rés a présen

„Nem látszik”

  • rés a présen
  • 2023. augusztus 23.

Lélek

Herner Dorka pszichológus

rés a présen: Első könyved a Gyerekes gondolatok – önismereti egypercesek szülőknek. Mi ösztönzött arra, hogy leírd ezeket a rövid sztorikat?

Herner Dorka: Barátnőim már évekkel a megírása előtt mondogatták, hogy „neked könyvet kellene írnod!”, de én biztos voltam benne, hogy sosem fogok. Mindig is introvertált voltam, a figyelem rémisztett. Aztán váratlanul, elementáris erővel pattant ki az ötlet, és három hónap alatt megírtam. Mostanra már látom, hogy az a rengeteg év, amelyet az öt gyerekem mellett odaadással, örömmel és saját igényből töltöttem, mellékhatásként azt hozta, hogy az egyéb igényeimet hanyagoltam. Az írással kijelöltem egy csatornát a saját hangomnak. Az írás volt az idő, amelyet egyedül, háborítatlan tudtam tölteni. De remélem, hogy nem csak magammal tettem jót!

rap: Új köteted, az idén megjelent Lélekmódváltás már inkább elméleti munka és a munkamódszered összefoglalója.

HD: Ez a könyv sem száraz elmélet vagy szakmai szöveg, az távol áll tőlem. Átlagember vagyok, talán azzal a ritkasággal, hogy nyíltan vállalom a lelki hepehupái­mat. Pszichológusként ez főleg nem jellemző, hiszen azt tanuljuk az egyetemen, hogy a saját problémáinkat ne mutassuk. A Lélekmódváltásban is hétköznapi élethelyzeteken keresztül mutatom be a lélek mindennapi ápolásának eszközeit. Nem a változás, hanem az foglalkoztat, hogy az életútja mindenkinek tele van kátyúkkal, és nincs traumamérleg. Lelkileg ugyanúgy szenvedhet és szenved az is, akinek van pénze, egészséges gyereke, munkája. A könyvemben csak fölhangosítom és fölvállalom azt, amit annyian élünk: látszólag mindenünk megvan, de mégsem vagyunk jól. Látszólag – ez a lényeg. Mert a lelkünk, amely nem látszik, sokunknak szűköl. Rengetegen szedik titkon a szorongáscsökkentőket és az altatókat, vagy oldják ki magukból a rossz érzéseket minden este két-három pohár borral. A másik, ami nagyon foglalkoztat, a kiváltságosok bűntudata. Ez a fogalom nem is nagyon létezett eddig, egy-egy angol cikkben föllelhető, de kutatást egyáltalán nem találtam róla. Aki kiváltságos valamiben – például egészséges, tehetős családba született, eszesebb, mint az átlag –, sokszor él meg bűntudatot. Úgy érezzük, nem tettünk eleget azért, amink van, ezért takargatjuk jóságainkat. A kiút az érzésnek a föltárása – mindenki kiváltságos valamiben! –, majd a többleteink adásba fordítása. Adhatunk időt, mosolyt, ötleteket, bármit, amivel tudunk kompenzálni, tehát belül harmonizálódni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.