helyrajzi szám

Király Miklós-emlékkő

Lokál

Kistarcsa gazdaságtörténetének legfontosabb epizódja a Gép- és Vasútfelszerelési Gyár alapítása volt 1908-ban.

A legnagyobb fővárosi közlekedési vállalat, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) tulajdonában lévő üzemet elsősorban mozdonyok és vasúti kocsik gyártására hozták létre, de a húszas évek elején, a hadiipari konjunktúra elmúltával és a BKVT felszámolása után a gépgyár gondját a cég vezetője, Király Andor viselte. Az akkori katasztrofális gazdasági helyzetben a vezérigazgató hamar felismerte, hogy a vasúti járműgyártás leszállóágba került, ezért nem ugrott el az újdonságok elől. Különösen akkor, ha az ötletgazda a saját fia volt. Ifj. Király Andor 1924-ben, friss diplomás gépészmérnökként motorkerékpárvázakat kezdett tervezni, a Gép- és Vasútfelszerelési Gyárban pedig minden adott volt ahhoz, hogy a terveket megvalósítsák. Nem sokkal később már a kereskedésekben is megjelent a Nova nevet viselő kistarcsai motorkerékpár. „Rendkívüli erős váza és masszív építése egyenesen a magyar utak figyelembevételével készült” – dicsőítette 1927 márciusában az Automobil-Motorsport című lap, ám ennél is jobb reklám volt, hogy a budapesti ügetőpályán megrendezett versenyen Horthy István egy Nova nyergében szerezte meg a második helyezést, a kistarcsai gépgyár saját versenyzője, Hild Károly mögött. A cikk megjelenése idején úgy tűnt, hogy páratlan sikertörténet bontakozik ki, ám épp az ellenkezője történt: Király Andor ekkor már hallani sem akart a motorkerékpárokról.

A családfő kisebbik fiát, Miklóst gyászolta, aki 1926. június 4-én szenvedett halálos balesetet Mátyásföld határában. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a motor oldalkocsijának sárvédője bele­akadt a szembejövő parasztszekér egyik kiálló rúdjába, és – ahogy a 8 Órai Ujság tudósítója írta – ez „a felületes érintkezés” elegendő volt ahhoz, hogy a motor megbillenjen. „A gép hirtelen jobbra fordult s a szerencsétlen Király Miklós a kormányrúdon keresztül több métert zuhant előre a levegőben, s teljes erővel egy útszéli kőrakáshoz ütődött.” A 21 éves joghallgató azonnal meghalt, Király Andor pedig a baleset helyszínén – a Mátyásföld, repülőtér HÉV-állomás mellett – kétméteres falat, úgynevezett emlékkövet emeltetett, terméskő talapzattal, kereszttel a tetején. A falon elhelyezett domborművön térdeplő meztelen férfi borul Jézus ölébe, alatta a felirat: „Per crucem, ad lucem”, ami azt jelenti, „kereszt által a fénybe”. A dombormű „párkányára” helyezett réztáblán rövid felirat taglalja a szomorú eseményt, s ezzel zárul: „Bánkódó szülei porig sújtva alázattal hajtják meg fejüket az Ur akarata előtt.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.