Szálka a szemben: az Auróra küzdelme az önkormányzattal

Lokál

A kerületi jegyző egy zavaros közlemény szerint bezáratta, de a hivatalos tájékoztatást erről csak napokkal később küldte meg – mindenesetre a józsefvárosi közösségi tér és civil központ egyelőre nyitva van. Az aurórások megszokták a vegzálást, most is optimisták. Ám az underground helyeknek egyre nehezebb Budapesten.

„Az Auróra egyszerre vendéglátóhely, szórakozóhely és olyan társadalmi vállalkozás, amely civil és aktivista szervezeteket köt össze, infrastruktúrát ad, segíti a közösségépítést, az együttműködést. Lényege a részvétel, a szolidaritás, és az egészhez a vendéglátó tevékenység adja a financiális hátteret. Sajnos a mi példánk azt mutatja, hogy annak, aki ilyesmivel próbálkozik ma Magyarországon, folyamatos hatósági és önkormányzati vegzálásban és akadályoztatásban lesz része” – mondja Schönberger Ádám, a korábban a Király utcai (többször, s immár végleg bezáratott) Sirályt működtető, most az Aurórát fenntartó Marom Egyesület vezetője. Ezzel együtt is meglepte a jozsefvaros.hu-n július 16-án, hétfőn különösebb előzmény nélkül megjelent, az Auróra és a Corvin Club bezáratását bejelentő közlemény. A bezáratás jogi alapjáról a héten nem kapott tájékoztatást az Auróra, így az előre betervezett hétfői szünnapon kívül nyitva voltak. Közben a VIII. kerületi önkormányzat közleményének állításait sorban cáfolták, de Schönbergerék hosszú jogi hercehurcára számítanak, és ha végül is kiderül, hogy a hatóságoknak nincs jogi alapjuk bezáratni a helyet, az ilyen akciókkal hosszú távon ellehetetleníthetik az Aurórát.

Nyitva tartja magát

Nyitva tartja magát

Fotó: Sióréti Gábor

Hétköznapi propaganda

Az Auróra 2014-ben nyílt meg az Observer médiafigyelő cég egykori székhelyén, és jelenleg olyan civil csoportok működnek benne, mint a Láthatatlan Tanoda, a Közélet Iskolája, a Budapest Pride vagy a Roma Sajtóközpont. Az ilyen civil központként működő, nem ritkán baloldali-liberális szellemiségű közösségi helyek a 2010-es évek eleje óta elveszítették a városvezetés bizalmát – erről korábban a Corvin Áruházból kitett, éppen költöző Müszi alapítói meséltek nekünk –, de az Aurórának több is van a rovásán: nemcsak vállalja a társadalmi aktivizmus ügyét, hanem a hely a 2017. áprilisi józsefvárosi időközi képviselőválasztáson a független Bolba Márta melletti kampány bázisa volt.

Tavaly tavasszal, a CEU melletti tüntetések idején pár hét alatt az Auróra politikai céltáblává vált: március közepén a szélsőjobbos Identitesz által rendezett Stop Operation Soros! nevű konferencián a szélsőjobboldali British National Party korábbi vezetője, a kelet-közép-európai paramilitáris szervezetekkel, Magyar­országon Toroczkay Lászlóval barátkozó és fajvédő lovagrendet szervező Nick Griffin arról beszélt, hogy a drogkereskedelemről, cigánybűnözésről és a baloldali fiatalok találkozóhelyeként ismert Auróra Soros György eszköze arra, hogy egy szivárványszínű kisebbségi szövetség aláássa a nemzetet. (Griffint azóta nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették és kitiltották Magyarországról.) A nemzetközi szélsőjobboldali sajtóban ekkor kezdett forogni az Auróra neve. Tavaly május 1-jén a Hatvannégy Vármegye fiataljai vették fel a Griffin által elejtett fonalat, és Stop Soros!-matricákkal és stencilekkel dekorálták ki az Auróra bejáratát, amivel saját közleményük szerint Soros nemzetellenes tevékenységére hívták fel a figyelmet, és Gulyás Márton Sándor-palotai festékes akciójára válaszoltak. A múlt év június 10-én a kender ipari hasznosításáról szóló programon 30 rendőr szállta meg az Aurórát, és másnap délig maradtak. Száz vendég ellenőrzése után 15 főt állítottak elő, a hivatalos rendőrségi közlemény szerint „kábítószergyanús növényi anyagot, tablettát” foglaltak le; sajtóhírek szerint 2 gramm marihuánát találtak két embernél, a 444 szerint egyikük gyógyíthatatlan betegsége miatt, tünetei enyhítésére használta a szert. A razzia után beindult a Fidesz kommunikációs gépezete: az Auróra innentől a „Soros drogtanyája”, „ellenzéki junkietelep” neveket kapta a kormánymédia fiatalosnak hazudott szegleteiben (a Pesti Srácok annak idején előbb adott hírt az Auróra bezáratásáról, mint ahogy a hivatalos közlés eljutott az üzemeltetőkhöz). Az akkoriban éppen rendpárti imázsát építő Kocsis Máté vezette kerület a razzia után két héttel rendelte el a hely bevételtermelő egységeinek bezárását: az Auróra Kioszkot „közbiztonsági okokból”, az Auróra Kertet vendéglátói-kereskedelmi engedély hiányában. Mindkét döntést vitatta az Auróra, de a Kertet végül bezárták, ugyanis az ott lévő épület alapterülete egytized négyzetcentiméterrel meghaladja a helyi építési szabályzatban foglaltakat – igaz, erre a két hónapig tartó engedélyeztetési eljárás során az önkormányzat egyszer sem hivatkozott. A túl nagy épületet le kell bontani, a vita már csak azon megy, hogy mikor. Az Auróra Kioszk bezáratásának jogszerűtlenségét viszont előbb a budapesti kormányhivatal, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is megerősítette, csekély mennyiségű kábítószer birtoklása vagy fogyasztása ugyanis nem alapozhatja meg szórakozóhelyek bezáratását. A Kioszk októberben újra ki is nyitott. A bevételkiesés nehéz helyzetbe hozta az Aurórát, a túlélésüket végül egy crowfounding kampány biztosította, de így is el kellett bocsátaniuk alkalmazottakat.

