Mindent szabad – Irodaházak Éjszakája

Lokál

Kihalt designterekben barangolni, mások személyes vagy éppen közösségi irodatereit nézegetni, kipróbálni a széket, fotelt, kanapét, mint egy lakberendezési áruházban, egészen bizarr. Mindezt irodaházról irodaházra partibuszon utazva – teljesen józanon – még inkább az. Első alkalommal rendezte meg október 1-jén az Europa Design az Irodaházak Éjszakáját.

Jobbra egy különleges, a hídtartó pillérek elvén működő, Y alakú felfüggesztéssel rendelkező háttámla- és vázkialakítású Herman Miller-szék, balra élő növényfal fikusszal, páfránnyal. Időről időre izgalmasnak tűnő helyeken lehet éjszakázni, legyen szó múzeumról vagy színházról – ezentúl a Design Hét keretén belül irodákban is. A határtalan emberi kíváncsiság kielégítése ezzel újabb szintet ugrott, így most már kreatív és környezettudatos irodák kulisszatitkai is megismerhetővé válnak.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az újdonsült designtúra három plusz egy állomásból állt. A maratoninak beharangozott program – amit előzetesen hatórásra terveztek – nehezen és lassan indult. A kezdőpont az Europa Design bemutatóterme volt, ahol a kedves vendéglátás és a szükséges regisztráció mellett már egyből számos designportéka állt a bátor kipróbálók rendelkezésére. Ijedtségre igazán senkinek semmi oka nem volt, kényelmesebbnél kényelmesebb gerinc- és egyéb barát székeket lehetett kipróbálni, illetve beleshettünk az ott dolgozók irodáiba, és szemügyre vehettük az egyéb tárgyakat, na meg lehetett beszélgetni, és persze kérdezni is. Nehezen akaródzott elindulni, de utunk a XIII. kerületi Skanska Green House-ba vezetett, majd folytatásképp a XI. kerületben találtuk magunkat az É26 falai között, végül pedig a Deák-palotánál kötöttünk ki.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az üres irodaházakban és azok belső tereiben „garázdálkodó” sokaság több hozzáértő szakember (építész, üzemeltető) előadását, prezentációját hallgathatta meg az adott épületről, így világossá vált például az is, milyen filozófia alapján kerestek a munkáltatók irodahelyiségeket. Semmi meglepő: az épületek méretein túl a városközpont előnyei döntöttek. Az is kiderült, hogy milyen enteriőrdesignra van szükség a hatékony és kreatív munka elősegítéséhez, az inspiratív térkialakítás előnyei mellett pedig arról a fontos opcióról is sok szó esett, mi teszi zölddé az irodaházakat: rengeteg számot hallottunk az energiafogyasztás csökkentéséről, a napkollektorok előnyei mellett a pofás kinézetükről, na meg a csodás belső kertről és tetőteraszról, amelyek kétségkívül a legvonzóbb részei bármely épületnek. De arról is felvilágosítást nyerhetett valamennyi látogató, aki esetleg nem vette volna igénybe a mellékhelyiség nyújtotta lehetőségeket, hogyan hasznosítják a szürke(talaj- és eső)vizet.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A némiképp betolakodóérzést keltő séta leginkább a témában érdekelt bámészkodókra tett igazán nagy hatást – voltak is szép számmal. De megerősítette már meglévő vagy feltételezett tudásunkat is arról, hogy milyen munkafeltételekre van szüksége az Y- és Z-generációnak: nos, fontos a csend- vagy nyugiszoba, akárcsak a közös terek kialakítása, amelyek lehetőség szerint ne kapjanak nevet, és úgy helyezkedjenek el, hogy a különböző területek dolgozói könnyedén találkozhassanak egymással – és lehetőleg kötetlen vagy szabadabb munkaidőben, kreatív légkörben tölthessék a munkaidejüket. Fontos kérdésnek bizonyult az is, hogyan jeleníthető meg a természeti design (növényfal, tetőkert, környezeti minták a díszítésben) az elsőre konvencionálisnak tűnő, de lényegében kicsit sem tipikus irodaterekben.

Irodaházban tölteni az éjszakát nem nagy kunszt – gondolnánk elsőre, hiszen a túlórát igénylő munkamennyiség, a sztahanovista lelkesedés vagy éppen a véletlenül fogva tartó épület mind-mind ilyen szituációkat szül. Hogy mi érdekes van íróasztalokban, székekben, konyhában, fénymásoló vagy relaxációs helyiségben, esetleg a ruhatárban? A válasz csupán a design és a mögöttes tartalom – persze csak ha tényleg van. Ezúttal azonban a lassú és körülményes idegenvezetés igen kevés lényegi ismeretterjesztéssel járt együtt, hosszan és az érdekfeszítés kevéske jelét mutatva az ötletes, újító program mögött. Nem volt szinte semmi, csupán a hiányt keltő kápráztatás, az a bizonyos „nézz, és látni fogsz” effektus.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.