helyrajzi szám

Csillaghegyi országzászló

Lokál

1941-ben avatták fel a HÉV-pálya mellett álló parkban, Békásmegyer közvetlen szomszédságában.

„Immár működik a Szabadság téri országzászló. Magához vonzza az embereket. Magyarokat és idegeneket. Ahányszor arra járok, mindig van érdeklődő. (…) Egy cserkésztiszt mondta nekem, hogy csak most kezdenek rájönni, hogy milyen hiányt pótol és milyen varázsereje van” – írta Urmánczy Nándor, az Országzászló Mozgalom alapítója 1928-ban, miután az első ilyen jellegű Trianon-emlékművet felavatták. Nemsokára sok száz településen követték a Szabadság téri példát, de Budapest akkori határaira is kerültek országzászlónak mondott mindenféle építmények. Csillaghegy sem volt kivétel, itt 1941-ben avatták fel a HÉV-pálya mellett álló parkban, Békásmegyer közvetlen szomszédságában.

De nem sokáig állt, 1945 után lebontották. A park egy részét játszótérré alakították át, az egyik közeli utcát Martos Flóráról nevezték el, aki az 1930-as években az illegális kommunista párt tagja volt. Végül 1975. április 4-én felavatták ifj. Szabó István szobrát, amelynek az volt a címe, hogy Felszabadulási emlékmű. A kétméteres talapzaton álló, életnagyságúnál valamivel nagyobb bronzszobor a modernizmus jegyében készült, fegyveres vöröskatona helyett légies nőalakot ábrázolt olyan olajággal a kezében, amelynek közepén ötágú csillag van.

A kis jóindulattal Nikéként is eladható szoborral nem lett volna baj, ha a Felszabadulási emlékmű helyett valami rendes címet adnak neki. Így viszont a kilencvenes évek elején egyből felkerült a Fővárosi Közgyűlés azon listájára, amely a Budapest közterületeiről eltávolítandó szobrokat jelölte ki. A közgyűlés döntése szerint ifj. Szabó műve nem jutott volna Marx, Lenin, Kun Béla vagy Osztapenko kapitány sorsára, elég lett volna leszedni róla az ötágú csillagot, ám az akkori, Tarlós István vezette III. kerületi önkormányzat néhány képviselője nem hagyta annyiban, s 1992 nyarán ledöntötték a szobrot. Az ügyben nyomozás indult szándékos rongálás miatt, ám ahogy Bodrácska János, Budapest akkori rendőrfőkapitánya megállapította, a szobordöntés „nem szándékos rongálás, hanem a politikai elégedetlenség kifejezése volt”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.