helyrajzi szám

Magyar Színház

Lokál

A lapok 1964 elején közölték, hogy a metró és az aluljáró építése miatt lebontják a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren.

A bontásra egy évvel később került sor, és az illetékesek ugyan a korszerű Blaha Lujza tértől az 1970-ben megnyíló Dózsa György úti új Nemzeti Színházig ígértek fűt-fát, az intézkedés mégsem aratott sikert. Sokan Kádár bosszúját emlegették a színház művészeinek 1956-os szerepvállalása miatt, mások csak a szimpla pusztítást látták, az pedig senkit nem érdekelt, hogy mi lesz 1970-ben. Az olvasókat leginkább az a bejelentés lephette meg, hogy a Nemzeti Színház előadásait az új épület átadásáig az Izabella téri, egykori Magyar Színházban lehet majd megtekinteni, ami azért volt furcsa, mert azt az épületet is bezárták, hogy két évig tartó felújítással tegyék alkalmassá arra, hogy fogadni tudja a Nemzeti társulatát. Arra a négy évre, amíg fel nem épül az új színház. (Az olvasók okkal háborodhattak fel az akkor jelentősnek számító 28 millió forintos költség hallatán.) Ugyanakkor az 1970-re beígért új Nemzeti Színházzal kapcsolatban nemzetközi tervpályázatot emlegettek. „Ennek híre építészeink körében ellenérzéseket váltott ki. Pedig a pályázat nem zárja ki a magyar mérnökök közreműködését. Valóság azonban az – és erről is kell beszélni –, hogy Budapesten 1896 óta nem készült szabad területen új színházépület” – írta 1964 márciusában a Hétfői Hírek, de arra nem gondolhatott a cikk szerzője, hogy az a bizonyos „új színházépület” nem a Dózsa György útra álmodott színház lesz, hanem az átalakított Magyar Színház.

Két és fél évvel később már azt írta az Élet és Irodalom, hogy a Nemzeti Színház ideiglenes épülete „úgyszólván semmiben” sem hasonlít a régihez. „Az egyébként kellemes, biedermeierbe fürdetett rokokó színház helyébe modern került, s joggal mondhatni, hogy ez az első valóban sikeres modern színház külső és belső Budapesten” – állapította meg a cikk szerzője, aki külön is kiemelte „az előcsarnok egyetlen, nagyszerű és monumentális képzőművészeti alkotásának”, Barcsay Jenő márványmozaikjának egyediségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.