A hulló falevelek sorsa

Se tűz, se zsák

Lokál

Az őszi avarégetésnél kevés kártékonyabb dolog létezik, de számos okból ma sem esik országos tilalom alá. A leveleket némi kezelés után ott kellene hagyni, ahová hullottak, de ez sem egyszerű ügy.

Az ősszel lehulló és az időjárás szeszélyei folytán hol kiszáradó, hol átnedvesedő levélréteg sorsa alapvetően különbözik az erdőkben, a közparkokban és a magánkertekben. Az erdőkben optimális esetben nem szedi senki össze a lehullott levelekből keletkező, folyamatosan és természetes módon komposztálódó avart. Minek is tenné, hiszen pontosan ez a folyamat juttatja vissza a talajba a növények, leginkább a fák növekedéséhez szükséges, korábban éppen a levelekben koncentrálódó tápanyagot. A korhadékok lebontásában kulcsszerepet játszanak a fák gyökérzetével gyökérkapcsoltságban élő gombák, amelyek ebben a formában is képesek a talajból tápanyagot felvenni (ezért cserébe a növények, pl. a fák a fotoszintézis során megtermelt cukorral „fizetnek”).

A közparkokban és magánkertekben pontosan ugyanígy viselkedne a lehullott lomb, ha hagynák, amit persze nem szoktak. A hagyományos gyakorlat jól ismert és legalább ennyire káros: a leveleket az ágnyesedékkel, más kerti hulladékkal, kerti haszonnövények összegyűlt száraz porhüvelyével együtt halmokba hányják és meggyújtják (van, ahol erre vaskályhát használnak). Szinte felesleges is mondanunk, hogy ennek során mennyi szennyező, mérgező, ráadásul rákkeltő kémiai anyag, a tökéletlen égés során felszabaduló, szemet, orrot, tüdőt irritáló, kellemetlen szagú matéria, és rengeteg, a tüdőt károsító apró, mikroméretű (PM10 vagy PM2,5, azaz 10, illetve 2,5 mikrométernél kisebb méretű) részecske szabadul fel. Az sem kérdéses, hogy a karbonsemlegesség szempontjából sem pozitív a bio­massza tudatos égetése, ami ráadásul egész környékeket változtat pokollá. Az efféle gyakorlatot az Európai Unió tiltja és szigorúan szankcionálja – az EU Bírósága 2021-ben el is ítélte hazánkat a szállóporrészecskékre vonatkozó határértékek be nem tartatása miatt (lásd keretes írásunkat). Igaz, ennek csak egy részét adja ki az elégetett kerti és kommunális hulladék, és ezt sem nagyon kalkulálják bele a nyilvántartott magyar (PM2,5) kibocsátásba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.