A Budapest100 civil kezdeményezés 2010-ben még úgy indult, hogy az érdeklődők 100 éves házakba nyerhettek betekintést, ám egy idő után a szervezőknek változtatniuk kellett a koncepción. Méghozzá azért, mert időben az 1. világháború centenáriuma lett az aktuális, csakhogy akkoriban sokkal kevesebb ház épült, mint korábban. Ennek jegyében voltak olyan Budapest100-as események, amelyek egy helyszínre fókuszáltak – például a Nagykörútra, a Várnegyedre –, de például tavaly a városegyesítés évfordulója kapcsán 150 éves budapesti házakat lehetett felkeresni.
Idén azonban 100 éves ugrás lesz az időben, az 50 éves fővárosi épületek kapnak főszerepet.
Ahogy a szervezők írják az eseményhez kapcsolódó kiadványukban: „A 2024-es rendezvények témája a modern örökség, a ’70-es évek építészete. Hiszen a modern házak is érdekesek! A fiatalabb épületeknek is vannak értékeik, érdekes történeteit, különleges lakóik. A modern épületekből álló környezet is fontos számunkra, életünk színterét adja. Tévedés lenne ezeket a házakat lenézni, leszólni. Látni kell azt is, hogy a modern építészet önmagában is egy történeti ívre épül. Ez az ív a 1930-as évek úttörő villaépületeitől és templomaitól a II. világháború pusztítását követően megépülő középületeken és az 1960-as évek jókedvű, kísérletező házain át az iparosított építés kevésbé igényes termeléséig húzódik. Ezt az ívet színesíti az 1950-es évek szocialista realista kitérője számos érdekességgel. A Budapest100 témaválasztása beleillik azon kíváncsi visszatekintések sorába, amelyeket ma mindenfelé láthatunk: professzionális kutatók, szakdolgozatok írói választják témájuknak az adott korszak építészetét.”
A Budapest100 programja a hagyományokhoz híven szakmai nappal kezdődik (május 9., csütörtök), hétvégén pedig harminchét olyan épület, társasház, irodaház, iskola, kollégium stb. nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt, ahová hétköznap nem nagyon lehetne bejutni. De a Budapest100-ra időzítve jelenik meg a főváros 1945–1989 közötti építészetét bemutató kötet, a Szocreál és késő modern Budapest; 420 szócikkel, több mint 250 fényképpel minden eddiginél részletesebb képet nyújt a korszak fővárosi épületeiről. Előzményeihez, a Szecessziós Budapest, illetve az Art déco és modern Budapest című kötetekhez hasonlóan ez a könyv is önálló felfedezésre buzdítja az olvasót, a házakat sétaútvonalakra szervezve. A kötet szerzője Kovács Dániel művészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ muzeológusa, a 2024-es Budapest100 szakmai tanácsadója.
Szombaton és vasárnap rendezik meg a házbejárásokat, ezeken építészettörténtei programok éppúgy lehetnek, mint hangversenyek és egyéb előadások, de szombaton reggel 8-kor a Práter utca 56. szám alatti házának tetején rendeznek reggeli tornát. Kifejezetten érdekes programnak ígérkezik szombaton 9 órakor a Komjádi uszoda bejárása Vogel Gábor létesítményvezetővel, 10-kor a BKV Szabó Ervin téri diszpécserközpontjának megtekintése, 11-kor pedig A ‘70-es évek Budapestje az állami tervezővállalatok gyűjteményében című tervtári séta az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központban. Vasárnap 11 órától a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri felhőkarcolóját, 12 órától pedig az újpalotai víztoronyházat lehet jobban megismerni.
A részletes program itt található.
Az írás a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Magyar Narancs közötti együttműködésben az NKA támogatásával jött létre.
