Lottó és logika

Mindig a ház nyer

Lélek

Amikor megnő a nyeremény a nagy sorshúzásokon, mindig fokozódik a játékkedv is. Pedig az esélyeink nem lesznek nagyobbak.

Komoly izgalmat keltett, hogy a nyereményalap felduzzadása miatt az idei 48. játékhéten már 2,41 milliárd forintot lehet nyerni az ötös, míg 2,74 milliárdot a hatos lottón. Utóbbin május óta nem volt telitalálat, ehhez képest most már több mint 35 százalékkal több szelvényt játszanak meg. A hatos lottó esetében lassan közel kerülhetünk ahhoz a nominálisan 2,96 milliárd forintos csúcsnyereményhez, amelyet még 2008-ban fizettek ki (abba most ne menjünk bele, hogy az inflációval számolva mennyit érne ez a nyeremény mai forintban). Ehhez képest az ötös heti nyereménye a legjobb tízbe sem kerülhetne be (a csúcsot egy még 2020-ban kifizetett 6,4 milliárd forintos telitalálat tartja), viszont eddig még csak egyszer fordult elő, hogy egyszerre mindkét heti húzású játékon 2 milliárd felett legyen a főnyeremény.

 

Biztosra menni?

A Szerencsejáték Zrt. számsorsjáték osztálya már akkor tájékoztatta a közvéleményt egy szigorúan elvi lehetőségről, amikor még „csak” 2,5 milliárd forintot tett ki a hatos lottó főnyereménye: eszerint a telitalálatosért járó pénz öt hete elérte az úgynevezett döntéselméleti határt, vagyis az a játékos, aki beikszeli az összes számkombinációt, azaz felad 8 145 060 darab szelvényt (egyenként 300 forintért), a megjátszott alapjátékok árán felül komoly összeget kaszálhat, amennyiben egyedüli nyertes marad. Ehhez elég legyen annyi, hogy az összes szelvény feladása 2 443 518 000 forintba kerülne – a különbözet már a pillanatnyi főnyereményhez képest is 296 482 000 forint lenne, és akkor nem számoltunk azzal, hogy a kisebb nyereményekből is juthatna valamennyi: akár még pár tízmillió is leeshetne abból, hogy a telitalálatos mellett volt 234 öttalálatosunk is (ebben a kategóriában ennyi a kombinációk száma). A két lottójáték közötti különbséget mutatja, hogy az ötös lottóhoz 43 949 268 darab szelvényt kéne kitölteni a biztos nyeréshez, mintegy 9,9 milliárdért, miközben még sosem volt ekkora főnyeremény. Ebből is látszik, hogy itt még kisebb a nyerési esély, ehhez képest a nyereményösszegben most épp még vezet is a hatos.

Az összes szelvény kitöltésével elérhető nyeremény bekaszálásának legfőbb elvi és egyben gyakorlati akadályát még csak nem is az jelenti, hogy több mint 8 millió szelvényt szinte lehetetlen kitölteni. Ehhez mind az internetes beküldést segítő gépi algoritmus, szelvénykitöltő berendezés, mind a potenciálisan korlátozatlan számú és még az ilyen kulimunkára is olcsón megfizethető munkaerő is hiányzik. De gondoljunk csak bele: mi garantálja, hogy az összes szelvény kitöltése dacára mi leszünk az egyetlen nyertesek? Márpedig ha valaki véletlenül szintén telitalálatot produkál, akkor máris megfeleződött a főnyeremény, és mi a sok százmilliós nyereség helyett több mint egymilliárdos veszteséget könyvelhetünk el; több nyertes esetén még rosszabbul járunk. Mint látható, a lottójáték még ebben az abszurd vetületben is szerencsejáték marad.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk