helyrajzi szám

Nagy Imre tér 3.

Lokál

Magyarország 1941-es hadba lépé­sét követően az ipari miniszter elrendelte a Magyar Királyi Ipari Anyaghivatal felállítását, amit a terv- és készletgazdálkodásban testet öltő ipari centralizáció indokolt.

Az új hivatalnak lett a feladata, hogy az ország nyersanyagkészletének elosztását megszervezze, koordinálja és lebonyolítsa, ami hatalmas hivatali apparátust kívánt. „A nehézségek egyik legfontosabbika maga az épület kérdése volt, mert hiszen az Anyaghivatal felállításának semmi értelme nem lett volna, ha az nem kap egy központi székházat, ahol valóban centralizálni tudják az egész magyar nyersanyagellátás szerveit. Egy ilyen hatalmas épület nélkül az Anyaghivatal csak fikció lett volna, csak papiroson lett volna meg” – írta 1942 áprilisában a Honi Ipar című lap, beharangozva azt is, hogy a leendő székházat még novemberben kezdték építeni a Fő utca, a mai Nagy Imre tér és a Gyorskocsi utca határolta területen, és olyan jól haladnak, hogy nyárra befejeződhetnek a munkálatok. Janáky István és Szendrői Jenő zord épületét valóban átadták 1942 nyarán, ehhez azonban az is kellett, hogy az építészeti szabályok sokaságát értékeljék át. Nem volt pályázat, a hatemeletes, 10 ezer négyzetméteres épület tervvázlatai úgy készültek el, hogy az állam még meg sem vásárolta a kinézett telket, ráadásul 1941 novemberében úgy kezdték el az alapozási munkákat, hogy építési engedély sem volt. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a munka javát, rendhagyó módon, télen végezték, embertelen körülmények között és a részterveket menet közben kidolgozva, egyértelmű, hogy a hazai építőiparban addig példátlan munkavégzés zajlott.

„A háborús időkben oly nagyfontosságú hivatal nemesen és egyszerűen kiképzett formáival, újmódi architektonikus szerkezetével nemcsak célszerű otthona lesz a magyar anyaggazdálkodásnak, de jelentős és szép példája modern építőművészetünknek is” – írta az átadott hivatalról a Nemzeti Ujság 1942. szeptember 30-án, kiemelve annak „komoly és egyszerű, harmonikusan megoldott falfelületeit”, „szellemesen szerkesztett belső térrészeit”, illetve „a világháború óta szívesen alkalmazott” fényezett téglaburkolatot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.