Egy hajószerencsétlenséget szimuláltak mentőkkel és tűzoltókkal. „A mentés kifogástalanul folyt le. Az igaz, hogy a szerencsétlenségnek egyik velejárója, a pánik, az hiányzik. De reméljük, hogy komoly balesetnél sem veszítik el az emberek önuralmukat” – nyilatkozta az Ujságnak a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület elnöke, József Ferenc főherceg a Leányfalu nevű gőzhajó fedélzetén, amely ezen az estén a nézőtér szerepét töltötte be.
Azt talán még József Ferenc sem tudta, hogy a Leányfalu eredetileg szerencsétlenül járt nagybátyja, Ferenc Ferdinánd nevét viselte. 1913-ban épült az akkoriban már-már multinak számító újpesti hajógyárban, amelynek az volt a pontos neve, hogy Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. A hajó hossza majdnem 63 méter, szélessége 16,5 méter, 580 lóerős kéthengeres gőzgép hajtotta, amelyet eleinte szénnel, később pakurával fűtöttek. Az utasszámot elég nagy szórással állapították meg: „800–1200 fő”. A „Ferencz Ferdinánd főherczeg” felirat azonban nem sokáig díszelgett a hajó oldalán, a Tanácsköztársaság idején átnevezték. A Rigó nevet kapta, tán valamelyik népbiztos vette a fejébe, hogy azokat a hajókat, amelyek a Habsburg-család tagjainak nevét viselik, a madarakról nevezzék el – így lett a IV. Károlyból Sas, a Zita királynéból Vércse, a József főhercegből Varjú.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
