Munkakeresés pszichiátriai diagnózissal

Megbélyegezve

Lélek

A megváltozott munkaképességűek között a mentális zavarral élők vannak a legnehezebb helyzetben, mivel gyakran tévhitekre épülő stigmák nehezítik elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon. Megfelelő rehabilitáció nélkül számukra gyakran csak a szegregációt erősítő védett foglalkoztatás marad.

A 39 éves Katalin gyerekkora óta az egészségügyben képzelte el a jövőjét: betegápolással, mások segítésével szeretett volna foglalkozni. Az egészségüggyel való kapcsolata azonban a vártnál komplikáltabban alakult, amikor 17 évesen megkapta első pszichiátriai diagnózisát. Az évek során autizmust, paranoid skizofréniát és bipoláris zavart is megállapítottak nála, de ő azt mondja, mára megtanulta kezelni a tüneteit, sőt úgy látja, a tapasztalataival még hatékonyabban segíthet másokon. Csakhogy a pszichiátriai diagnózis olyan súlyos stigma, hogy szinte lehetetlen munkát találnia a nyílt munkaerőpiacon. Katalinnak egy idősek otthonában sikerült elhelyezkednie gondozóként, ahol az első évben minden rendben is ment, meg voltak elégedve a munkájával. Aztán szinte egyik napról a másikra változott a helyzete, egészen másképp nézett rá a főnöke, és már a munkájára is egyre több volt a panasz. „Megtudtam, hogy a főnököm közös ismerősök révén tudomást szerzett a diagnózisomról, és egyszerre a munkavégzésem minősége helyett már csak a mentális zavaraimat látta” – meséli Katalin, aki ezután többször is rágalmazás, megaláztatás áldozatává vált a munkahelyén.

A most 40 éves Anna szintén fiatalon, 21 évesen kapta meg a diagnózisát, 2004-ben. Először paranoid skizofréniát állapítottak meg nála, később borderline személyiségzavart és bipoláris zavart diagnosztizáltak nála. Mielőtt bekerült volna a pszichiátriai ellátásba, csak diákmunkái voltak – dolgozott újságárusként és egy szálloda recepcióján –, éppen egyetemi tanulmányait végezte a Corvinuson (akkor még Közgázon). Az egyetem mellett magántanárként sikerült elhelyezkednie, amit szeret is, bár szíve szerint inkább egy vállalatnál dolgozna, lehetőleg vezető pozícióban. Az álláskeresésnél azonban nincs szerencséje: ha végzettsége alapján be is hívják, általában csak a második körig jut el – Anna úgy véli, ennek a mások szerint gyakran „furcsa” kommunikációs stílusa lehet az oka. Neki egyébként a pszichiátere is azt javasolta, hogy inkább tartsa titokban mentális zavarát, és ő is azt látja, hogy a pszichés betegektől „jobban irtózik a társadalom, mint a nemi bajosoktól”.

Persona non grata

Az EU-n belül Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 2,3 százalék a foglalkoztatottak között a tartósan betegek vagy fogyatékossággal élők aránya – olvasható Bányai Borbála, az ELTE Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézete munkatársának 2014-es tanulmányában. Az uniós átlag 12,3 százalék. A megváltozott munkaképességűek között a mentális zavarral élők vannak a legnehezebb helyzetben, a munkáltatók idegenkednek az alkalmazásuktól, s ennek elsődleges oka a diagnózisukra tapadó stigma. Pedig ahogyan Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus rámutat, a depresszió és a szorongásos zavarok a táppénz és leszázalékolás mögötti első tíz ok között szerepelnek – sőt a depresszió évtizedek óta a munkaképesség csökkenésének első öt oka között van. „A mentális zavarok jelentős negatív összefüggést mutatnak a munkahelyi produktivitással és munkaképességgel: az érintettek legalább 30 százalékát írják ki táppénzre a betegségük miatt.”

Az OECD korábbi vizsgálatai szerint a mentális problémákkal élők jóval fiatalabban válnak inaktívvá, mint más fogyatékossággal élők. Ez részben azért van, mert – korai diagnózis esetén – gyakran már az oktatásból is kiesnek, így alacsonyabb végzettséggel érkeznek a munkaerőpiacra. Bányai Borbála azt is megállapítja, hogy ezek a személyek összességében is jóval kevesebb aktív évet töltenek a nyílt munkaerőpiacon: átlagosan 50 év körül már inaktívvá válnak rokkantnyugdíjasként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.