helyrajzi szám

Csillaghegyi országzászló

Lokál

1941-ben avatták fel a HÉV-pálya mellett álló parkban, Békásmegyer közvetlen szomszédságában.

„Immár működik a Szabadság téri országzászló. Magához vonzza az embereket. Magyarokat és idegeneket. Ahányszor arra járok, mindig van érdeklődő. (…) Egy cserkésztiszt mondta nekem, hogy csak most kezdenek rájönni, hogy milyen hiányt pótol és milyen varázsereje van” – írta Urmánczy Nándor, az Országzászló Mozgalom alapítója 1928-ban, miután az első ilyen jellegű Trianon-emlékművet felavatták. Nemsokára sok száz településen követték a Szabadság téri példát, de Budapest akkori határaira is kerültek országzászlónak mondott mindenféle építmények. Csillaghegy sem volt kivétel, itt 1941-ben avatták fel a HÉV-pálya mellett álló parkban, Békásmegyer közvetlen szomszédságában.

De nem sokáig állt, 1945 után lebontották. A park egy részét játszótérré alakították át, az egyik közeli utcát Martos Flóráról nevezték el, aki az 1930-as években az illegális kommunista párt tagja volt. Végül 1975. április 4-én felavatták ifj. Szabó István szobrát, amelynek az volt a címe, hogy Felszabadulási emlékmű. A kétméteres talapzaton álló, életnagyságúnál valamivel nagyobb bronzszobor a modernizmus jegyében készült, fegyveres vöröskatona helyett légies nőalakot ábrázolt olyan olajággal a kezében, amelynek közepén ötágú csillag van.

A kis jóindulattal Nikéként is eladható szoborral nem lett volna baj, ha a Felszabadulási emlékmű helyett valami rendes címet adnak neki. Így viszont a kilencvenes évek elején egyből felkerült a Fővárosi Közgyűlés azon listájára, amely a Budapest közterületeiről eltávolítandó szobrokat jelölte ki. A közgyűlés döntése szerint ifj. Szabó műve nem jutott volna Marx, Lenin, Kun Béla vagy Osztapenko kapitány sorsára, elég lett volna leszedni róla az ötágú csillagot, ám az akkori, Tarlós István vezette III. kerületi önkormányzat néhány képviselője nem hagyta annyiban, s 1992 nyarán ledöntötték a szobrot. Az ügyben nyomozás indult szándékos rongálás miatt, ám ahogy Bodrácska János, Budapest akkori rendőrfőkapitánya megállapította, a szobordöntés „nem szándékos rongálás, hanem a politikai elégedetlenség kifejezése volt”.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.