A főváros száműzné a belvárosi Duna-szakaszról a turistahajókat

Hajózni márpedig nem muszáj

Belpol

Megnehezítenék jövőre a hajók közlekedését Budapest központi Duna-szakaszán, kevesebb kikötő áll majd rendelkezésükre, és azokat is csak ki-be szállásra lehet használni. A lakosok örülnek, a szakma fel­háborodott. De tényleg tízezer ember marad kenyér nélkül, és vége lesz a turizmusnak Budapesten?

 

A hajós turizmussal nem lehet hibázni. Mindegy, hogy óceánjáró hajó több ezer utassal, kisebb, folyami kabinos vagy kirándulóhajó, az emberek imádják. A fedélzeten hozza a pincér az italunkat, nézzük, ahogy közelebb jön a város, a sziget, a túlpart. Ha kikötünk, bejárjuk a helyet, vagy csak bámuljuk fentről a kikötő zsibongó forgatagát. Ugyanez a másik oldalról nézve: egyre több dízelzabáló szörny érkezik a városunkba, lusta és bunkó turisták tömegei árasztják el az utcáinkat, ha kinézünk az ablakon vagy lemegyünk a partra, a látványt egy úszó szálloda uralja, nem is lehet leülni a víz mellett, mert zaj van, büdös van, a folyónk, a kikötővárosunk, a tenger­öblünk nem is a miénk, nem értünk van.

A tömegturizmus és a helyi érdek mindig is szemben állt egymással. Ahogy nő a turisták száma, úgy élesedik az ellentét. A Covid idején reménykedni lehetett abban, hogy a járvány mellékhatásaként az emberek felfedezik szűkebb környezetüket, kerülik a zsúfolt helyeket, a hosszú utazást.

Folyón

Nem így lett. Tavaly és az idén sosem látott tömegek tolták az orrukra a napszemüveget és indultak útnak. Ezen belül a hajós turizmus minden rekordot megdöntött – pedig 2020-ban egy garast sem adtunk volna az egész iparágért, amikor heteken át vesztegelt a tengeren a Diamond Princess, mert ismeretlen kórság fertőzte meg az embereket. Mintha meg sem történt volna: tavaly 31,7 millió utasuk volt a tengerjáró hajóknak, az idén meglehet a 36 millió is, 2027-re pedig a 40 millió.

A folyami hajók szépen illeszkednek ebbe a trendbe azzal a jelentős különbséggel, hogy a tengerjárók többezres létszámával szemben a legnagyobb folyami kabinos hajó is csak 400, a legnagyobb dunai pedig 250 utast hordoz. Tipikusan európai mulatság ez, a nagyjából 480 kabinos folyami hajó közül 360 Európában teljesít szolgálatot, a forgalom fele pedig nem meglepő módon a Dunára esik. A teljes, hajózható Duna három szakaszból áll (felső, középső, alsó), a középsőbe tartozik a teljes magyarországi szakasz. Hajózni lehet olyan klasszikus útvonalakon, mint a Passau–Bécs–Budapest – ez a legnépszerűbb –, de le lehet menni akár Belgrádig is vagy a Duna-deltába.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.