BALATON - Hal a vízben

Drága szabadság

Minden másból szednék be a Balatonnál a szabadstrandok árát

Lokál

A tó déli partján nem nehéz ingyenes fürdőzési lehetőséget találni, de ez egyre többe kerül az évek óta módszeresen elszegényített önkormányzatoknak. A szabadstrandok körüli romantika persze szintén elfed valamit: a Balatonra vonatkozó egységes koncepció és fejlesztési terv hiányát.

Erősen tartja magát a közvélekedés, hogy a Balatonon szép lassan elfogynak a szabadstrandok, átadják a helyüket a szállodakomplexumoknak, vagy más okokból lezárják e partszakaszokat. Az elmúlt években az ügyből politikai kampánytéma lett: 2020-ban az MSZP Balaton-mentő akciót indított, felszólítva a kormányt arra, hogy „adja vissza a szabad­strandokat az embereknek a megérdemelt pihenésre”. A párt az idén is megtalálta a tavat: áprilisban Molnár Zsolt az Országgyűlésben szeretett volna hatósági áras strandbelépőket (humorosabbnak szánt nevén fürdősapkát) elérni a Balaton körüli strandoknál. Ezt azzal utasították el, hogy a strandok nagyrészt önkormányzati fenntartásúak, ezért nincs ráhatása a kormánynak a belépők árára. De a nyár közeledtével a DK is ráharapott a témára; a párt azt akarja elérni, hogy minden balatoni településen legyen szabadstrand.

A strandbelépők ára tényleg fontos kérdés: egy felnőtt belépő Balatonalmádiban a Wesselényi strandon az idén például már 1900 forintba kerül, ha pedig egyszer szeretnénk megszakítani a napozást és kimenni a strandról (például elfogyasztanánk az ebédünket a szállásunkon), akkor rögtön 2800-ra emelkedik az összeg. A családi jegy 6000 forint, ehhez értelemszerűen nem árt egy család.

Három forint, egy forint, semmi

„És akkor még nem ettél-ittál semmit” – szokás mondani ilyenkor. A megoldás erre a szabad­strand, ám ebből van érzésre egyre kevesebb: bár idén június 15-től ingyenes lesz a balatonföldvári Nyugati strand, de ha minden igaz, 2024-től például Siófok fizetőssé teheti az eddig bárki által látogatható egyik partszakaszát. Erről még vannak viták, hiszen ha a siófokiak számára ingyenes marad az Újhelyi strand, akkor nagyjából 3,1 millió forintos bevétellel lehetne számolni, ez pedig még az önkormányzat mai helyzetében sem akkora pénz, amennyiért érdemes lehajolni. A másik opció a kedvezményes jegyár lenne a helyieknek, így 16 millió forintra nőhet a 75 százalékban amúgy is siófokiak által használt szakaszból fakadó bevétel, ebből 13 millió mehetne is fejlesztésekre. Ez utóbbi a fontos, és talán a motorja is annak, hogy akár máshol is elkezdjen pénzt szedni az önkormányzat, ugyanis ebben az évben strandfejlesztésre már nem áll rendelkezésre pályázati forrás.

Bár mostanra lett látványos az önkormányzatok forráshiánya, már jó ideje dagad a probléma: az állam a korábbi években a befizetett idegenforgalmi adó után 3 forint/fő/vendégéjszaka üdülési hozzájárulást adott a településeknek, ami 2019-re 1 forintra csökkent, 2020-ra pedig teljesen elvonták. Ezeket a bevételeket egyszerűen nem is volt miből pótolni, és ezzel együtt indult meg a strandok fizetőssé tétele is. „Az idegenforgalmi adó támogatásának megszüntetése volt a vízválasztó, mivel ekkor csappantak meg drámaian azok a bevételek, amelyekre korábban építettek. Erre érkezett a rezsiemelkedés, ami miatt több kiadást kéne kevesebb forrásból finanszírozni, így már a déli parton is elkezdték fizetőssé tenni a parkolást és a strandokat” – mondta a Narancsnak Kardos Gábor, a Balatoni Kör alapítója.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.