Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

„Egyes jogsértések esetében a rendőrség jogosult szabálysértési eljárást kezdeményezni. Az egyik ilyen a kutyával való veszélyeztetés, amit az követ el, aki a veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (jelen esetben lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló figyelmeztető táblát” – írta megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Azért fordultunk hozzájuk, mert kíváncsiak voltunk, milyen élethelyzetek indokolhatják, hogy egy társasház lakói rendőrt hívjanak a szomszéd állattartási szokásai miatt. Az ORFK tájékoztatása szerint ugyancsak szabálysértésnek számít a csendháborítás: e jogsértést az követi el, „aki lakott területen, az ott lévő épületben vagy ahhoz tartozó telken indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja”. Veszélyeztetés és csendháborítás esetén hatósági intézkedésre kerülhet sor. Ez szóbeli figyelmeztetést, 25 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot vagy szabálysértési feljelentést hozhat magával. Felmerülhet az állatkínzás vétsége is, s aki engedély nélkül tart veszélyes állatot (például krokodilt, emberszabású majmot vagy nagymacskát), az ugyancsak bűncselekményt követ el.

Egy kutya, két macska

A rendőri beavatkozás rendszerint a végső megoldások egyike az ilyen konfliktusok során. A társasházi ügyekben jártas Lantos Bálint ügyvéd szerint, ha nem valósul meg bűncselekmény, a rendőrök, azon kívül, hogy kimennek és intézkednek, nem sokat tesznek. Fellépésükkel jobb belátásra bírhatják a lakót, adott esetben „elcsendesítik” a kutyát, macskát vagy más hangos álla­tot. Lantos szerint olyan helyzet ez, mint egy zajos házibuli; a legtöbbször csak a zaj megszüntetését kéri a rendőr.

Az állatokkal való bánásmódról és a tartásuk feltételeiről több jogszabály is rendelkezik. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet értelmében például tilos kistestű ebet 10, közepes testűt 15, nagytestűt pedig 20 négyzetméternél kisebb területen tartani; csoportosan tartott ebek esetén egyedenként legalább 6 négyzetméter kell. Az állattartást önkormányzati rendeletekkel is szabályozzák, adott esetben tovább szigoríthatva az előírásokat. Az állattartóknak a tágabb lakóközösség (város, kerület) szabályozásának kell megfelelniük, hiszen a társasházak szervezeti és működési szabályzata (szmsz) nem lehet szigorúbb az önkormányzati előírásoknál, de a társasház alapító okirata sem rendelkezhet úgy, hogy megtiltja például az állattartást. A szomszédok tehát nem szólhatnak bele, ha kutyát, macskát vagy papagájt tartana a lakótársuk, ha a kedves gazdi betartja a helyi rendelkezéseket, és saját tulajdonban lévő lakása van a társasházban. A tulajdonos persze korlátozhatja vagy megtilthatja az albérlőnek az állattartást.

Szilber Szilvia társasházi szakértő tájékoztatása szerint a XIII. kerületben például lakásonként egy kutya és két macska, családi házban két kutya és két macska tartható engedély nélkül. Megfelelő engedélyek birtokában és a körülmények biztosítása esetén egzotikus vagy veszélyes állatok (óriáskígyó, kis termetű majom) is tarthatók, akár egy panellakásban is, de ezt a szakhatóságok ellenőrzik.