helyrajzi szám

Takáts-ház

Lokál

Ha a „Zsolnayt” és az „Elefántos házat” egy napon említjük, akkor okkal hihetnénk, hogy a közös nevező csakis Pécs lehet. 

A porcelángyár és az 1830-ban épült klasszicista épület az elefántos cégérrel olyan nevezetességei a városnak, amelyeket az összes valamirevaló bédekker megemlít. Talán azt is hozzáteszik, hogy az Elefántos házban előbb a Fehér Elefánt fogadót, később meg a Fekete Elefánthoz címzett fűszer-, vas- és gyarmatáru-kereskedést működtették. Ám arról bizonyosan nem ejtenek szót, hogy a 19. század végén Budapesten, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Magyar utca sarkán is működött ugyanilyen nevű kereskedés, ahol ugyancsak fűszereket és gyarmatárut lehetett vásárolni. Amúgy a két boltnak nem volt köze egymáshoz, a pécsinek Pucher György, a pestinek Takáts Lajos volt a tulajdonosa. De Takáts üzletét senki nem hívta Elefántos háznak.

Azt nem tudni, hogy Pucher György mekkora nyereségre tett szert, de az biztos, hogy a gyarmatáru Takáts Lajost gazdag emberré tette. Olyannyira, hogy a századfordulón, amikor az Erzsébet híd építése miatt szinte teljes egészében a földdel tették egyenlővé az addigi pesti belvárost, Takáts saroktelket vásárolt az épülő hídfőnél a Duna utca és a Váci utca sarkán. A kereskedő 1899-ben vásárolta meg az ingatlant, ahová négyemeletes bérházat építtetett Schweiger Gyula tervei alapján. A ház Duna utcai homlokzatára a negyedik szint és a tető közötti részen méretes elefántos dombormű, a Váci utcai homlokzatra fekete elefántot ábrázoló falfestmény került. Pest népe mégsem nevezte el „elefántosnak” a frekventált helyre épült bérházat. Ennek az lehet a magyarázata, hogy Schweiger a ház sarkát aranykupolás toronnyal zárta le, az pedig sokkal feltűnőbb volt az elefántoknál. Az a pletyka is elterjedt, hogy Takáts a kupolát Ferenc József-aranyakkal rakatta ki, ami persze képtelenség, de azt jól mutatja, hogy a feltűnő díszítőelemre sokan a parvenü kivagyiság megtestesüléseként tekintettek. Ezt viszont az a tény homályosítja el, hogy Takáts házának földszinti és első emeleti üzlethelyiségeit a Zsolnay-gyár bérelte ki, hogy itt rendezze be új mintaboltját. Így a jó ízlés is beköltözött az elvarázsolt kastélyt idéző épületbe – amelyet csak Zsolnay-házként emlegettek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.