Hova lesznek az autók, ha lezárják a pesti alsó rakpartot?

Lokál

A városvezetés elhozná a vízparti élményt Budapestre, miközben az autósok már most háborognak a tervezett változtatás miatt. De hogyan is nézne ki az átalakulás után a rakpart?

A pesti alsó rakpart Lánchídtól délre eső része teljesen autómentes lesz – mondta április közepén Karácsony Gergely főpolgármester a Telexnek, a bejelentést szándékosan a kampányidőszak utánra időzítve. A tervek szerint jövő év elején, tehát a hármas metró középső szakaszának felújítása után kezdődhet meg a kivitelezés.

Nem mindenki ért viszont egyet a rakpart autóforgalom előli lezárásával. A Magyar Autóklub nemrég állást foglalt az ügy kapcsán, közleményükben azt írták, hogy egyetértenek az élhető, zöld város koncepciójával, közösségi terek létrehozásával és a város szépítésével, és azt is tudomásul veszik, hogy szükséges a forgalom csillapítása a belső kerületekben, ugyanakkor véleményük szerint a Duna-part az autósoké is, jelenleg egy fő közlekedési útvonal, ami a Budapest és az ország minden autósáé, gyalogosáé, kerékpárosáé.

Az Autóklub szerint mivel Karácsony Gergely választási programjában konkrét célként nem szerepelt a rakpart forgalmának megszakítása, részleges lezárása, ezért a főpolgármester erre nem kapott felhatalmazást a választóktól.

Karácsony a programjában viszont írt arról, hogy kitüntetett figyelmet érdemel a budapesti Duna-partok felszabadításának ügye, és célként jelölte meg a pesti alsó́ rakpart fokozatos átengedését is a sétáló́, kerékpározó́, rollerező emberek számára. A politikus aláírt egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot is, amelyben jogilag kötelezően vállalta, hogy megválasztása esetén, mandátumának teljes időszaka alatt dolgozni fog egy élhető, egészséges, zöld főváros megteremtéséért a lakosság egészségi állapotának, életminőségének javítása érdekében. 

A rakpart lezárásának kérdéskörét több szakemberrel, illetve Balogh Samuval, a főpolgármester közlekedésfejlesztésekkel is foglalkozó kabinetfőnökével jártuk körül.

Zöldítés támfaltól-támfalig párizsi mintára

Balogh Samu kérdésünkre elmondta, hogy egy teljes körű felújításról van szó, ami teljes szélességben, tehát a vízparttól a felső rakpart támfaláig újítaná majd meg a pesti alsó rakpartot. A rakpart átalakításának tervezését még az előző városvezetés kezdte meg, a jelenlegi tervek a korábbi tervpályázat győztesének munkája alapján készülnek. 

 
A Korzó Stúdiónak a 2015-ös RAK-PARK pályázaton győztes tervének látványterve 
Forrás: korzostudio.hu
 

Az autóforgalomról Balogh azt mondta,

a rakpart forgalmát a párhuzamos gerincútvonalak vehetik át, többek között a budai alsó rakpart, vagy a metrópótlást követően a korlátozások alól felszabaduló Bajcsy-Zsilinszky út–Kiskörút tengely.

A városvezetés külön gondot fordít majd arra, hogy a forgalom ne a belvárosi kis utcákat terhelje: Lipótvárosban jelenleg is érvényben van egy forgalomcsillapítási projekt, mely megakadályozza, hogy észak-dél irányban lehessen keresztülhaladni a kerület belsején. A hármas metró középső szakaszának felújítása után a pótlóbuszsávok felszámolásával Balogh szerint a rakpart fejlesztése mellett is egy egyensúlyi forgalmi helyzet alakulhat ki, nem is beszélve arról, hogy újra teljes kapacitással jár majd Magyarország legforgalmasabb vasúti járata, a hármas metró.

