Fokozottan védett területre folyt ki a cement egy aszófői betonüzemből

  • narancs.hu
  • 2023. március 21.

Lokál

A 165 méter hosszú „betonfolyót” tavaly tavasszal fedezték fel helyi lakosok.

Fokozottan védett természetvédelmi területre folyt ki egy betonüzemből a nedves cement Aszófőnél – írja az Átlátszó. Az érintett területeken, a Séd-patak völgyében február–március folyamán virágzik a védett téltemető, aminek ebben a völgyben található a legnagyobb magyarországi állománya.

A furcsa „cementfolyót” még tavaly tavasszal fedezte fel néhány lakos Aszófő természetvédelmi területen. A természetkárosításról a lakosok a környezetvédelmi hatóságot és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot is értesítették. A Veszprém Megyei Kormányhivatal tavaly nyáron megállapította:

„Jelentős mennyiségű, mesterséges eredetű iszapszennyeződés került országos jelentőségű, fokozottan védett természetvédelmi területre.”

A határozat szerint a 165 méter hosszú, 1 méter széles szennyezés olyan területen történt, amelyen Magyarország legnagyobb téltemető-állománya található. A cementkifolyás forrása a hatósági határozat szerint a 040/19. helyrajzi számú aszófői ingatlan. Egy közadatigénylésre válaszul küldött dokumentum szerint ott egy telephely működik, annak nevét azonban gondosan kitakarták a dokumentumban. A portál szerint a nyilvánosan elérhető adatok szerint a fenti helyrajzi számon a Molnárbeton Kft. aszófői betonüzeme működik. 

A határozat idézi a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nyilatkozatát, mely szerint a szennyezés

„az üzem jellegéből adódóan valószínűsíthetően híg beton volt, mely (…) megkötött, kikeményedett és tömör bevonatot képzett a talajfelszínen. A szennyezést okozó anyag a növényzet számára áthatolhatatlan bevonatot képez, természetes növényesedés igen lassan következne be.”

A hatóság arra kötelezte a céget, hogy 2023. március 1-jéig távolítsa el a betontartalmú szennyezőanyagot, mégpedig kézi eszközökkel, természetvédelmi területen ugyanis nagy gépekkel nem lehet felvonulni. A vizsgálat és az érintett kft. nyilatkozata szerint a kifolyást a hirtelen lezúduló sok csapadék és a telephely elégtelen műszaki kialakítása okozta. A kormányhivatal által előírt határidőre a szennyezés felszámolása és az eredeti állapot helyreállítása azonban nem történt meg. A helyszínen március 4-én készült fotók szerint a cement feltörése bár megkezdődött, ám még ez sem történt meg a teljes, 165 méteres szakaszon. 

A cementkifolyás ügyében a lap megkereste a Molnárbeton Kft.-t. A cég válasza kevés konkrétumot tartalmazott a szennyezés okáról és a felszámolás menetéről, de a cégvezető állítása szerint ők minden kötelezettségüket teljesítették, amit a Kormányhivatal előírt számukra, és a továbbiakban is mindent megtesznek a szabályos működés érdekében.

(Címlapképünk forrása: Aszófő Hangja/Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.