Állomásról állomásra XLVIII.

Katedrális az enyészetnek

Pestszentlőrinc

Lokál

Szép kis listát lehetne összeállítani a 19. század végén emelt, ma is működő hazai vasútállomásokról, de ha azokat szeretnénk kiválogatni, amelyeket eredeti állapotukban őriztek meg, netán korhűen újítottak fel, sokkal szerényebb lenne a lista.

Efféle műveletre ugyanis csak kivételes esetben kerül sor, általában valami múzeumi dolog lehet a hátterében. De azért vannak szabályt erősítő kivételek, nem is kell Budapest határát elhagyni. Itt van például az angyalföldi állomás (bővebben: Halló, szellem, Magyar Narancs, 2011. március 24.), ahol egymásnak adják a kulcsot a forgatócsoportok; nem lepne meg, ha kiderülne, hogy az állomásfőnök régóta Andy Vajna.

Angyalföld valószínűleg "úgy maradt", és ennek örömére erősítettek rá a nosztalgiára, de mostani helyszínünket, Pestszentlőrincet öt évvel ezelőtt már tudatosan formálhatták korhűvé. "Csillagos ötös, maga a csoda. Tökéletes vasútállomás, tökéletesen felújítva." "Gyönyörű, főleg annak fényében, hogy sokat utazom vasúton, és az állomásokra - itt a fővárosban is - inkább a lepukkantság jellemző. Szép a peron, a fadíszítések az épületen" - egy vasútbarát blog kommentelői a felújítás után írták bejegyzéseiket, és valószínűleg mi sem lettünk volna kevésbé lelkesek, ha akkor járunk arra. Az állomás története is megér egy visszaemlékezést.

Az 1860-es évek végén Pestszentlőrinc helyén termőföld, erdő, leginkább pusztaság terült el. A 6500 ezer holdas, eredetileg Grassalkovich-birtok utolsó "nagyura" Sina Simon volt, aki egy belga bank útján igyekezett túladni a nem különösebben jövedelmező területen. A birtok Pesthez közelebb eső részét felparcellázták, és apránként adták el, a déli felét viszont csak nagyban lehetett értékesíteni. Míg a felparcellázott részen 1871-ben létrejött egy ideiglenes szervezésű község, a későbbi Kispest, s egy évvel később tizenhét utcájának már nevet is adtak, a szomszédos vidék szó szerint vidéki birtokként működött. Vagy még úgy sem. Az akkori miniszterelnök, Lónyay Menyhért ezer holdat vásárolt magának, nagyrészt erdőséget, amelynek közepére 1872-ben kacsalábon forgó nyaralót építtetett. Ebben talán még nincs is semmi kivetnivaló, ám Lónyay a környéki közlekedést is kezelésbe vette - lehet, hogy túlságosan nehézkesnek és lassúnak találta a kikocsizást, ezért valami gyorsabbat szeretett volna. És mivel épp birtoka határán (a jelenlegi Gyömrői úton) futott a ceglédi vasútvonal, leszólt a MÁV illetékeseinek, mi lenne, ha nála is megállnának a vonatok...

Lónyay a vasúti megállóhelyért cserébe ingyenesen felajánlott egy telket a MÁV részére, ahol az első szerelvény megállása után nem sokkal teherpályaudvart is kiépítettek az 1880-as évektől gombamód szaporodó környékbeli üzemek kiszolgálására.

A 1875-ben átadott megálló Pusztaszentlőrinc-Nyaraló néven került a menetrendbe, és akkor még tényleg nem volt más, mint erdőség meg az exminiszterelnök nyaralója - Lónyay 1872. december 2-án lemondott -, ám hamarosan elkezdte felparcellázni a birtokát, amit közeli ismerősei, üzletfelei és munkatársai kaptak, hogy építsenek ők is nyaralót. 1877-re már tizenhat nyaraló épült fel, a tulajdonosok közt találjuk Havass Imre főügyész-helyettest, Puskás Tivadart, a telefonhírmondó feltalálóját és Eötvös Lorándot is, aki szabadtéri ingakísérleteit is a környéken folytatta.

A nyaralók elszaporodásával, a díszes társaság megjelenése után Lónyaynak sikerült elintéznie, hogy az 1870-es évek végén már a gyorsvonatok is megálltak Pusztaszentlőrinc-Nyaralónál.

Mindez azért is érdekes, mert a terület, a későbbi Pestszentlőrinc csak jóval később népesült be, és csak 1909-ben vált önálló településsé, korábban "Kispest kapcsolt pusztája" néven emlegették.

A korábbinál jóval nagyobb, immár Pestszentlőrinc nevet viselő vasútállomás is ekkoriban épült: a fatornácos MÁV-szabvány ház a maga idejében valószínűleg nem keltett különösebb feltűnést, és mivel ekkor az Üllői úton már javában közlekedett a lőrinci HÉV, a mostani 50-es villamos, az utasok is inkább arra szálltak, mint hogy kigyalogoljanak a faluszéli vonathoz. Viszont a teherforgalom miatt a rendszerváltásig jelentős állomásnak számított Pestszentlőrinc - ám miután a Gyömrői úti, illetve a többi lőrinci nagyüzem is beadta a kulcsot, úgy tűnt, hogy már csak a hagyomány miatt tartják életben az állomást. Hiszen hiába Kőbánya-Kispest a következő megálló a belváros felé, és a menetidő nincs öt perc, ha az állomást a Gyömrői út felől csak soklépcsős felüljárón át lehet megközelíteni, az Üllői út irányából viszont egy olyan BKV-busszal, a 36-ossal, ami Csepelre megy, és egyetlen metróállomást sem érint.

Nem tudjuk, mi lehet az oka, hogy a MÁV 2009-ben az állomás már-már korhű felújítása mellett döntött. Akkor örültünk is volna, ma már kevésbé, inkább csak legyintünk. Az állomás ugyanis nem működik, kísértetház. Nincs jegypénztár, a váróterem zárva, pusztulásának első jelei már láthatók. Igaz, hogy a lift még működik, de összefirkálták, ahogy az aluljárót is, ahová a szag alapján nyugodtan kiakaszthatnának egy nyilvános vécé táblát. Úgy tűnik, egyedül a felvételi épületet védik, talán épp azzal, hogy tilos a bemenet. Az ablakok még épek, a homlokzatot sem dolgozták meg festékszóróval. Ki tudja, meddig?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.