BALATON - Hal a vízben

Drága szabadság

Minden másból szednék be a Balatonnál a szabadstrandok árát

Lokál

A tó déli partján nem nehéz ingyenes fürdőzési lehetőséget találni, de ez egyre többe kerül az évek óta módszeresen elszegényített önkormányzatoknak. A szabadstrandok körüli romantika persze szintén elfed valamit: a Balatonra vonatkozó egységes koncepció és fejlesztési terv hiányát.

Erősen tartja magát a közvélekedés, hogy a Balatonon szép lassan elfogynak a szabadstrandok, átadják a helyüket a szállodakomplexumoknak, vagy más okokból lezárják e partszakaszokat. Az elmúlt években az ügyből politikai kampánytéma lett: 2020-ban az MSZP Balaton-mentő akciót indított, felszólítva a kormányt arra, hogy „adja vissza a szabad­strandokat az embereknek a megérdemelt pihenésre”. A párt az idén is megtalálta a tavat: áprilisban Molnár Zsolt az Országgyűlésben szeretett volna hatósági áras strandbelépőket (humorosabbnak szánt nevén fürdősapkát) elérni a Balaton körüli strandoknál. Ezt azzal utasították el, hogy a strandok nagyrészt önkormányzati fenntartásúak, ezért nincs ráhatása a kormánynak a belépők árára. De a nyár közeledtével a DK is ráharapott a témára; a párt azt akarja elérni, hogy minden balatoni településen legyen szabadstrand.

A strandbelépők ára tényleg fontos kérdés: egy felnőtt belépő Balatonalmádiban a Wesselényi strandon az idén például már 1900 forintba kerül, ha pedig egyszer szeretnénk megszakítani a napozást és kimenni a strandról (például elfogyasztanánk az ebédünket a szállásunkon), akkor rögtön 2800-ra emelkedik az összeg. A családi jegy 6000 forint, ehhez értelemszerűen nem árt egy család.

Három forint, egy forint, semmi

„És akkor még nem ettél-ittál semmit” – szokás mondani ilyenkor. A megoldás erre a szabad­strand, ám ebből van érzésre egyre kevesebb: bár idén június 15-től ingyenes lesz a balatonföldvári Nyugati strand, de ha minden igaz, 2024-től például Siófok fizetőssé teheti az eddig bárki által látogatható egyik partszakaszát. Erről még vannak viták, hiszen ha a siófokiak számára ingyenes marad az Újhelyi strand, akkor nagyjából 3,1 millió forintos bevétellel lehetne számolni, ez pedig még az önkormányzat mai helyzetében sem akkora pénz, amennyiért érdemes lehajolni. A másik opció a kedvezményes jegyár lenne a helyieknek, így 16 millió forintra nőhet a 75 százalékban amúgy is siófokiak által használt szakaszból fakadó bevétel, ebből 13 millió mehetne is fejlesztésekre. Ez utóbbi a fontos, és talán a motorja is annak, hogy akár máshol is elkezdjen pénzt szedni az önkormányzat, ugyanis ebben az évben strandfejlesztésre már nem áll rendelkezésre pályázati forrás.

Bár mostanra lett látványos az önkormányzatok forráshiánya, már jó ideje dagad a probléma: az állam a korábbi években a befizetett idegenforgalmi adó után 3 forint/fő/vendégéjszaka üdülési hozzájárulást adott a településeknek, ami 2019-re 1 forintra csökkent, 2020-ra pedig teljesen elvonták. Ezeket a bevételeket egyszerűen nem is volt miből pótolni, és ezzel együtt indult meg a strandok fizetőssé tétele is. „Az idegenforgalmi adó támogatásának megszüntetése volt a vízválasztó, mivel ekkor csappantak meg drámaian azok a bevételek, amelyekre korábban építettek. Erre érkezett a rezsiemelkedés, ami miatt több kiadást kéne kevesebb forrásból finanszírozni, így már a déli parton is elkezdték fizetőssé tenni a parkolást és a strandokat” – mondta a Narancsnak Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.