Se tűz, se zsák

Az őszi avarégetésnél kevés kártékonyabb dolog létezik, de számos okból ma sem esik országos tilalom alá. A leveleket némi kezelés után ott kellene hagyni, ahová hullottak, de ez sem egyszerű ügy.

Az ősszel lehulló és az időjárás szeszélyei folytán hol kiszáradó, hol átnedvesedő levélréteg sorsa alapvetően különbözik az erdőkben, a közparkokban és a magánkertekben. Az erdőkben optimális esetben nem szedi senki össze a lehullott levelekből keletkező, folyamatosan és természetes módon komposztálódó avart. Minek is tenné, hiszen pontosan ez a folyamat juttatja vissza a talajba a növények, leginkább a fák növekedéséhez szükséges, korábban éppen a levelekben koncentrálódó tápanyagot. A korhadékok lebontásában kulcsszerepet játszanak a fák gyökérzetével gyökérkapcsoltságban élő gombák, amelyek ebben a formában is képesek a talajból tápanyagot felvenni (ezért cserébe a növények, pl. a fák a fotoszintézis során megtermelt cukorral „fizetnek”).

A közparkokban és magánkertekben pontosan ugyanígy viselkedne a lehullott lomb, ha hagynák, amit persze nem szoktak. A hagyományos gyakorlat jól ismert és legalább ennyire káros: a leveleket az ágnyesedékkel, más kerti hulladékkal, kerti haszonnövények összegyűlt száraz porhüvelyével együtt halmokba hányják és meggyújtják (van, ahol erre vaskályhát használnak). Szinte felesleges is mondanunk, hogy ennek során mennyi szennyező, mérgező, ráadásul rákkeltő kémiai anyag, a tökéletlen égés során felszabaduló, szemet, orrot, tüdőt irritáló, kellemetlen szagú matéria, és rengeteg, a tüdőt károsító apró, mikroméretű (PM10 vagy PM2,5, azaz 10, illetve 2,5 mikrométernél kisebb méretű) részecske szabadul fel. Az sem kérdéses, hogy a karbonsemlegesség szempontjából sem pozitív a bio­massza tudatos égetése, ami ráadásul egész környékeket változtat pokollá. Az efféle gyakorlatot az Európai Unió tiltja és szigorúan szankcionálja – az EU Bírósága 2021-ben el is ítélte hazánkat a szállóporrészecskékre vonatkozó határértékek be nem tartatása miatt (lásd keretes írásunkat). Igaz, ennek csak egy részét adja ki az elégetett kerti és kommunális hulladék, és ezt sem nagyon kalkulálják bele a nyilvántartott magyar (PM2,5) kibocsátásba.