helyrajzi szám

Takáts-ház

Lokál

Ha a „Zsolnayt” és az „Elefántos házat” egy napon említjük, akkor okkal hihetnénk, hogy a közös nevező csakis Pécs lehet. 

A porcelángyár és az 1830-ban épült klasszicista épület az elefántos cégérrel olyan nevezetességei a városnak, amelyeket az összes valamirevaló bédekker megemlít. Talán azt is hozzáteszik, hogy az Elefántos házban előbb a Fehér Elefánt fogadót, később meg a Fekete Elefánthoz címzett fűszer-, vas- és gyarmatáru-kereskedést működtették. Ám arról bizonyosan nem ejtenek szót, hogy a 19. század végén Budapesten, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Magyar utca sarkán is működött ugyanilyen nevű kereskedés, ahol ugyancsak fűszereket és gyarmatárut lehetett vásárolni. Amúgy a két boltnak nem volt köze egymáshoz, a pécsinek Pucher György, a pestinek Takáts Lajos volt a tulajdonosa. De Takáts üzletét senki nem hívta Elefántos háznak.

Azt nem tudni, hogy Pucher György mekkora nyereségre tett szert, de az biztos, hogy a gyarmatáru Takáts Lajost gazdag emberré tette. Olyannyira, hogy a századfordulón, amikor az Erzsébet híd építése miatt szinte teljes egészében a földdel tették egyenlővé az addigi pesti belvárost, Takáts saroktelket vásárolt az épülő hídfőnél a Duna utca és a Váci utca sarkán. A kereskedő 1899-ben vásárolta meg az ingatlant, ahová négyemeletes bérházat építtetett Schweiger Gyula tervei alapján. A ház Duna utcai homlokzatára a negyedik szint és a tető közötti részen méretes elefántos dombormű, a Váci utcai homlokzatra fekete elefántot ábrázoló falfestmény került. Pest népe mégsem nevezte el „elefántosnak” a frekventált helyre épült bérházat. Ennek az lehet a magyarázata, hogy Schweiger a ház sarkát aranykupolás toronnyal zárta le, az pedig sokkal feltűnőbb volt az elefántoknál. Az a pletyka is elterjedt, hogy Takáts a kupolát Ferenc József-aranyakkal rakatta ki, ami persze képtelenség, de azt jól mutatja, hogy a feltűnő díszítőelemre sokan a parvenü kivagyiság megtestesüléseként tekintettek. Ezt viszont az a tény homályosítja el, hogy Takáts házának földszinti és első emeleti üzlethelyiségeit a Zsolnay-gyár bérelte ki, hogy itt rendezze be új mintaboltját. Így a jó ízlés is beköltözött az elvarázsolt kastélyt idéző épületbe – amelyet csak Zsolnay-házként emlegettek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.