A változás a közösségi közlekedést nem fogja érinteni, a kettes villamos, a város egyik legforgalmasabb villamosjárata továbbra is zavartalanul fog üzemelni, buszjáratok pedig csak ideiglenesen, a Lánchíd felújítása miatt közlekednek a rakparton. Kérdésünkre elmondta, hogy az autómentes-gyalogos sétányon a mentők, rendőrök, illetve a kikötői logisztika szabadon mozoghat majd szükség esetén.

Balogh felhívta a figyelmet arra, hogy nagyszerű külföldi példákat lehet látni a rakpartok átalakítására: Párizsban a budapestihez hasonló volt az alsó rakpart kialakítása, a 2x1 sávos úton azonban most már csak sétálni és biciklizni lehet. Az út mellett teraszok és játszóterek jelentek meg, nyaranta pedig homokos vízpartot is kialakítanak a párizsiaknak. Van ennek egy szociális funkciója is, hiszen így azoknak a párizsiaknak is elhozták a homokos vízpartot a francia fővárosba, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy a Riviérán nyaraljanak – tette hozzá Balogh.

A korábbi közvélemény-kutatások eredményei Balogh elmondása szerint pedig szintén azt mutatják, hogy mind a részleges, mind a teljes gyalogosok előtti nyitást támogatja a többség. A Medián 2020-as kutatása szerint

a budapestiek 73 százaléka értett egyet a részleges nyitással, 59 százalék pedig a teljes autómentesítés mellett tette le a voksát.

A további terveket illetően Balogh elmondta, hogy a forgalomcsillapítás és kibocsátáscsökkentés fontos céljai a városvezetésnek, ezekkel kapcsolatban egyelőre még csak előkészítő munka zajlik.

A város sok részből áll, egy része csak autós közlekedés

Fleischer Tamás, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének kutatója úgy fogalmazott:

a várost kell kiszolgálja a közlekedés, és nem fordítva, ha most ez az igény, ehhez kell alkalmazkodni.

Szerinte a rakpart lezárásánál nem elsősorban közlekedési kérdésről beszélünk, és érdemes visszakanyarodni a 90-es évekhez, pontosabban az úgynevezett Podmaniczky-tervhez, mely már akkor azt tűzte ki célul, hogy a Duna-partokat visszaadja a lakosoknak. 

 
 
A Korzó Stúdió 2015-ös nyertes terve
Fotó: Gabor Somogyi-Toth / korzostudio.hu

A pesti rakpart városhasználati szempontból érdekesebb lehet a budainál, egyrészt a panoráma, másrészt a napsütés miatt. A belső városrészek forgalmát viszont Fleischer szerint is csökkenteni kell. Mint mondta, lehet, hogy ez eleinte kényelmetlenségeket okozhat, de az adott korszakok más-más igényt támasztanak: míg a 60-as években még az autókhoz alakították a várost, ma már mások a preferenciák.

A Lánchíd előtti rendszeres torlódás szerinte szintén egy kényes kérdés, korábban bizonyára még egy sávval kezelték volna a kialakult helyzetet, korszerű megoldást viszont az hozhat, ha fordított irányba indulunk el itt is, tehát az autósforgalmat csökkentjük le.

„Ne legyen tehát nagyobb a forgalom, mint amit a város elvisel, ha egy parkolóban 200 hely van, 220 autót nem lehet betenni”

– fogalmazott. Példaként említette, hogy Koppenhágában eleinte ódzkodtak a hasonló megoldásoktól, mondván nem mediterrán országról van szó, aztán mégis úgy alakult, hogy megváltoztak az igények.

Elpárolgó forgalom 

A rakpartok autóforgalom előtti lezárását környezetvédelmi és egészségügyi okok is indokolják. 2020-ban Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a rakpartnyitás kapcsán így fogalmazott: „Helyi lakosok és odalátogatók is jelezték nekünk, hogy amikor nincs autóforgalom a rakpartokon, óriási javulást tapasztalható a környezet állapotában, nem utolsósorban sokkal tisztább a levegő. Az is lényeges, hogy kisebb a zaj, és nem egy szűkös sávon kell sétálniuk a gyalogosoknak.” 

Lukács szerint

az autós forgalom egy része biztosan el fog tűnni a változást követően, ezt hívják a forgalom elpárolgásának szakmai körökben.

