Pumi- és komondorfesztivál: A mi kutyánk kölykei

  • - legát -
  • 2007.09.06 00:00

Lokál

A kutya az ember legjobb barátja, így hát az lenne logikus, hogy a magyar ember legjobb barátja pedig a magyar kutya. Noha rövid szőrű vizslánkat és a pulit viszonylagos népszerűség övezi, a többieket szinte alig ismerjük.

A kutya az ember legjobb barátja, így hát az lenne logikus, hogy a magyar ember legjobb barátja pedig a magyar kutya. Noha rövid szőrű vizslánkat és a pulit viszonylagos népszerűség övezi, a többieket szinte alig ismerjük.

*

Ha nem sorakoznának fel a szponzor terepjárói, Solt-Révbérpuszta egy tizenkilencedik századi zsánerképről is lemászhatott volna. Csikósruhába bújt fickók zsonglőrködnek karikás ostorral, szürke marhák legelnek a gémeskútnál, és amikor a viharfelhők mögül előbújik a nap, varázslatos fényeket teremt. De minket most a magyar kutya érdekel, különösen a pumi és a komondor, mert Révbérpuszta a hét végén a Magyar Kutyafajták Országos Kiállításának adott otthont, látogatásunk idején, az első napon csak e fajok fesztiváljára került sor, bár inkább baráti összejövetelnek mondanánk. Noha többen megjegyezték, hogy "holnap iszonyatos tömeg lesz", most nem kell tartanunk ettől. Rajtunk kívül szinte kizárólag az ebtartók és hozzátartozóik sürgölődnek a lovaspálya elkerített részein, pumiból legfeljebb húsz lehet, komondorból hatvannégy. Első meglepetésünk, hogy a loncsos, hatalmas jószágok milyen ápoltak. Többségük feltűnően fehér, de mint megtudjuk, szó sincs speciális samponról: a kutya szőre "öntisztuló", a komondorok csak idősebb korukra kapják meg a természettől a "vajszínű árnyalatot", amit a szakma a napra kitett csonthoz hasonlít, s ezzel meg is érkeztünk a komondoros szubkultúra alapvetéséhez, mely szerint csak a fehér komondor a jó komondor.

Nemcsak azért, mert sokan - elsősorban a városiak - még ma is összekeverik a jóval kisebb méretű pulival, de azért is, mert miként azt Szemere György nemzetközi küllembíró írja: "A komondor esetén a fehértől eltérő szín csak úgy fordulhat elő, ha egy lompos fekete pásztorkutya tudatosan vagy véletlenül bekerül a tenyésztésbe." Márpedig ez - jegyzi meg a szakember - nagy veszélyt jelent a komondor fajtatisztaságára, az ilyen származású kutyák után kihasadó fehér egyedek bekerülhetnek a valódi komondorállományba, s felbecsülhetetlen kárt okozhatnak. A komondor ugyanis nyolc másik kutyafajjal és számos más állattal egyetemben az Országgyűlés 32/2004. (IV. 19.) határozata alapján nemzeti kincsnek, védett természeti értéknek számít. Olyan őshonos magyar állatnak - írja a határozat -, "amely nevében és képi megjelenésében Magyarország szimbóluma".

"Sajnos a többihez képest igen szerény a magyar fajtájú kutyák aránya - mondja Udvardi Péter, a rendezvény egyik házigazdája, aranykoszorús mestertenyészet-tulajdonos, a fajtagondozó és sztenderdgazda Hungária Komondor Klub veztőségi tagja. - Évente legfeljebb négyszáz komondor születik, míg más fajtáknál ez a szám elérheti a nyolc-tízezret. A teljes hazai állományra vonatkozóan csak becsléseink vannak, két-háromezerre tehető a komondorpopuláció Magyarországon, ami nagyon kevés. Ennyi van az Egyesült Államokban is."

Udvardi szerint mindez abból adódik, hogy a komondort itthon kevesen ismerik, és nem is igazán trendi. "Például a hasonló tulajdonságokkal bíró bobtail sokkal kedveltebb, pedig annak a gondozása lényegesen több munkával jár. A komondor igénytelen fajta, úgy szoktuk mondani, egy szelet kenyérrel is elvan, ami persze túlzás. De a szőrét csak a versenyek miatt ápoljuk." Nyírás, bodorítás szóba se jöhet, az pedig kifejezetten káros, ha a szőrt eltávolítják a kutya szeme elől - rontja a látását. "A külföldi tenyésztők próbálkoztak ilyesmivel, de a szőr nem véletlenül van ott, a fénytől védi a kutya szemét." A komondorral kapcsolatos tévhit az is, hogy nemcsak hatalmasra nő, de könnyen "elveszítheti a fejét", s ezért még a gazdának is félnie kell tőle. Való igaz, hogy egy kifejlett hím elérheti a hetven kilogrammot, de vadsága csupán félreértés: sokan a szintén nemzeti kincsnek számító kuvaszszal tévesztik össze, amely valóban hajlamos túlzásokba esni. "A komondor területőrző kutya, a betolakodót ugatással riasztja el, vagy ha úgy nem, hát ledönti. Még a lovast is képes leütni a nyeregből. Harapni viszont csak nagyon ritkán szokott - mondja Udvardi Péter. - Persze előfordulhat, hogy idősebb korára, ha például nincs megfelelő munka, elborul az agya, de ez bármelyik más nagy testű kutyával megtörténhet."

A látottak alapján valóban nem tűnnek félelmetesnek a hatalmas állatok, de szerencsére a tenyésztők sem. Noha valamiféle megmérettetés zajlik, díjakat is kiosztanak, inkább a piknikezés a jellemző, nem pedig a kutyás versenyeken tapasztalt hisztérikus hangulat. Nincs vita, hangos szó, ugatás is csak távolból hallatszik, de az már a pumifesztivál, minden bizonnyal ugyanolyan forgatókönyv szerint, mint a komondorosoknál. Itt még kevesebben vannak, ami azért különös, mert a puminál kedvesebb és játékosabb kutyát ritkán látni. Teljesen más karakter, mint a komondor, viszont őt is rendszeresen a pulival tévesztik össze. És ezen még Fekete István népszerű regénye, a Bogáncs sem tudott változtatni. "Elég kevés, úgy háromezer törzskönyvezett pumi él Magyarországon - mondja Länger György, a Hungária Pumi Klub elnöke, bár úgy véli, legalább ugyanennyi lehet azoknak a száma, amelyeket nem törzskönyveztek - sokszor a gazda nem is tudja, hogy a birtokában lévő eb fajkutya. - Viszont egyre több olyan pumiról tudunk, amelyet eredeti szakmájában, vagyis terelőkutyaként használnak, sőt mostanában egyre gyakoribb az a korábban elképzelhetetlen dolog, hogy egy juhász Budapesten vásárol magának törzskönyvezett pumit."

De az elnök szerint nincs ebben semmi különös, hiszen a munkás pumiknál leginkább az ún. terelőösztön számít, ez pedig tenyészetfüggő, vagyis a lakásban sem múlik el. Nem csoda, hogy a pumis rendezvények legnagyobb attrakciójának is a terelőösztön próbája számít. Sajnos erre Révbérpusztán nem kerülhetett sor, mivel a tanyán lévő rackákat lehetetlen volt kicsalogatni az akolból.

Neked ajánljuk