Keménykednének

Ebben a helyzetben jelent meg Józsefváros hivatalos honlapján az önkormányzat sajtóirodájának közleménye, amely szerint a hatóság elrendelte az Auróra Kert és az Auróra Kioszk bezáratását. Ez nem csak azért furcsa, mert a Kert már rég zárva van. A zavaros szöveg szerint az önkormányzat úgy látja, miután a kormányhivatal és a bíróság elutasította az Auróra fellebbezéseit, újra lett jogalap a bezáratásra. Az Aurórának továbbá, nem világos, miért, igazolnia kellene az ingatlanhasználat jogcímét, úgy esetleg kinyithat; de a jövőben csak 6 és 22 óra között lehet nyitva. A szöveg több durva állítást tesz a „rosszhiszemű”, „jogsértő”, az önkormányzatot „megvezető és félrevezető” Marom Klub Kft.-ről, amely „nem volt jogosult eljárni”. Az Auróra cáfolta az önkormányzat állításait és helyreigazítást kért az oldal szerkesztőitől – hiába. A frontok megmerevedtek, az Auróra megkereséseire az önkormányzat nem reagált. „A közleménynek és az önkormányzat kommunikációjának van egy statáriális eljárás jellege: adott egy felfokozott helyzet, amire azonnali megoldás kell, a hatóság intézkedik, és ezt a polgárok tudomására hozza. Ehhez képest az, hogy az érintett megkapta-e a tájékoztatást, részletkérdés. Érdekes egybeesés az is, hogy az új józsefvárosi polgármestert, a fideszes Sára Botondot éppen egy hete választotta meg a kerület” – mondja erről Schönberger. Úgy tudjuk, a választás előtti hetekben az Auróra utcában fokozott volt a hatósági jelenlét, közteresek táboroztak le a hely bejáratánál. Az önkormányzat és a kormánymédia kommunikációjának visszatérő eleme egyébként, hogy a környékbeli lakosok életét megkeseríti az Auróra. Schönberger erről azt mondja, a viszony se nem jobb, se nem rosszabb, mint más belvárosi kocsmáknál: egyeseket zavar, másoknak tetszik, sokakat pedig nem érdekel a kérdés; ők minden­esetre próbálnak a környékbeliek szempontjai­ra figyelni.

A lakossági bejelentés szálért érdemes rövid kitérőt tenni. Az Auróra Facebook-oldalán a bezárás híre után bukkant fel „Egres Béla” és „Csongrádi Eszter”, akik kommentjeikben maguknak követelik az Auróra bezáratásának dicsőségét, és a razzia előtti lakossági bejelentést. Mindezt azért tették, hogy újra rend legyen a szerintük főként a háborút is megélt nyugdíjasok lakta kerületben. A két név nem ismeretlen a magyar nyilvánosságban, noha nem biztos, hogy a személyek valóban léteznek. 2013 óta jönnek elő különböző kormánypárti petíciókkal, illetve azok zavarba ejtő paródiájával: fenyegettek már meg diákokat fociultrák nevében, előszeretettel érvelnek különböző levelekben, petíciókban a nőkre is kiterjedő kötelező sorkatonai szolgálat és új különadók bevezetése mellett, szerveztek békemenetet a CÖF nevét jogtalanul használva, de visszaéltek a Fidelitas nevével is. Azt, hogy önkéntes világmegváltókról, felbérelt trollokról vagy valamilyen gigantikus médiahackeről van szó, nem most fogjuk eldönteni; a héten viszont a közösségi médiában feltűnt egy „önkormányzati rendelet” az Auróra bezáratásáról – a kamucímről küldött hamis dokumentumot szerkesztőségekhez is eljuttatták, emiatt a jegyző (az igazi) vizsgálja a feljelentés lehetőségét. A jegyzőt egyébként mi is kérdeztük az Auróra bezárásáról, de választ nem kaptunk.

