rés a présen

„Nem látszik”

  • rés a présen
  • 2023. augusztus 23.

Lélek

Herner Dorka pszichológus

rés a présen: Első könyved a Gyerekes gondolatok – önismereti egypercesek szülőknek. Mi ösztönzött arra, hogy leírd ezeket a rövid sztorikat?

Herner Dorka: Barátnőim már évekkel a megírása előtt mondogatták, hogy „neked könyvet kellene írnod!”, de én biztos voltam benne, hogy sosem fogok. Mindig is introvertált voltam, a figyelem rémisztett. Aztán váratlanul, elementáris erővel pattant ki az ötlet, és három hónap alatt megírtam. Mostanra már látom, hogy az a rengeteg év, amelyet az öt gyerekem mellett odaadással, örömmel és saját igényből töltöttem, mellékhatásként azt hozta, hogy az egyéb igényeimet hanyagoltam. Az írással kijelöltem egy csatornát a saját hangomnak. Az írás volt az idő, amelyet egyedül, háborítatlan tudtam tölteni. De remélem, hogy nem csak magammal tettem jót!

rap: Új köteted, az idén megjelent Lélekmódváltás már inkább elméleti munka és a munkamódszered összefoglalója.

HD: Ez a könyv sem száraz elmélet vagy szakmai szöveg, az távol áll tőlem. Átlagember vagyok, talán azzal a ritkasággal, hogy nyíltan vállalom a lelki hepehupái­mat. Pszichológusként ez főleg nem jellemző, hiszen azt tanuljuk az egyetemen, hogy a saját problémáinkat ne mutassuk. A Lélekmódváltásban is hétköznapi élethelyzeteken keresztül mutatom be a lélek mindennapi ápolásának eszközeit. Nem a változás, hanem az foglalkoztat, hogy az életútja mindenkinek tele van kátyúkkal, és nincs traumamérleg. Lelkileg ugyanúgy szenvedhet és szenved az is, akinek van pénze, egészséges gyereke, munkája. A könyvemben csak fölhangosítom és fölvállalom azt, amit annyian élünk: látszólag mindenünk megvan, de mégsem vagyunk jól. Látszólag – ez a lényeg. Mert a lelkünk, amely nem látszik, sokunknak szűköl. Rengetegen szedik titkon a szorongáscsökkentőket és az altatókat, vagy oldják ki magukból a rossz érzéseket minden este két-három pohár borral. A másik, ami nagyon foglalkoztat, a kiváltságosok bűntudata. Ez a fogalom nem is nagyon létezett eddig, egy-egy angol cikkben föllelhető, de kutatást egyáltalán nem találtam róla. Aki kiváltságos valamiben – például egészséges, tehetős családba született, eszesebb, mint az átlag –, sokszor él meg bűntudatot. Úgy érezzük, nem tettünk eleget azért, amink van, ezért takargatjuk jóságainkat. A kiút az érzésnek a föltárása – mindenki kiváltságos valamiben! –, majd a többleteink adásba fordítása. Adhatunk időt, mosolyt, ötleteket, bármit, amivel tudunk kompenzálni, tehát belül harmonizálódni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.