BALATON - Hal a vízben

Messzire látnak

Magaspartok a Balatonnál

Lokál

A Balatont nagyrészt fövenyes strandok, nádasok, dombok és festői hegyek szegélyezik, de helyenként magaspartok merednek közvetlenül a víz fölé. Ezekről csodálatos a kilátás – csak meg ne induljon alattunk a meredély.

A Balaton sajátos geológiájához tartozik, hogy a számos, hol a földtörténeti régmúltban, hol az alig néhány millió éve keletkezett hegy mellett több, szintén érdekes földtani hátterű magas fal szegélyezi a partvidékét. Ezek a sokszor több kilométer hosszú formációk jól ismertek a kirándulók, nyaralók, bizonyos szakaszokon a kerékpárral túrázók előtt: innen jó messzire ellátni, és a festői kilátáshoz még az efféle magaslatok sajátos élővilága is társul. Arról nem is szólva, hogy a magas partfalak nem csupán madarak, esetleg kisemlősök hajlékául szolgáltak, de nehezebb időkben emberek is éltek bennük. Jó példa erre a tó keleti partszakaszán, Balatonkenese mellett, a Soós-hegy oldalában megbúvó kilenc mesterséges üreg, amelyeket Tatár-likaknak neveznek annak emlékére, hogy a környékbeliek a tatár, no meg a török elől ide próbáltak rejtőzni. Később is lakták e romantikus, ám egészségesnek és biztonságosnak sem nevezhető búvóhelyeket. A Tatár-likakat még akkor vájták a magaspart fontos részét adó hegy meredek oldalába a helybéliek, amikor a Balaton kiterjedtebb volt mai méreténél. A Balaton 19. század közepi (1861-es) szabályozása nyomán, a csökkenő vízszinttel együtt a Tatár-likak is veszélyessé váltak, így lakóikat is kiköltöztették. Azóta legfeljebb a turisták látogathatják az üregeket, habár megközelítésük inkább gyakorlott alpinistáknak ajánlott.

Lösz vagy sem

A balatoni magaspartokat a geo­lógiában járatlan laikusok többnyire löszfalakként emlegetik, ami sok esetben többé-kevésbé helytálló is, más esetekben viszont jelentős leegyszerűsítése az ennél jóval bonyolultabb földtörténeti-geológiai folyamatoknak. A tavat valóban hatalmas löszplatók határolják, főleg délről, nyugatról, illetve délkeletről. Ehhez képest a Balatonakarattya–Balatonkenese–Balatonfűzfő szakasz gyakorta szintén löszösként emlegetett partfalát nem hagyományos lösz, hanem annál bonyolultabb és egyben izgalmasabb összetételű, jórészt miocén kori üledékek alkotják, amelyek a lassan összeszűkülő és kiszáradó Pannon-tóból rakódtak le. Ez az agyagmárga, mészmárga, mész­iszap, kőliszt (aleurit) és homokrétegek váltakozásából kialakuló formáció abban feltétlenül hasonlít az egész más módon keletkezett löszre, hogy instabil. Főleg nedvesség és geológiai vagy éppen emberi eredetű erőhatások nyomán hajlamos elmozdulni, jól látható rétegei mentén megcsúszni, szaknyelven suvadni. Ez az egész vidék nagyszerű példa arra, hogy a Kárpát-medencében napjainkban sincs „készen” a táj: folyamatosan alakul, formálódik, és ez így lesz a jövőben is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.