helyrajzi szám

Takáts-ház

Lokál

Ha a „Zsolnayt” és az „Elefántos házat” egy napon említjük, akkor okkal hihetnénk, hogy a közös nevező csakis Pécs lehet. 

A porcelángyár és az 1830-ban épült klasszicista épület az elefántos cégérrel olyan nevezetességei a városnak, amelyeket az összes valamirevaló bédekker megemlít. Talán azt is hozzáteszik, hogy az Elefántos házban előbb a Fehér Elefánt fogadót, később meg a Fekete Elefánthoz címzett fűszer-, vas- és gyarmatáru-kereskedést működtették. Ám arról bizonyosan nem ejtenek szót, hogy a 19. század végén Budapesten, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Magyar utca sarkán is működött ugyanilyen nevű kereskedés, ahol ugyancsak fűszereket és gyarmatárut lehetett vásárolni. Amúgy a két boltnak nem volt köze egymáshoz, a pécsinek Pucher György, a pestinek Takáts Lajos volt a tulajdonosa. De Takáts üzletét senki nem hívta Elefántos háznak.

Azt nem tudni, hogy Pucher György mekkora nyereségre tett szert, de az biztos, hogy a gyarmatáru Takáts Lajost gazdag emberré tette. Olyannyira, hogy a századfordulón, amikor az Erzsébet híd építése miatt szinte teljes egészében a földdel tették egyenlővé az addigi pesti belvárost, Takáts saroktelket vásárolt az épülő hídfőnél a Duna utca és a Váci utca sarkán. A kereskedő 1899-ben vásárolta meg az ingatlant, ahová négyemeletes bérházat építtetett Schweiger Gyula tervei alapján. A ház Duna utcai homlokzatára a negyedik szint és a tető közötti részen méretes elefántos dombormű, a Váci utcai homlokzatra fekete elefántot ábrázoló falfestmény került. Pest népe mégsem nevezte el „elefántosnak” a frekventált helyre épült bérházat. Ennek az lehet a magyarázata, hogy Schweiger a ház sarkát aranykupolás toronnyal zárta le, az pedig sokkal feltűnőbb volt az elefántoknál. Az a pletyka is elterjedt, hogy Takáts a kupolát Ferenc József-aranyakkal rakatta ki, ami persze képtelenség, de azt jól mutatja, hogy a feltűnő díszítőelemre sokan a parvenü kivagyiság megtestesüléseként tekintettek. Ezt viszont az a tény homályosítja el, hogy Takáts házának földszinti és első emeleti üzlethelyiségeit a Zsolnay-gyár bérelte ki, hogy itt rendezze be új mintaboltját. Így a jó ízlés is beköltözött az elvarázsolt kastélyt idéző épületbe – amelyet csak Zsolnay-házként emlegettek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.