*

A lapzártánk előtti órákban jutott el az önkormányzat hivatalos értesítése az Auróra üzemeltetőihez a bezárásról. Ebből kiderül: a bezárás indoka az önkormányzat szerint az, hogy a ház bérleti szerződése 2014. július 1-jén kelt, a szerződő Marom Klub Kft.-t viszont július 2-án jegyezték be, ezért ír az önkormányzat félrevezetésről és jogsértésről, és álláspontjuk szerint a szerződés emiatt érvénytelen. Az Auróra jogszerűen bérli az ingatlant az osztrák tulajdonostól, akivel korrekt viszonyt ápolnak, négy éve fizetik a bérleti díjat, és mindkét fél érvényesnek tekinti a megállapodást – mondta el Schönberger Ádám. Az Auróra képviseletében a Helsinki Bizottság beadja a keresetet a felülvizsgálat iránt. Álláspontjuk szerint a Kioszk a döntésig mindenképpen nyitva lehet, de szinte biztosra veszik, hogy azután is.

Underground bástyák

Az önkormányzat a múlt hétfői közleményben tájékoztatott a Corvin Club bezáratásáról is, és a hely szerdán már nem is nyitott ki. A Corvin Clubban június végén razziázott a rendőrség, hét embert állítottak elő – a Club közlése szerint a 690 vendégből –, kettőt kábítószer-kereskedelem gyanújával. Az önkormányzat a közbiztonság fenntartására hivatkozva azonnali hatállyal bezáratta a helyet. Vagyis pontosan úgy járt el, ahogy az Auróra Kioszk esetében tavaly – erről az eljárásról állapította meg utóbb a kormányhivatal és a bíróság, hogy jogszerűtlen. A Club a döntés ellen fellebbez, szerinte a közbiztonság fenyegetettsége nem valósult meg, a klub személyzete, a vendégtéren kívül eső részek nem érintettek a bűncselekményben. Kerestük a Club vezetését, de ők elzárkóztak a beszélgetéstől. Egyik közleményükben mindenesetre igyekeznek leválasztani a Corvin Club ügyét az Auróráéról: „Törekedjünk arra, hogy ne mossák össze a Corvin Club ideiglenes bezárását más kerületi helyek bezárásának hírével, mert a helyek tevékenységi köre és profilja nem megegyező.”

A civil szervezeteknek, alkotóműhelyeknek, szabadegyetemnek helyet adó Müszinek ugyanebből az épületből tavaly nyáron kellett kiköltöznie öt év után, mert a tulajdonos megemelte a bérleti díjat. Az épület tulajdonjogait gyakorló Corvin Áruház Ingatlanhasznosító Kft. az önkormányzattal karöltve és mintegy negyedmilliárd forintos támogatás mellett az idén kezdte meg az áruház teljes felújítását – elképzelhető, hogy a hasznosításról szóló tervekbe nem illeszkedtek a szórakozóhelyek. Megjegyzendő: a Müszi kicsit más profillal, kisebb helyen, de tovább működik Müszi
Közért néven a VII. kerületi Izabella utcában.

A szintén józsefvárosi szövetkezeti presszónak és közösségi háznak, a Gólyának helyet adó ingatlant is idén érte utol a városfejlesztés úthengere. A tulajdonos eladta a házat, a Gólya egy Orczy úti ingatlanba költözik, de marad a kerületben. Az egyik szövetkezeti tag az Indexnek júniusban azt mondta: korrekt viszonyt ápolnak az önkormányzattal, a kérdés most az, az új hely kialakításával kapcsolatos kérdésekbe mennyire akarnak beleszólni. A Dürer Kert szintén az ingatlan hasznosítása miatt nézhet nehéz idők elé: az Ajtósi Dürer soron lévő ingatlanról a napokban derült ki, hogy NER-közelbe, pontosabban Garancsi István érdekeltségébe került a Dürer Befektetési Kft.-n keresztül. A düreresek hosszú távra terveznek, de a 24.hu úgy tudja, hogy az új szerződések szerint 30 napos felmondási idővel bármikor ki lehet tenni a bérlőket, így őket is. Mindenesetre a Liget-projekt előrehaladtával az ingatlan drasztikusan fel fog értékelődni, főleg akkor, ha van alapja azoknak a pletykáknak, hogy luxusszállodát terveznek felhúzni a területre.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.