helyrajzi szám

Csillaghegyi országzászló

Lokál

1941-ben avatták fel a HÉV-pálya mellett álló parkban, Békásmegyer közvetlen szomszédságában.

„Immár működik a Szabadság téri országzászló. Magához vonzza az embereket. Magyarokat és idegeneket. Ahányszor arra járok, mindig van érdeklődő. (…) Egy cserkésztiszt mondta nekem, hogy csak most kezdenek rájönni, hogy milyen hiányt pótol és milyen varázsereje van” – írta Urmánczy Nándor, az Országzászló Mozgalom alapítója 1928-ban, miután az első ilyen jellegű Trianon-emlékművet felavatták. Nemsokára sok száz településen követték a Szabadság téri példát, de Budapest akkori határaira is kerültek országzászlónak mondott mindenféle építmények. Csillaghegy sem volt kivétel, itt 1941-ben avatták fel a HÉV-pálya mellett álló parkban, Békásmegyer közvetlen szomszédságában.

De nem sokáig állt, 1945 után lebontották. A park egy részét játszótérré alakították át, az egyik közeli utcát Martos Flóráról nevezték el, aki az 1930-as években az illegális kommunista párt tagja volt. Végül 1975. április 4-én felavatták ifj. Szabó István szobrát, amelynek az volt a címe, hogy Felszabadulási emlékmű. A kétméteres talapzaton álló, életnagyságúnál valamivel nagyobb bronzszobor a modernizmus jegyében készült, fegyveres vöröskatona helyett légies nőalakot ábrázolt olyan olajággal a kezében, amelynek közepén ötágú csillag van.

A kis jóindulattal Nikéként is eladható szoborral nem lett volna baj, ha a Felszabadulási emlékmű helyett valami rendes címet adnak neki. Így viszont a kilencvenes évek elején egyből felkerült a Fővárosi Közgyűlés azon listájára, amely a Budapest közterületeiről eltávolítandó szobrokat jelölte ki. A közgyűlés döntése szerint ifj. Szabó műve nem jutott volna Marx, Lenin, Kun Béla vagy Osztapenko kapitány sorsára, elég lett volna leszedni róla az ötágú csillagot, ám az akkori, Tarlós István vezette III. kerületi önkormányzat néhány képviselője nem hagyta annyiban, s 1992 nyarán ledöntötték a szobrot. Az ügyben nyomozás indult szándékos rongálás miatt, ám ahogy Bodrácska János, Budapest akkori rendőrfőkapitánya megállapította, a szobordöntés „nem szándékos rongálás, hanem a politikai elégedetlenség kifejezése volt”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.