Világszerte általános tapasztalat, hogy egy út lezárásakor vagy szűkítésekor az autóforgalom egy része átterelődik más útvonalra, másik része pedig egyszerűen megszűnik.

A Levegő Munkacsoport egyébként kilométer- és szennyezésarányos útdíj bevezetését és a parkolási díjak jelentős megemelését is javasolja, ugyanis ezek a lépések a forgalom érdemi csökkentéséhez vezethetnek. Azt is javasolják, hogy a rakpartot a Margit hídtól a Közraktár utcáig végleg adják át a gyalogosoknak.

 
A 2015-ös pályázaton második helyezett terv Erick van Egeraat stúdiójától
Forrás: erickvanegeraat.com
 

Lukács arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a rakparti autósforgalom jelent problémát: az aHang, az Újlipótváros Szuperblokk, a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport 2019. augusztus 2. és szeptember 4. közötti méréseinek eredményei azt mutatták, hogy a Dunán közlekedő hajók is rendkívüli mértékben szennyezik a levegőt. Lukács hozzátette, szorgalmazták, hogy támogassák a hajók elavult motorjainak lecserélését, kipufogószűrők felszerelését, továbbá azt is, hogy oldják meg a szállodahajók áramellátását a partról, hogy ne kelljen dízelgenerátorokat működtetniük. E téren egyelőre nem történt előrelépés. 

Fogyasztási kényszer nélkül legyen látogatható a rakpart

Ha viszont már lezárás, kérdés, hogy hogyan fog kinézni az átalakulás után a rakpart? Biciklissztráda, korzó, betonsivatag vagy újabb bulinegyed lesz az eddigi autópálya helyén?

Tömör Miklós, a Város és Folyó Egyesület (Valyo) projektmenedzsere lapunknak elmondta, hogy korábban már egyeztettek a fővárossal a közlekedést illetően, jelenleg pedig egy javaslatcsomag összeállításán dolgoznak. Terveik között szerepel az árnyékolt felületek biztosítása, hiszen ez, ahogy minden egyéb budapesti közterületen, a rakparton is indokolt lenne. Mint mondta, a faültetés lehet a legkézenfekvőbb megoldás, de ez időigényes vállalkozás.

Hozzátette, a megfelelő burkolatok kialakítása szintén fontos kérdés, hiszen szükség esetén a rakpart megközelíthető kell, hogy legyen. Ahhoz, hogy babakocsival és kerékpárral is zavartalanul lehessen közlekedni, burkolt felületre van szükség, mindemellett a zöldítés is elengedhetetlen.

A Valyo javaslatot tett arra vonatkozóan is, hogyan ne uralja le az egész területet a vendéglátás, mivel ugyanis egy turisztikailag frekventált területről van szó, kialakulhat egy ilyesfajta gazdasági célú hasznosítási igény is. Az egyesület szerint viszont fontos lenne , hogy ez a közterület fogyasztási kényszer nélkül is látogatható legyen, tehát anélkül is le lehessen ülni, hogy vásárolnánk valamit. Tömör elmondta,

javaslatot tettek arra, hogy maximum a teljes terület 5 százalékában legyen megengedett a kereskedelmi funkcióra való használat.

Tehát nem csak egy újabb turistabarát hely létrehozása lenne a cél, hanem az is, hogy a fővárosiak zavartalanul pihenhessenek a vízpart közelében. Mindemellett a rakpartnak fontos kerékpáros útvonallá kell válnia, és minimalizálni kell a gyalogos-kerékpáros konfliktusokat is.

Az ivóvíz-biztosítás is kardinális, az Egyesület szerint célszerű lenne minél több helyen ivókutakat és mosdókat kialakítani. Valószínűsíthetjük, hogy hosszú távon rendezvényeket is tartanának a rakparton, szóval az áramellátás, akár ideiglenesen is, de szintén egy megoldandó probléma.

 
 
A Finta Stúdió és a Garten Studio közös, harmadik helyezett terve a 2015-ös pályázaton
Forrás: fintastudio.hu
 

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!