rés a présen

„Nem látszik”

  • rés a présen
  • 2023. augusztus 23.

Lélek

Herner Dorka pszichológus

rés a présen: Első könyved a Gyerekes gondolatok – önismereti egypercesek szülőknek. Mi ösztönzött arra, hogy leírd ezeket a rövid sztorikat?

Herner Dorka: Barátnőim már évekkel a megírása előtt mondogatták, hogy „neked könyvet kellene írnod!”, de én biztos voltam benne, hogy sosem fogok. Mindig is introvertált voltam, a figyelem rémisztett. Aztán váratlanul, elementáris erővel pattant ki az ötlet, és három hónap alatt megírtam. Mostanra már látom, hogy az a rengeteg év, amelyet az öt gyerekem mellett odaadással, örömmel és saját igényből töltöttem, mellékhatásként azt hozta, hogy az egyéb igényeimet hanyagoltam. Az írással kijelöltem egy csatornát a saját hangomnak. Az írás volt az idő, amelyet egyedül, háborítatlan tudtam tölteni. De remélem, hogy nem csak magammal tettem jót!

rap: Új köteted, az idén megjelent Lélekmódváltás már inkább elméleti munka és a munkamódszered összefoglalója.

HD: Ez a könyv sem száraz elmélet vagy szakmai szöveg, az távol áll tőlem. Átlagember vagyok, talán azzal a ritkasággal, hogy nyíltan vállalom a lelki hepehupái­mat. Pszichológusként ez főleg nem jellemző, hiszen azt tanuljuk az egyetemen, hogy a saját problémáinkat ne mutassuk. A Lélekmódváltásban is hétköznapi élethelyzeteken keresztül mutatom be a lélek mindennapi ápolásának eszközeit. Nem a változás, hanem az foglalkoztat, hogy az életútja mindenkinek tele van kátyúkkal, és nincs traumamérleg. Lelkileg ugyanúgy szenvedhet és szenved az is, akinek van pénze, egészséges gyereke, munkája. A könyvemben csak fölhangosítom és fölvállalom azt, amit annyian élünk: látszólag mindenünk megvan, de mégsem vagyunk jól. Látszólag – ez a lényeg. Mert a lelkünk, amely nem látszik, sokunknak szűköl. Rengetegen szedik titkon a szorongáscsökkentőket és az altatókat, vagy oldják ki magukból a rossz érzéseket minden este két-három pohár borral. A másik, ami nagyon foglalkoztat, a kiváltságosok bűntudata. Ez a fogalom nem is nagyon létezett eddig, egy-egy angol cikkben föllelhető, de kutatást egyáltalán nem találtam róla. Aki kiváltságos valamiben – például egészséges, tehetős családba született, eszesebb, mint az átlag –, sokszor él meg bűntudatot. Úgy érezzük, nem tettünk eleget azért, amink van, ezért takargatjuk jóságainkat. A kiút az érzésnek a föltárása – mindenki kiváltságos valamiben! –, majd a többleteink adásba fordítása. Adhatunk időt, mosolyt, ötleteket, bármit, amivel tudunk kompenzálni, tehát belül harmonizálódni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.