory) az MIT (Massachusettsi Technológiai Intézet) médialaborjából nőtte ki magát, s ma már a világ legkülönbözőbb pontjain kínál lehetőséget az amatőr és a professzionális kutatóknak ötleteik prototípussá fejlesztéséhez. Az első kelet-európai Fab lab alapítói szerint lehetőséget nyújtanak mindazoknak, akik érdeklődési körük specialitása miatt eddig nem tudtak bizonyítani.
A Neil Gershenfeld által alapított Fab lab (fabrication laboratory) az MIT (Massachusettsi Technológiai Intézet) médialaborjából nőtte ki magát, s ma már a világ legkülönbözőbb pontjain kínál lehetőséget az amatőr és a professzionális kutatóknak ötleteik prototípussá fejlesztéséhez. Az első kelet-európai Fab lab alapítói szerint lehetőséget nyújtanak mindazoknak, akik érdeklődési körük specialitása miatt eddig nem tudtak bizonyítani.

Magyar Narancs: Mennyiben tekinthető franchise-nak a Fab lab?

Sik Eduárd: Szabad a névhasználat, nincsenek feltételek. Azonban adott egy charta, amiben az is szerepel, hogy nem gyárthatsz fegyvert, óvd a környezetet és így tovább. Ez voltaképpen egy házirend, amihez érdemes igazodni. A legfontosabb elvárás a használt eszközök kompatibilitása. Az "ökölszabály" alapján a legtöbbet használt és legelterjedtebb szabványokat kell minden Fab labben alkalmazni, éppen azért, hogy az együttműködés egymás között is biztosítva legyen.

MN: Azt mondtad, hogy sikeres a mozgalom. Miben mérhető ez a siker? A létrehozott és a piacra bevezetett termékek bőségében vagy abban, hogy civilek széles tömegei jutottak hozzá korábban hozzáférhetetlen technológiákhoz?

Juhász Márton: Egyik következik a másikból, bár sok innovatív termék nem feltételezi a magas technológiai hátteret. Ami mégis, arra jó példa a madridi Solar House, amihez sok új elméletet és technológiát használtak fel, például flexibilis napelemeket vagy szabályozott mikroklímát. A legnagyobb sikert mégis az jelenti, hogy kreatív emberek használható tudással gazdagodhatnak, miközben nagyszerű dolgokat készítenek.

SE: A Solar House projektnek az is érdekessége, hogy a madridi terveket átküldték Németországba, ott legyártották az alkatrészeket, kamionokba pakolták őket, visszaszállították, s végül Madridban szerelték össze.

JM: A Fab labek globális tudása (know-how-k, how-to csomagok) megosztott és lokálisan hasznosítható. 2009 elején a Fablab Jalalabad bemutatta a tyúkhálóból és könnyű faszerkezetből készített wifiantennáját, ami nyílt forráskódú routerekkel akár 4 kilométeres távolságot is képes áthidalni - s ezzel létrehozták a világ egyik legolcsóbb vezeték nélküli internethálózatát Afganisztánban. 2010-ben MIT-s diákok a dokumentációt felhasználva reprodukálták a hálózatot Kenyában is.

MN: Mennyire tekinthető a Fab lab a Kitchen Budapest (KIBU - bővebben: Győzd le az egeret, Magyar Narancs, 2010. szeptember 2.) vetélytársának?

JM: Egymást kiegészítő tevékenységekről van szó, így együttműködésre törekszünk a kezdetektől fogva. Más a működési modell, más a finanszírozási forma, más a felszereltség, mások a fókuszterületek.

SE: A KIBU-ban gyakorlatilag nincs gyártókapacitás, komolyabb prototípusok megépítése már problémákba ütközik. Akik nem ösztöndíjas kutatók, azok számára korlátozottabb a hozzáférés.

JM: A KIBU ösztöndíjalapon működő hely, a Fab lab viszont szolgáltató műhely, ami azoknak való, akik önmaguk valósítanák meg az ötleteiket, legyen az egy termék prototípusa vagy barkácsolás a szabás-varrástól kezdődően a kismodellépítésen keresztül az elektromechanikus szerkezetekig, célzott workshop, céges fejlesztés vagy akár a magánbütykölés keretén belül. Mindazokhoz szeretnénk szólni, akiknek van valamilyen manualitást vagy speciális tudást igénylő munkájuk/hobbijuk.

SE: Ugyanakkor az is fontos, hogy a Fab lab a szolgáltatásaival a for-profit szcénát is kiszolgálja. Nálunk sokkal olcsóbban tudnak jó minőségű prototípusokat létrehozni, mint bárhol máshol. Egy döntő érv mellettünk a költséghatékonyságon túl, hogy olyan, nem hétköznapi eszközök is rendelkezésre állnak, mint 3D-s nyomtató, lézervágó. Jelenleg a térnyomtatás három különböző technológiáját - például fém- és üvegnyomtatást - tudjuk partnereinken keresztül kivitelezni, de az amerikai partnercégen keresztül villámgyors és precíz fröccsöntést is vállalunk.

