Séta

Budapest, a kávéváros

Lokál

A századforduló legnagyobb demokratikus bulihelyei voltak, ahol a különböző társadalmi csoportok együtt tombolhattak. A nagyvárosi életforma pótolhatatlan részeivé váltak, pezsgő, bohó, sokszínű kulturális életet biztosítottak. Nem ám egy tejeskávé vagy egy forró csoki volt a törzsvendég kedvence, a kávéházi kultúra egészen más, már-már egzotikus jelenség volt a fővárosban.

Kávé után sétálunk Budapesten, az egykor piroslámpás negyednek számító Károlyi kertből az Unger-házon át az Astoria Szállóhoz, az egykori Zrínyi fogadóba, ami igazi átutazó hely volt, mert a pesti városfal mentén a hatvani kapunál jövet-menet igen sokan megfordultak. Ezután az egykor a Deák tértől nem messze állt Orczy kávéházhoz jutottunk, ahol tanítóbörze virágzott, egy különleges glattkóser kávé mellett ki-ki minőségi tanítót találhatott gyermekének. A millennium évére a városépítkezés mintáját nem Bécs, hanem Párizs adta, így a kávéházak a francia stílbe igazodtak, a mai Balettintézet épületének alsó szintjén állt Dreschler ugyanúgy, mint az Abbázia az Oktogonnál. Ha megfigyeljük, az intézmények nevei sokszor a kor elvágyódásérzését mutatták, lásd még a New Yorkot és az Írók Boltja elődjét, a Japánt. Érdekes még a nők helyzete: nemigen járhattak gardedám nélkül, vagy annak ellenére, hogy helyenként voltak úgynevezett női napok, a nők nem ülhettek csak úgy tétlenül egy latte mellett, minimum kézimunkával kellett tölteni az időt. Mert míg a férfinak hivatala volt, addig a nőnek hivatása, amivel – jobb híján – egész életében el kellett foglalnia magát. Hogy mi volt a javító kávé és tej, milyen ajánlásra volt szüksége egy fiatalnak, hogy kávéházba járhasson, vagy ki volt Karola Cecília, az mind kiderült e hangulatos kávétúrán, amelynek végén, mint szép szemfényvesztés, újranyílt a Japán kávéház.

Szervezte a Hosszúlépés, szeptember 24.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.