Hogyan talált méltó nyughelyre Kelemen László?

Az örökké optimista Pista

Lokál

Katona József Bánk bánjánál említi a tananyag az első magyar színházigazgatót, Kelemen Lászlót. Sírját a hálás utódok megkeresték, majd megint elfelejtették, benőtte a természet. Aztán jött a csanádpalotai tüzépes.

 

A jó színház a nemzet felemelkedését szolgálja, akkor is, ha a hatalom nem szereti, vallotta Kelemen László. Nagyapja tanító volt Makón, apja szintén, de elment Kecskemétre, aztán családostul Pestre, ahol magyar iskolát indított. Az 1760-ban született László a kottát is megtanulta otthon olvasni. A kegyesrendi gimnáziumba járt, jogi diplomát, ügyvédi oklevelet szerzett, beszélt latinul és németül. Színészkedett is, talán mert mindhárom nővére is játszott színpadon.

Pesten 1787-től már létezett német teátrum II. József rendelete nyomán, de a magyarok magyar nyelvű színházat szerettek volna. Ehhez egyebek mellett játékengedély kellett, aminek elintézése jogászi feladat. Az 1790-ben megalakult első magyar társulatban Kelemennel együtt négy ügyvéd játszott. Akadt még mérnök, református pap, továbbá olyan hölgy, aki a körükben tanult meg írni-olvasni. Kelemen németből fordított francia és angol színdarabokat. A német színház tulajdonosa először úgy engedte őket fellépni, hogy a bevétel az övé lett.

Kelemen anyagi és erkölcsi támogatásért kilincselt, többek közt a pozsonyi országgyűlésnél és a kancelláriánál, de amíg ő odavolt, a társulat felbomlott. Tovább próbálkozott Nagyváradon, megint lett társulata, országszerte felléptek. Aztán egy időre bekerült az adósok börtönébe, majd beállt a ráckevei plébános mellé kántornak. Később hazaköltözött családostul Makóra. Ügyvédi irodát nyitott – akkor már öt gyereke volt –, de a praktizálás nem volt jövedelmező, elköltöztek Csanádpalotára, ahol Kelemen iskolamester-kántor lett. Eleinte idegen volt neki a falusi élet, az viszont tetszett, hogy Ráckevével ellentétben itt magyarul kellett énekelni a templomban, ezt várták el a hívek. Kórust szervezett, fiatalokat tanított magyarul ­énekelni és szépen beszélni. 1814. december 24-én egyházi ügyben kocsin utazott, a lovak megvadultak, a kocsis nem tudta – egyesek szerint nem is akarta – megfékezni őket, leugrott, a lábát törte. Kelemen László viszont kiesett a kocsiból, koponyaalapi törést szenvedett, még aznap meghalt. Az özvegy ott maradt öt gyerekkel. Az egyház azonban mellette állt.

A kocsis, Kónya Ferenc lába rosszul forrt össze, nem tudott dolgozni. Házról házra járt, kéregetett és közben mesélt: egykori ura, a német kincstári ispán arra utasította a szenteste napján, hogy amikor majd viszi a kántor urat, hajtson jó mély gödörbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.