helyrajzi szám

Magyar Színház

Lokál

A lapok 1964 elején közölték, hogy a metró és az aluljáró építése miatt lebontják a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren.

A bontásra egy évvel később került sor, és az illetékesek ugyan a korszerű Blaha Lujza tértől az 1970-ben megnyíló Dózsa György úti új Nemzeti Színházig ígértek fűt-fát, az intézkedés mégsem aratott sikert. Sokan Kádár bosszúját emlegették a színház művészeinek 1956-os szerepvállalása miatt, mások csak a szimpla pusztítást látták, az pedig senkit nem érdekelt, hogy mi lesz 1970-ben. Az olvasókat leginkább az a bejelentés lephette meg, hogy a Nemzeti Színház előadásait az új épület átadásáig az Izabella téri, egykori Magyar Színházban lehet majd megtekinteni, ami azért volt furcsa, mert azt az épületet is bezárták, hogy két évig tartó felújítással tegyék alkalmassá arra, hogy fogadni tudja a Nemzeti társulatát. Arra a négy évre, amíg fel nem épül az új színház. (Az olvasók okkal háborodhattak fel az akkor jelentősnek számító 28 millió forintos költség hallatán.) Ugyanakkor az 1970-re beígért új Nemzeti Színházzal kapcsolatban nemzetközi tervpályázatot emlegettek. „Ennek híre építészeink körében ellenérzéseket váltott ki. Pedig a pályázat nem zárja ki a magyar mérnökök közreműködését. Valóság azonban az – és erről is kell beszélni –, hogy Budapesten 1896 óta nem készült szabad területen új színházépület” – írta 1964 márciusában a Hétfői Hírek, de arra nem gondolhatott a cikk szerzője, hogy az a bizonyos „új színházépület” nem a Dózsa György útra álmodott színház lesz, hanem az átalakított Magyar Színház.

Két és fél évvel később már azt írta az Élet és Irodalom, hogy a Nemzeti Színház ideiglenes épülete „úgyszólván semmiben” sem hasonlít a régihez. „Az egyébként kellemes, biedermeierbe fürdetett rokokó színház helyébe modern került, s joggal mondhatni, hogy ez az első valóban sikeres modern színház külső és belső Budapesten” – állapította meg a cikk szerzője, aki külön is kiemelte „az előcsarnok egyetlen, nagyszerű és monumentális képzőművészeti alkotásának”, Barcsay Jenő márványmozaikjának egyediségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.