helyrajzi szám

Takáts-ház

Lokál

Ha a „Zsolnayt” és az „Elefántos házat” egy napon említjük, akkor okkal hihetnénk, hogy a közös nevező csakis Pécs lehet. 

A porcelángyár és az 1830-ban épült klasszicista épület az elefántos cégérrel olyan nevezetességei a városnak, amelyeket az összes valamirevaló bédekker megemlít. Talán azt is hozzáteszik, hogy az Elefántos házban előbb a Fehér Elefánt fogadót, később meg a Fekete Elefánthoz címzett fűszer-, vas- és gyarmatáru-kereskedést működtették. Ám arról bizonyosan nem ejtenek szót, hogy a 19. század végén Budapesten, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Magyar utca sarkán is működött ugyanilyen nevű kereskedés, ahol ugyancsak fűszereket és gyarmatárut lehetett vásárolni. Amúgy a két boltnak nem volt köze egymáshoz, a pécsinek Pucher György, a pestinek Takáts Lajos volt a tulajdonosa. De Takáts üzletét senki nem hívta Elefántos háznak.

Azt nem tudni, hogy Pucher György mekkora nyereségre tett szert, de az biztos, hogy a gyarmatáru Takáts Lajost gazdag emberré tette. Olyannyira, hogy a századfordulón, amikor az Erzsébet híd építése miatt szinte teljes egészében a földdel tették egyenlővé az addigi pesti belvárost, Takáts saroktelket vásárolt az épülő hídfőnél a Duna utca és a Váci utca sarkán. A kereskedő 1899-ben vásárolta meg az ingatlant, ahová négyemeletes bérházat építtetett Schweiger Gyula tervei alapján. A ház Duna utcai homlokzatára a negyedik szint és a tető közötti részen méretes elefántos dombormű, a Váci utcai homlokzatra fekete elefántot ábrázoló falfestmény került. Pest népe mégsem nevezte el „elefántosnak” a frekventált helyre épült bérházat. Ennek az lehet a magyarázata, hogy Schweiger a ház sarkát aranykupolás toronnyal zárta le, az pedig sokkal feltűnőbb volt az elefántoknál. Az a pletyka is elterjedt, hogy Takáts a kupolát Ferenc József-aranyakkal rakatta ki, ami persze képtelenség, de azt jól mutatja, hogy a feltűnő díszítőelemre sokan a parvenü kivagyiság megtestesüléseként tekintettek. Ezt viszont az a tény homályosítja el, hogy Takáts házának földszinti és első emeleti üzlethelyiségeit a Zsolnay-gyár bérelte ki, hogy itt rendezze be új mintaboltját. Így a jó ízlés is beköltözött az elvarázsolt kastélyt idéző épületbe – amelyet csak Zsolnay-házként emlegettek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.