helyrajzi szám

Batthyány tér 4.

Lokál

A 17. század végi Budán, a mai Batthyány tér területén alakult ki kereskedelmi és közlekedési központ, amelyet Oberer Marktnak, felső piacnak neveztek.

A téren álló Fehér Kereszt fogadónak a Tirolból származó Falk Pál volt a tulajdonosa, aki az 1720-as években érkezett Budára. Az 1750-es évek végén fia, Falk Ferenc vette át üzletet, aki lebontatta a fogadót, és jóval nagyobb, pazar szállodát építtetett a helyére. Állítólag a szálló vendége volt II. József császár is, erre vannak ugyan levéltári bizonyítékok, de arra a jóval elterjedtebb legendára nincsenek, hogy Giacomo Casanova is itt szállt volna meg és keveredett különféle kalandokba budai fürdőkúrája idején. Az viszont bizonyos, hogy a szálló az 1830-as évekig nagyszabású bálok és színi­előadások helyszíne volt, pedig ma már egyáltalán nem tűnik olyan nagynak a jelenlegi Batthyány tér 4. szám alatti műemlék épület.

Amennyire dicsőséges volt a Fehér Kereszt történetének első száz éve, a következő száz inkább érdektelennek mondható. Falk Ferenc 1814-es halála után egy budai polgár, Diestinger József vette meg a házat, amely az 1838-as árvíz okozta károk után már nem fogadóként, hanem bérházként működött – egészen 1945-ig. Rákosi állítólag az ötvenes évek elején teljesen át akarta alakíttatni a Batthyány teret (hogy ne templomokra nézzen a parlamenti ablaka), ám 1955-ben úgy döntött a műemlékvédelmi hatóság, hogy nem nyúlhat senki a Batthyány térhez, ekkor készültek el a Batthyány tér 4. felújítási tervei is. A munkák azonban elhúzódtak. Olyannyira, hogy 1965 februárjában az Esti Hírlap „Jubilál a Fehér Kereszt fogadó tragikomédiája” címmel közölt riportot, amelyben arra keresték a választ, hogy az épület miért nem tudott újjá­épülni tíz év alatt sem. „Például azért, mert a falak nedvesek. A pincében térdig ér a víz, hiányzik a szigetelés” – írta a lap riportere. Két év múlva mégis csoda történt. 1967. január 24-én az Esti Hírlap másik munkatársa már az „egyik legszebb budai műemléknek” nevezte az egykori fogadót, amelyet nem csak bérházként újítottak fel, de 130 év múltán visszatért belé a vendéglátóipar is. Földszinti helyiségeiben nyílt meg ugyanis a Casanova bár, amit ettől kezdve messziről fénylő neonfelirat hirdetett a masszív boltíves kapu fölött. „A nyerstégla falazatú, gyertyával világított éjszakai szórakozóhelyen” elsősorban nyugati turistákra számítottak, no meg azokra a hazai vendégekre, akik az éjszaka császárának képzelték magukat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.