A chemsexpartik veszélyei

Péntektől vasárnapig

Lélek

Szerhasználat, szex és buli, mindez meleg közösségben. Könnyen addikcióhoz vezet, ráadásul tabutémának is tekinti a világ, így a segítségnyújtás sem egyszerű. A chemsex Magyarországon is egyre nagyobb teret nyer.

„Nálam azzal kezdődött, hogy egy buliban megkérdezte valaki, kérek-e füves cigit vagy ekit, már nem is emlékszem. Akkoriban nagyon stresszes volt az életem, mind a munkám, mind a családom és a párkapcsolatom miatt. Közösséget kerestem és kikapcsolódást, egy helyet, ahol kiléphetek a nagyon megterhelő mókuskerékből. Nem bizonyult jó megküzdési stratégiának, de akkor nem tudtam ennél jobbat” – meséli Bereczky Tamás aktivista és edukátor arról az időszakról, amikor chemsexpartikba járt. A chemsex MSM férfiak (men who have sex with men; férfiak, akik férfiakkal szexelnek) eseménycentrikus drogfogyasztása: egy napokig tartó csoportos szexparti, ahol az élmény fokozása érdekében különféle szereket használnak.

 

Könnyű rácsavarodni

„Egy idő után én is szerveztem bulikat. Folyamatos volt bennem a félelem, hogy a szomszédok kihívják a rendőrséget a zajok és a fűszag miatt, de a késztetés nagyobb volt, mint a rettegés. Beszippantott ez a közeg” – folytatja Bereczky, aki nagyjából öt évig használt szereket és járt chemsexbulikba, aztán egy partin megkérdezte magától: mégis mit csinál. „Hirtelen nagyon józannak éreztem magam, ami fizikailag lehetetlen volt ugyan, de mégis belém hasított a felismerés, hogy szégyellem magam. Hogy mi ez, s hogyan jutottam idáig? Hazazavartam mindenkit a lakásomból, aludtam egy napig, aztán átjött a legjobb barátom, minden cuccot összepakoltunk és kidobtunk.” Azóta két-három chemsexbuliban volt, de azt mondja, nem érezte jól magát. „A trauma megmaradt, álmodok ezekkel a bulikkal és gyászolom azt a hét barátomat, akiket azóta a szerek és a chemsex miatt veszítettem el.”

Bár Nyugat-Európában a jelenséggel számos szakmai írás és konferencia foglalkozik, Magyarországon elvétve találkozunk egy-két cikkel, a témában tartott első konferencia január végén volt a Sárosi Péter vezette Drogriporter és a Háttér Társaság szervezésében. Pedig a chemsex nálunk is jelen van, ez egy­értelműen látszik a nemibeteg-gondozók, a pszichológusok, az LMBTQ érdekérvényesítéssel vagy a szerhasználatból adódó problémákkal foglalkozó szervezetek jelzéseiből. Vagy abból, hogy a randi appokat használók mindennap azzal szembesülnek: valaki chemsexbuliba hívja őket, vagy eleve azért hoz létre egy profilt, hogy ilyen partikat szervezzen.

A chemsexbulikban jellemzően három szert használnak: mefedront (kati), GHB/GBL-t (dzsina) és metamfetamint (tina). Emellett lehet alkohol, Viagra, kokain, ketamin vagy ecstasy is. Ezek veszélyes, könnyen túladagolható szerek, megterhelik a szívet, a vesét és a májat folyamatosan roncsolják. A szerek hatására a használók hajlamosak elfeledkezni arról, hogy kellő mennyiségű vizet igyanak és egyenek, ezért a 3–4 napig vagy akár egy hétig tartó bulikon sokan kiszáradás- vagy kimerülésközeli állapotba kerülnek. Ha valaki évekig chemezik, fokozottan fennáll a szívroham veszélye. A chem­sexszel gyakran együtt jár a magasabb kockázatvállalás, vagyis a védekezés nélküli szex, a fecskendők, tűk megosztása. Ezért is fontos, hogy a bulikon legalább egy józan megfigyelő jelen legyen, aki segítséget nyújt, ha valaki rosszul érzi magát, odafigyel a biztonságos szerhasználatra, vagy arra, hogy ne forduljon elő erőszakos viselkedés. Jó példa erre a 2016-ban indult queer techno bulisorozat, az OMOH Care Bear kommandója, akiknek az a céljuk, hogy biztonságos környezetet teremtsenek a chemsexbulikon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.