helyrajzi szám

Magyar Színház

Lokál

A lapok 1964 elején közölték, hogy a metró és az aluljáró építése miatt lebontják a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren.

A bontásra egy évvel később került sor, és az illetékesek ugyan a korszerű Blaha Lujza tértől az 1970-ben megnyíló Dózsa György úti új Nemzeti Színházig ígértek fűt-fát, az intézkedés mégsem aratott sikert. Sokan Kádár bosszúját emlegették a színház művészeinek 1956-os szerepvállalása miatt, mások csak a szimpla pusztítást látták, az pedig senkit nem érdekelt, hogy mi lesz 1970-ben. Az olvasókat leginkább az a bejelentés lephette meg, hogy a Nemzeti Színház előadásait az új épület átadásáig az Izabella téri, egykori Magyar Színházban lehet majd megtekinteni, ami azért volt furcsa, mert azt az épületet is bezárták, hogy két évig tartó felújítással tegyék alkalmassá arra, hogy fogadni tudja a Nemzeti társulatát. Arra a négy évre, amíg fel nem épül az új színház. (Az olvasók okkal háborodhattak fel az akkor jelentősnek számító 28 millió forintos költség hallatán.) Ugyanakkor az 1970-re beígért új Nemzeti Színházzal kapcsolatban nemzetközi tervpályázatot emlegettek. „Ennek híre építészeink körében ellenérzéseket váltott ki. Pedig a pályázat nem zárja ki a magyar mérnökök közreműködését. Valóság azonban az – és erről is kell beszélni –, hogy Budapesten 1896 óta nem készült szabad területen új színházépület” – írta 1964 márciusában a Hétfői Hírek, de arra nem gondolhatott a cikk szerzője, hogy az a bizonyos „új színházépület” nem a Dózsa György útra álmodott színház lesz, hanem az átalakított Magyar Színház.

Két és fél évvel később már azt írta az Élet és Irodalom, hogy a Nemzeti Színház ideiglenes épülete „úgyszólván semmiben” sem hasonlít a régihez. „Az egyébként kellemes, biedermeierbe fürdetett rokokó színház helyébe modern került, s joggal mondhatni, hogy ez az első valóban sikeres modern színház külső és belső Budapesten” – állapította meg a cikk szerzője, aki külön is kiemelte „az előcsarnok egyetlen, nagyszerű és monumentális képzőművészeti alkotásának”, Barcsay Jenő márványmozaikjának egyediségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.