helyrajzi szám

Nagy Fuvaros utca 22–24.

Lokál

Mai szemmel már nem tűnik annyira varázslatos otthonnak a fővárosi előírásoknak megfelelő kislakás. 

Az 1930-as években még a legoptimistábbak is egyetértettek abban, hogy a budapesti lakáshelyzet katasztrofális. A legszegényebbek viskókban, nyomortelepeken vegetáltak a város peremén. E telepek felszámolása állandóan napirenden volt, de konkrét lépésekre nem került sor. Már az is páratlan szenzációnak számított, hogy 1938-ban úgy döntött a főváros vezetése, hogy 3000 szociális bérlakást építtet. A közgyűlés 1939 nyarán fogadta el az ezzel kapcsolatos programot, amelynek pénzügyi fedezetét – 20 millió pengőt – az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kölcsönözte. A cél érdekében a főváros pályázatokat írt ki építészek számára, és számos építési telket vásárolt Óbudától Kőbányáig, Zuglótól Lágymányosig. Volt, ahol csak egy bérházat akartak felhúzni, máshol komplett lakótelepet.

A tervezőknek az volt a feladatuk, hogy a lehető legolcsóbban hozzanak ki egészséges és komfortos hajlékokat. „A 3000 kislakás építésébe be kell vinni az utóbbi idők lakásépítésének minden tapasztalatát – a lakás higiéniá­ja, a lakás egészsége, kényelme, csinossága dolgában. A 3000 kislakás akkor felel meg igazán céljának, ha a lakáson túl otthont is jelent majd az igazi otthonnak minden melegségével, meghittségével és varázsával. A főváros ezen a téren is példaadó lehet a kislakásépítéseknél – sőt épp azt várja tőle a közönség, hogy példaadó legyen” – írta szerkesztőségi cikkében Az Est, hozzátéve azt is, hogy minden okuk megvan arra, hogy „örömmel” üdvözöljék a főváros akcióját.

Mai szemmel már nem tűnik annyira varázslatos otthonnak a fővárosi előírásoknak megfelelő kislakás. Különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a 15 négyzetméteres lakókonyhából, 3 négyzetméteres előtérből és két 8–9 négyzetméteres hálófülkéből álló, WC-vel felszerelt típuslakást, amely mindössze 35 négyzetméter volt, többgyerekes családoknak szánták. Ám az akkori viszonyok között már az is nagy előrelépésnek számított, hogy a lakásokban három, egymástól elválasztott hálóhelyiséget is ki lehetett alakítani.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.