helyrajzi szám

Táncsics-ház

Lokál

Táncsics 1844 óta lakott a józsefvárosi Tömő utcában.

A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) a kommunista párt kezdeményezésére jött létre, tevékenységük fókuszában az újjáépítés mellett a régi rend elleni agitáció állt. A szervezet 1946 januárjában ünnepelte fennállásának egyéves évfordulóját, amelynek fő attrakciója a fáklyás felvonulás volt. A Szabad Nép január 20-án megjelent tudósítása szerint a fiatal demokraták „egy forróhangulatú gyűlésen felvázolták maguk elé a rájuk váró kemény harc útját”, majd énekszóval vonultak a Tömő utcába, ahol Táncsics Mihály egykori lakóházán emléktáblát helyeztek el. „Táncsics Mihály jó vezérlőszelleme a magyar fiatalságnak” – írta a Szabad Nép, és az esemény ugyan hamar feledésbe merült, ám az emléktábla ma is ott virít a Tömő utca 6. számú ház falán, megörökítve a MADISZ évfordulóját, és Ady Táncsicsról írt versének néhány sorát: „Kend, bizony, elporladt, / De mink, akik élünk: / Vagyunk bizalommal, / Vagyunk új Táncsicsok”.

Mindez azért érdekes, mert napjainkban szó sincs arról, hogy Táncsics Mihály vezérlőszelleme lenne a magyar fiatalságnak, épp ellenkezőleg. A neve még ismerősen cseng, de életének egyetlen közismert epizódját – kiszabadítását a börtönből 1848. március 15-én – inkább elhallgatják az ünnepségeken, hiszen Táncsicsot ma már lehetetlen a rendszer szolgálatába állítani.

A Tömő utcai ház története viszont összefügg azzal, hogy a többszörösen börtönviselt Táncsics egy rövid időre személyesen állt a rendszer szolgálatába, miután 1869-ben Orosháza parlamenti képviselőjévé választották. Így – addigi élete során először – végre rendszeres jövedelemre számíthatott. Menten be is fektetett: bérházat húzatott fel a tulajdonában lévő telken.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.