BALATON - Hal a vízben

Drága szabadság

Minden másból szednék be a Balatonnál a szabadstrandok árát

Lokál

A tó déli partján nem nehéz ingyenes fürdőzési lehetőséget találni, de ez egyre többe kerül az évek óta módszeresen elszegényített önkormányzatoknak. A szabadstrandok körüli romantika persze szintén elfed valamit: a Balatonra vonatkozó egységes koncepció és fejlesztési terv hiányát.

Erősen tartja magát a közvélekedés, hogy a Balatonon szép lassan elfogynak a szabadstrandok, átadják a helyüket a szállodakomplexumoknak, vagy más okokból lezárják e partszakaszokat. Az elmúlt években az ügyből politikai kampánytéma lett: 2020-ban az MSZP Balaton-mentő akciót indított, felszólítva a kormányt arra, hogy „adja vissza a szabad­strandokat az embereknek a megérdemelt pihenésre”. A párt az idén is megtalálta a tavat: áprilisban Molnár Zsolt az Országgyűlésben szeretett volna hatósági áras strandbelépőket (humorosabbnak szánt nevén fürdősapkát) elérni a Balaton körüli strandoknál. Ezt azzal utasították el, hogy a strandok nagyrészt önkormányzati fenntartásúak, ezért nincs ráhatása a kormánynak a belépők árára. De a nyár közeledtével a DK is ráharapott a témára; a párt azt akarja elérni, hogy minden balatoni településen legyen szabadstrand.

A strandbelépők ára tényleg fontos kérdés: egy felnőtt belépő Balatonalmádiban a Wesselényi strandon az idén például már 1900 forintba kerül, ha pedig egyszer szeretnénk megszakítani a napozást és kimenni a strandról (például elfogyasztanánk az ebédünket a szállásunkon), akkor rögtön 2800-ra emelkedik az összeg. A családi jegy 6000 forint, ehhez értelemszerűen nem árt egy család.

Három forint, egy forint, semmi

„És akkor még nem ettél-ittál semmit” – szokás mondani ilyenkor. A megoldás erre a szabad­strand, ám ebből van érzésre egyre kevesebb: bár idén június 15-től ingyenes lesz a balatonföldvári Nyugati strand, de ha minden igaz, 2024-től például Siófok fizetőssé teheti az eddig bárki által látogatható egyik partszakaszát. Erről még vannak viták, hiszen ha a siófokiak számára ingyenes marad az Újhelyi strand, akkor nagyjából 3,1 millió forintos bevétellel lehetne számolni, ez pedig még az önkormányzat mai helyzetében sem akkora pénz, amennyiért érdemes lehajolni. A másik opció a kedvezményes jegyár lenne a helyieknek, így 16 millió forintra nőhet a 75 százalékban amúgy is siófokiak által használt szakaszból fakadó bevétel, ebből 13 millió mehetne is fejlesztésekre. Ez utóbbi a fontos, és talán a motorja is annak, hogy akár máshol is elkezdjen pénzt szedni az önkormányzat, ugyanis ebben az évben strandfejlesztésre már nem áll rendelkezésre pályázati forrás.

Bár mostanra lett látványos az önkormányzatok forráshiánya, már jó ideje dagad a probléma: az állam a korábbi években a befizetett idegenforgalmi adó után 3 forint/fő/vendégéjszaka üdülési hozzájárulást adott a településeknek, ami 2019-re 1 forintra csökkent, 2020-ra pedig teljesen elvonták. Ezeket a bevételeket egyszerűen nem is volt miből pótolni, és ezzel együtt indult meg a strandok fizetőssé tétele is. „Az idegenforgalmi adó támogatásának megszüntetése volt a vízválasztó, mivel ekkor csappantak meg drámaian azok a bevételek, amelyekre korábban építettek. Erre érkezett a rezsiemelkedés, ami miatt több kiadást kéne kevesebb forrásból finanszírozni, így már a déli parton is elkezdték fizetőssé tenni a parkolást és a strandokat” – mondta a Narancsnak Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.