Legalább havi 40 ezer forint kell ahhoz, hogy Budapesten albérlethez jusson az ember az interneten fellelhető ajánlatok szerint; van egy 30 ezres ajánlat is, de ahhoz nem mertek képet feltölteni. Negyvenezer forintért sem lehet persze csodát várni, ennyiért jár egy ágy, egy szekrény, egy íróasztal és egy hozzá tartozó szék Kőbányán (a metró állítólag közel van). Ötezret hozzátéve már a sajátos hangulatú Népszínház utcában is lehet ágyat bérelni, de ennél olcsóbban nem nagyon lehet kijönni, ha valaki a fővárosban akar lakni, és nincs sem rokona, sem barátja, sem egyéb összeköttetése. Ha munkásszálló is játszik, a jobbak havi húsz nappal számolva 50–60 ezer forintba kerülnek – igaz, legalább kauciót nem kell letenni.
A 40–50 ezres ágybérletekből nincs sok, inkább 70–80 ezer forint költséggel lehet számolni havonta, plusz rezsi. Elsősorban fiú egyetemistáknak, esetleg fiatal értelmiséginek – szerepel a legtöbb társbérletes hirdetésben. (A lányok talán máshogy keresnek lakótársat, mert egyetlen csajos hirdetés jött csak szembe.) Ágybérlet helyett 100 ezer forint körül már egy egész szobánk lehet valamelyik belső kerületben.
Lakásbérlet
Ha egy polgári, két nagyszobás, hallos, konyhás lakásban van szobánként két-három ágy, az havonta 200–300 ezer forint bevétel, és akkor még nem is tarthatjuk kapzsinak a bérbeadót. Ennél olcsóbban nem is adnak ki nagy lakásokat, minek, sokkal jobban pörög a bolt az ágyak, szobák, szobarészek bérbeadásával. Ráadásul az ágyrajárót könnyebb kitenni, mint egy olyan lakót, akinek a cuccaival tele a lakás.
A rövid távú lakáskiadás (Airbnb) mellett az egyetemisták nyomják fel az albérletárakat. Várospolitikusok szerint néhány ezer kollégiumi férőhely vagy alternatív szálláshely sok albérleti szobát és lakást felszabadítana, és ez lejjebb vinné az árakat.
Bizonyos életkor felett már senki sem szeretne társbérletben lakni. Az önálló lakás bérlése azonban nem filléres tétel: a legolcsóbbat 95 ezer forintért találtam a hirdetések között, nem nagyon jó helyen, de legalább 26 négyzetmétert könnyű kifűteni. Az olcsó önálló lakások között volt még egy csepeli 15 négyzetméteres és egy 20 négyzetméteres a Wesselényi utcában – mindkettő 100 ezer forintért. Havi 120 ezer forint körüli díjnál nagyjából 40–60 százalék a lakások, illetve szobák aránya, 130–140 ezer forintnál pedig lassan eltűnnek a csak szobára vonatkozó ajánlatok.
Szerencsés esetben 100–120, de inkább 150 ezer forintot kell kifizetni havonta egy fővárosi 20–40 négyzetméteres önálló lakásért, a nagyobbak sokkal drágábbak, a felső határ pedig a csillagos ég. Ha hozzászámítjuk a rezsit, közös költséget, internetet, telefont, akkor Budapesten havi 200 ezer forint alatt nem lehet megúszni a lakhatást bérlőként. Az életvitel kiadásaival együtt havonta 300–350 ezer forint költséggel mindenképpen számolni kell, és akkor semmi, de semmi extráról vagy luxusról nem beszéltünk, csak arról, hogy lakunk, élünk, eszünk, takarítunk, tömegközlekedünk. Ehhez lényegében bruttó félmillió forint fizetés kell.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