JM: Ezek egyúttal finanszírozási problémák is. Mi egy tucat olyan szabadúszót várunk most, a nyitás után, akik jól tudnak mozogni abban a multidiszciplináris térben, amit a Fab lab képvisel, és akiknek jelenleg nincs futó projektjük. Velük közösen komplex technológiai megoldásokat tudnánk szolgáltatni fizetőképes cégek részére, ami egy gazdasági lábat jelentene minden résztvevőnek, beleértve a labort is. Ez kutatás-fejlesztés, innováció, tehát egy professzionális szolgáltatási csomag a cégek számára. Elképzeléseinkszerint a cégek pályázatokat írhatnának ki az oldalunkon keresztül az őket érintő problémák leghatékonyabb megoldására. Ezekre önszervező csapatok neveznének, és a cég döntené el, melyik csapat megoldását vásárolja meg.

MN: Mi alapján súlyoztok a megvalósítandó projektek között?

SE: A prioritást a közösség határozza meg, nem mi. Lesznek objektív tényezők is, a gépidők és így tovább.

MN: De hogyan tudtok szakmai műhellyé válni, ha lényegében nincsenek szakmai kritériumok a tagok számára?

SE: Nem tartanánk etikusnak a projektek szakmai alapú megkülönböztetését. Gépidők lesznek, amelyeket a tagok elsőbbségi alapon hasznosíthatnak. Nem megkülönböztetni akarjuk az egyes tagokat, hanemlaboridőt biztosítani a feladatok hatékony elvégzéséhez.

JM: Említettem azt a tucatnyi embert, akik szabadúszóként várhatóan sok időt fognak a laborban eltölteni, az ő átfogó tudásuk feltétlenül megalapozza a szakmai hátteret. Nekik lesznek saját projektjeik, jelenlétükkel biztosítják a tudás informális átadását. Ez ugyan nem szakmai vezetés, de hívhatjuk guide-nak. Horizontális elrendezésben gondolkodunk, így egyenlő esélyt kaphat minden projekt.

SE: Biztosítani szeretnénk, hogy bárki hasznosítani tudja a kreativitását azokon az eszközökön keresztül, amelyek itt a rendelkezésére állnak. Ez nagyon fontos. De szükséges az is, hogy lehetőséget adjunk azoknak a céloknak a megvalósítására, melyektőlelőrelendülhet egy vállalkozás. Összességében azt szeretnénk, ha egy projekt életképességét kizárólag a piaci szereplők ítélnék meg, és nem a belső tagság.

MN: Hogyan fogadta a nemzetközi közösség Kelet-Európa első Fab labjének hírét?

SE: Rajtunk kívül Csehországban is beindult, de nekik egyelőre nincs helyük - holott több mint 200 tagot tömörítenek. Szóval ezzel a kis megszorítással vagyunk mi az első kelet-európai Fab lab. Jelenleg a Luzerni Egyetemmel állunk szorosabb együttműködésben, ugyanis ott az egyetemen belül működik egy ilyen labor.

JM: Várható, hogy különböző együttműködési programok fognak beindulni a különböző laborok között. Most, hogy még ki se nőttünk a földből, már segítségére voltunk a japán Fab labnek. Van egy FabFolk nevű hálózat, ami az összes Fab lab közös kommunikációs felülete. Ide érkezett egy felhívás a szintén nem régen elstartolt japán labortól, miszerint létrehoztak egy oldalt, amelyen a katasztrófasújtotta területeken könnyen megvalósítható technológiák létrehozásához gyűjtenek ötleteket. Energiabiztosítás, víztisztítás, hogyan maradj melegen és így tovább. Szerveztünk egy napot a KIBU-val közösen, amihez a japánok videokonferencián keresztül kapcsolódtak. Részt vett a munkában Hiro Tanaka, az ottani labor vezetője is, és a nap végére 11 könnyen elkészíthető eszköz dokumentációja készült el japánra fordítva, amelyek az ottani labor kutatói számára is hasznosíthatók. 'k a katasztrófák által értintett területeken fognak foglalkozásokat tartani a leírások alapján.

MN: Hogyan finanszírozzátok a működést?

SE: Több lábon állunk. Egyrészt raktunk bele saját pénzt, másrészt kedvezményes áron bérelhetjük azt a helyet, ahol a műhelyt kialakítottuk. A továbbiakban a tagdíjakból, a támogatói tagdíjakból, illetve az üzleti megrendelésekből kívánjuk finanszírozni magunkat, valamint próbálkozunk majd pályázatokon is forrásokhoz jutni.

MN: Miben lesz más a budapesti Fab lab, mint a többi?

SE: Reméljük, hogy semmiben. Professzionális környezetet akarunk létrehozni, olyat, ami kompatibilis a külföldi műhelyekkel.

JM: Igyekszünk minél hamarabb elindítani biológiai, biotechnológiai workshopjainkat és a témakörrel kapcsolatos "csináld magad" mozgalmunkat, ami talán egy kicsit túlmutat egy átlagos Fab lab működésén.

Neked ajánljuk