Pestújhely: Szellemtelep

Lokál

Budapest tizenötödik kerülete nem az a terep, amiről megemlékeznének az idegenforgalmi leírások. A sorszám hallatán elsősorban az újpalotai lakótelepnek nevezett sci-fi filmdíszlet juthat eszünkbe, esetleg a Pólus Center meg az M3-as kivezető szakasza. Aztán nyomban el is felejtenénk az egészet, hiszen olyan vidékről van szó, ahová az ember csak akkor megy, ha nincs jobb dolga. Ha ott él, dolgozik. Pedig akad érdekesség bőven. Például Pestújhely. Beékelődve a 62-es villamos pályája meg az újpalotai lakótelep közé.
Budapest tizenötödik kerülete nem az a terep, amiről megemlékeznének az idegenforgalmi leírások. A sorszám hallatán elsősorban az újpalotai lakótelepnek nevezett sci-fi filmdíszlet juthat eszünkbe, esetleg a Pólus Center meg az M3-as kivezető szakasza. Aztán nyomban el is felejtenénk az egészet, hiszen olyan vidékről van szó, ahová az ember csak akkor megy, ha nincs jobb dolga. Ha ott él, dolgozik. Pedig akad érdekesség bőven. Például Pestújhely. Beékelődve a 62-es villamos pályája meg az újpalotai lakótelep közé.

Az a terület, amit ma Pestújhelynek hívnak, Rákospalota része volt sokáig, és sehogyan sem nevezték. A XIX. század végén úgy tűnt, a katonaság költözik oda, hogy gyakorlóteret üzemeltessen az egyébként teljesen rossz minőségű földterületen. Aztán a rákospalotai vezetés - a nagyobb bevétel reményében - inkább parcellázta a területet Széchenyitelep néven, hogy a "kifelé terjeszkedő" budapestiek itt építsék fel leendő házaikat. A kezdetben sok-sok pénzzel kecsegtető teleküzlet végül nem hozta meg a kívánt eredményt, aminek az lett a következménye, hogy Rákospalota - azon kívül, hogy adót szedett, és egyre olcsóbban árulta a telkeket - az égvilágon semmit nem tartott be azokból az ígéretekből, amelyekkel az embereket idecsalogatta; nem épült csatorna, úthálózat, semmi. Nem csoda, hogy az aggodó telekvásárlók és a település viszonya elmérgesedett. Az itt építkezők azonban mégsem húztak haza Pestre, hanem összefogtak, és a legkülönfélébb trükkökkel és természetesen befolyásos ismerősök segítségével sikerült elérniük, hogy 1909-ben a területet önálló községgé nyilvánítsa a belügyminiszter, 1910 márciusában pedig az első képviselő-testületi üléssel elkezdőtt a település negyven évig tartó karrierje. A "városalapítók" eleinte a Pestújváros meg a Széchenyifalva nevet szerették volna, de az ebben illetékes Országos Községi Törzskönyvbizottság mind a két nevet elutasította, jobb híján végül abban maradtak, hogy az új községet Pestújhelynek nevezik el.

Szebb napok

Az itt élők határtalan lelkesedésükben csodákat műveltek, és a harmincas évekre egy olyan, virágzó település lakóivá váltak, hogy az tényleg fantasztikus volt. Különösen ha arra gondolunk, hogy kezdetben nem volt villamosenergia, vízvezeték, utak se nagyon, belvizes területek annál inkább. Mégis, néha fondorlattal, néha szerencsével, de legfőképpen kitartással sikerült megvalósítani azt, amit kezdetben senki sem gondolt: irigylésre méltó lakóhellyé változtatni a semmit. Az egykori visszaemlékezések szerint a faluban harmincegy vendéglátóhely működött, volt strand, sporttelep, színház, ötvenkét élelmiszer-kereskedés, de felépítettek egy római katolikus, egy evangélikus és egy református templomot is, no meg iskolákat. A lakosság száma 1928-ban már tizenkétezer volt, az elöljárók azt is fontolgatni kezdték, hogy városi címre pályáznak. Reggelig sorolhatnám azokat a legendába hajló eseményket, amelyek színesítették az akkori lakók életét, de mivel nincsen hepiend, minek?

Hűlt helye

Pestújhely 1950-ig volt önálló, és virágzott mint egy cserép muskátli, de azután, hogy egy rendelettel létrehozták a mai Nagy-Budapestet, a nagyközség története is véget ért: összevonták Rákospalota városával, elnevezték tizenötödik kerületnek, aztán a másik végére felhúzták az újpalotai lakótelepet, ami szinte rádől a nyugalmas kis utcákra. A beolvadás óta Pestújhely csak úgy létezik, mint egy adat a térképen.

Amikor először ott jártam, lenyűgözött. Tavasz volt, ragyogott a Nap, és szikrázott a króm biciklim küllőin, hihetetlennek találtam, hogy ha az ember túljut a Szuglói Körvasút soron - ami tulajdonképpen egy hosszú-hosszú illegális szemétlerakó-telep -, ilyen takaros kis helyre érkezik. Nem kertelek, szeretet fészkelte magát a szívembe, fagylaltot ettem, és irigykedve néztem a templomba járókat.

A dicső múlt ismeretében azonban mégis sajnálatra méltó ez a terep. A nyugalom és a béke megvan, de semmi több. A kopott régi házakat nézve ugyan el lehet képzelni, milyen lehetett a falu fénykorában, de a hely ma már csak emlékeket tud felmutatni, alkotni képtelen. Tipikus alvóváros, semmi több. Az egykori színház a második világháború után Széchenyi mozi lett, majd bezárták: mostanában újítja fel egy cég saját használatra. Ha jól bogarásztam ki egy 1941-es térképről, a strand helyén óvoda működik, az egykori Munkásszanatórium épülete járóbeteg-rendelő, kertjébe meg valami undorító szürke építményt húztak fel, amit valójában semmire sem használnak.

A legendás vendéglátásnak se híre, se hamva. Van egy presszó, ami pontosan olyan, mint bármelyik falusi kocsma, egy borozó, étteremnek meg a Gogó hami nevű gyorstanyát ajánlják, noha azért létezik Édes otthon néven egy pizzéria is.

Ennek ellenére a hely szellemes, aki először látja, biztosan rácsodálkozik. Aki viszont nem éri be ennyivel, és felkeresi az itt működő, nemrégiben felújított Rákospalotai Múzeumot - ahol külön Pestújhely-termet rendeztek be, hogy mindenki megismerje a település múltját és fénykorát -, az egészen biztos, hogy csalódott az utcára lépve, noha derűsen váltott múzeumi belépőt.

Legát Tibor

(Pestújhely)

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.