Szigeti bejáró
A híd építése négy évig tartott, az építményt a munkálatok idején a budapestiek nemcsak Margit hídnak, hanem „margitszigeti hídnak” is nevezték, hiszen meg sem fordult a fejükben, hogy a hídnak nem lesz szigeti lejárója.
Lokál
Mi lehet ez a szobor a vízivárosi Mária tér 4. számú épületen?
A kalapácsos embert ábrázoló alkotás nem szimpla dekoráció. Alkotója a Rodin-tanítvány Körmendi Frim Jenő. A második világháborúban találatot kapott házat úgy-ahogy renoválták, 1953-ban a szobrot is rendbe tette valaki.
A 18. század elejétől a 20. század végéig tartott a vízivárosi Mária-emlékoszlop kalandos története
Felállították, lebontották, megsérült, újat állítottak a helyére. Legutóbb 2020-ban restaurálták.
Az örökké félkész, nyomasztó budapesti közterület
Az Örs vezér tere 55 év alatt sem tudott megváltozni, hiába épült három áruház, modern buszvégállomás, hiába jelentek meg halk, alacsonypadlós villamosok.
Egészen 2003-ig közlekedett a fővárosban ez az összebarkácsolt villamos
Az úgynevezett MUV-szerelvényekről azt írták a rajongók, hogy: „Összességében véve meglehetősen komfortos járművek jöttek létre a program során, melynek sajnálatos módon nem lett folytatása.”
„Az ország legnagyobb bevásárló helyének” tervezték, de csak alig egy évig volt az
A Batthyány téri vásárcsarnokban 1975-ben átadott szupermarket a maga 5400 négyzetméteresnél nagyobb, légkondicionált vásárlóterével kétségkívül modernnek számított a korszakban.
„A Batthyány-téri vásárcsarnok esztendők óta kínlódik”
A 20. század legelején átadott épület hosszú évtizedeken át hányattatott sorsú volt, aranykora az 1970-es évek közepén jött el.
A Margitsziget élővilágáért aggódnak az újlipótvárosiak a tűzijáték napján
Tavaly is Európa legnagyobb tűzijátékát hirdették meg, idén sem lesz kisebb az augusztus 20-i show. Pedig nemcsak drága, de környezetszennyező is, és különösen érintheti a Margitszigetet.
Ennek a műegyetemi épületnek kifejezetten jól áll az öregedés
Azon kevés 1960-as években épült, jól sikerült középületeink egyike, amelyek biztonságban érezhetik magukat annak ellenére is, hogy 2021-ben két épületet lebontottak a szomszédságában.
Eltűnik, eljelentéktelenedik ez a nemes szándék által éltere hívott emlékmű
A közlekedési balesetek áldozatainak emlékművét eredetileg a Clark Ádám térre szánták, végül a Flórián téren állították fel. Ott viszont egész egyszerűen elveszik a hatalmas parkban.
Szobrok, emlékművek jöttek-mentek a Szabadság téren 1945 után
Mire a teljes kommunista hatalomátvétel megtörtént, mindössze egy olyan köztéri műalkotás maradt a téren, amely a háború előtt készült. A rendszerváltás után aztán újból rátelepedett a térre az emlékezetpolitika.
Hogyan lett a Szabadság tér a "nemzet búcsújáróhelyéből" a "gyűlölet és bosszú kohója"?
A rossz hírű Újépület, a Tőzsdepalota, irredenta szoborcsoport, Nagy-Magyarország és Csonka-Magyarország virágágyásban - áttekintjük Budapest egyik legjelentősebb terének történetét. Első rész.
Lakossági pályázat útján választották ki a Libegő elnevezését
A János-hegy és a Zugliget közötti személyszállító drótkötélpályát 1970. augusztus 20-án adták át, 1977-től üzemelteti a BKV. Tervek már sokkal, de sokkal korábban, még az 1930-as években voltak rá.
Budapest építészeti szörnyszülöttje lett ez a "híd"
Az 1969-ben átadott Rottenbiller utcai felüljáró végzetes tájsebet ejtett a Baross téren. Építését hiába előzték meg viták, a korábban hatsávossá vált Rákóczi út sztrádajellegét is erősítette.