Hogyan talált méltó nyughelyre Kelemen László?

Az örökké optimista Pista

Lokál

Katona József Bánk bánjánál említi a tananyag az első magyar színházigazgatót, Kelemen Lászlót. Sírját a hálás utódok megkeresték, majd megint elfelejtették, benőtte a természet. Aztán jött a csanádpalotai tüzépes.

 

A jó színház a nemzet felemelkedését szolgálja, akkor is, ha a hatalom nem szereti, vallotta Kelemen László. Nagyapja tanító volt Makón, apja szintén, de elment Kecskemétre, aztán családostul Pestre, ahol magyar iskolát indított. Az 1760-ban született László a kottát is megtanulta otthon olvasni. A kegyesrendi gimnáziumba járt, jogi diplomát, ügyvédi oklevelet szerzett, beszélt latinul és németül. Színészkedett is, talán mert mindhárom nővére is játszott színpadon.

Pesten 1787-től már létezett német teátrum II. József rendelete nyomán, de a magyarok magyar nyelvű színházat szerettek volna. Ehhez egyebek mellett játékengedély kellett, aminek elintézése jogászi feladat. Az 1790-ben megalakult első magyar társulatban Kelemennel együtt négy ügyvéd játszott. Akadt még mérnök, református pap, továbbá olyan hölgy, aki a körükben tanult meg írni-olvasni. Kelemen németből fordított francia és angol színdarabokat. A német színház tulajdonosa először úgy engedte őket fellépni, hogy a bevétel az övé lett.

Kelemen anyagi és erkölcsi támogatásért kilincselt, többek közt a pozsonyi országgyűlésnél és a kancelláriánál, de amíg ő odavolt, a társulat felbomlott. Tovább próbálkozott Nagyváradon, megint lett társulata, országszerte felléptek. Aztán egy időre bekerült az adósok börtönébe, majd beállt a ráckevei plébános mellé kántornak. Később hazaköltözött családostul Makóra. Ügyvédi irodát nyitott – akkor már öt gyereke volt –, de a praktizálás nem volt jövedelmező, elköltöztek Csanádpalotára, ahol Kelemen iskolamester-kántor lett. Eleinte idegen volt neki a falusi élet, az viszont tetszett, hogy Ráckevével ellentétben itt magyarul kellett énekelni a templomban, ezt várták el a hívek. Kórust szervezett, fiatalokat tanított magyarul ­énekelni és szépen beszélni. 1814. december 24-én egyházi ügyben kocsin utazott, a lovak megvadultak, a kocsis nem tudta – egyesek szerint nem is akarta – megfékezni őket, leugrott, a lábát törte. Kelemen László viszont kiesett a kocsiból, koponyaalapi törést szenvedett, még aznap meghalt. Az özvegy ott maradt öt gyerekkel. Az egyház azonban mellette állt.

A kocsis, Kónya Ferenc lába rosszul forrt össze, nem tudott dolgozni. Házról házra járt, kéregetett és közben mesélt: egykori ura, a német kincstári ispán arra utasította a szenteste napján, hogy amikor majd viszi a kántor urat, hajtson jó mély gödörbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.