BALATON - Hal a vízben

Drága szabadság

Minden másból szednék be a Balatonnál a szabadstrandok árát

Lokál

A tó déli partján nem nehéz ingyenes fürdőzési lehetőséget találni, de ez egyre többe kerül az évek óta módszeresen elszegényített önkormányzatoknak. A szabadstrandok körüli romantika persze szintén elfed valamit: a Balatonra vonatkozó egységes koncepció és fejlesztési terv hiányát.

Erősen tartja magát a közvélekedés, hogy a Balatonon szép lassan elfogynak a szabadstrandok, átadják a helyüket a szállodakomplexumoknak, vagy más okokból lezárják e partszakaszokat. Az elmúlt években az ügyből politikai kampánytéma lett: 2020-ban az MSZP Balaton-mentő akciót indított, felszólítva a kormányt arra, hogy „adja vissza a szabad­strandokat az embereknek a megérdemelt pihenésre”. A párt az idén is megtalálta a tavat: áprilisban Molnár Zsolt az Országgyűlésben szeretett volna hatósági áras strandbelépőket (humorosabbnak szánt nevén fürdősapkát) elérni a Balaton körüli strandoknál. Ezt azzal utasították el, hogy a strandok nagyrészt önkormányzati fenntartásúak, ezért nincs ráhatása a kormánynak a belépők árára. De a nyár közeledtével a DK is ráharapott a témára; a párt azt akarja elérni, hogy minden balatoni településen legyen szabadstrand.

A strandbelépők ára tényleg fontos kérdés: egy felnőtt belépő Balatonalmádiban a Wesselényi strandon az idén például már 1900 forintba kerül, ha pedig egyszer szeretnénk megszakítani a napozást és kimenni a strandról (például elfogyasztanánk az ebédünket a szállásunkon), akkor rögtön 2800-ra emelkedik az összeg. A családi jegy 6000 forint, ehhez értelemszerűen nem árt egy család.

Három forint, egy forint, semmi

„És akkor még nem ettél-ittál semmit” – szokás mondani ilyenkor. A megoldás erre a szabad­strand, ám ebből van érzésre egyre kevesebb: bár idén június 15-től ingyenes lesz a balatonföldvári Nyugati strand, de ha minden igaz, 2024-től például Siófok fizetőssé teheti az eddig bárki által látogatható egyik partszakaszát. Erről még vannak viták, hiszen ha a siófokiak számára ingyenes marad az Újhelyi strand, akkor nagyjából 3,1 millió forintos bevétellel lehetne számolni, ez pedig még az önkormányzat mai helyzetében sem akkora pénz, amennyiért érdemes lehajolni. A másik opció a kedvezményes jegyár lenne a helyieknek, így 16 millió forintra nőhet a 75 százalékban amúgy is siófokiak által használt szakaszból fakadó bevétel, ebből 13 millió mehetne is fejlesztésekre. Ez utóbbi a fontos, és talán a motorja is annak, hogy akár máshol is elkezdjen pénzt szedni az önkormányzat, ugyanis ebben az évben strandfejlesztésre már nem áll rendelkezésre pályázati forrás.

Bár mostanra lett látványos az önkormányzatok forráshiánya, már jó ideje dagad a probléma: az állam a korábbi években a befizetett idegenforgalmi adó után 3 forint/fő/vendégéjszaka üdülési hozzájárulást adott a településeknek, ami 2019-re 1 forintra csökkent, 2020-ra pedig teljesen elvonták. Ezeket a bevételeket egyszerűen nem is volt miből pótolni, és ezzel együtt indult meg a strandok fizetőssé tétele is. „Az idegenforgalmi adó támogatásának megszüntetése volt a vízválasztó, mivel ekkor csappantak meg drámaian azok a bevételek, amelyekre korábban építettek. Erre érkezett a rezsiemelkedés, ami miatt több kiadást kéne kevesebb forrásból finanszírozni, így már a déli parton is elkezdték fizetőssé tenni a parkolást és a strandokat” – mondta a Narancsnak Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.