Hogyan talált méltó nyughelyre Kelemen László?

Az örökké optimista Pista

Lokál

Katona József Bánk bánjánál említi a tananyag az első magyar színházigazgatót, Kelemen Lászlót. Sírját a hálás utódok megkeresték, majd megint elfelejtették, benőtte a természet. Aztán jött a csanádpalotai tüzépes.

 

A jó színház a nemzet felemelkedését szolgálja, akkor is, ha a hatalom nem szereti, vallotta Kelemen László. Nagyapja tanító volt Makón, apja szintén, de elment Kecskemétre, aztán családostul Pestre, ahol magyar iskolát indított. Az 1760-ban született László a kottát is megtanulta otthon olvasni. A kegyesrendi gimnáziumba járt, jogi diplomát, ügyvédi oklevelet szerzett, beszélt latinul és németül. Színészkedett is, talán mert mindhárom nővére is játszott színpadon.

Pesten 1787-től már létezett német teátrum II. József rendelete nyomán, de a magyarok magyar nyelvű színházat szerettek volna. Ehhez egyebek mellett játékengedély kellett, aminek elintézése jogászi feladat. Az 1790-ben megalakult első magyar társulatban Kelemennel együtt négy ügyvéd játszott. Akadt még mérnök, református pap, továbbá olyan hölgy, aki a körükben tanult meg írni-olvasni. Kelemen németből fordított francia és angol színdarabokat. A német színház tulajdonosa először úgy engedte őket fellépni, hogy a bevétel az övé lett.

Kelemen anyagi és erkölcsi támogatásért kilincselt, többek közt a pozsonyi országgyűlésnél és a kancelláriánál, de amíg ő odavolt, a társulat felbomlott. Tovább próbálkozott Nagyváradon, megint lett társulata, országszerte felléptek. Aztán egy időre bekerült az adósok börtönébe, majd beállt a ráckevei plébános mellé kántornak. Később hazaköltözött családostul Makóra. Ügyvédi irodát nyitott – akkor már öt gyereke volt –, de a praktizálás nem volt jövedelmező, elköltöztek Csanádpalotára, ahol Kelemen iskolamester-kántor lett. Eleinte idegen volt neki a falusi élet, az viszont tetszett, hogy Ráckevével ellentétben itt magyarul kellett énekelni a templomban, ezt várták el a hívek. Kórust szervezett, fiatalokat tanított magyarul ­énekelni és szépen beszélni. 1814. december 24-én egyházi ügyben kocsin utazott, a lovak megvadultak, a kocsis nem tudta – egyesek szerint nem is akarta – megfékezni őket, leugrott, a lábát törte. Kelemen László viszont kiesett a kocsiból, koponyaalapi törést szenvedett, még aznap meghalt. Az özvegy ott maradt öt gyerekkel. Az egyház azonban mellette állt.

A kocsis, Kónya Ferenc lába rosszul forrt össze, nem tudott dolgozni. Házról házra járt, kéregetett és közben mesélt: egykori ura, a német kincstári ispán arra utasította a szenteste napján, hogy amikor majd viszi a kántor urat, hajtson jó mély gödörbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.