helyrajzi szám

Újpest áruház

Lokál

Az Árpád út és az István sarkán új áruházat avattak 1952-ben

1950. január 1-je Újpest történetének fordulópontja, e napon a jelentős iparral rendelkező megyei jogú város egy csapásra Budapest IV. kerületévé minősült át. Az intézkedés hátterében Nagy-Budapest létrehozása állt, és egy csomó más települést is érintett, ám az összes közül Újpest volt a legnagyobb, mely városrészt ettől kezdve a „nagy múltú munkáskerület” titulussal illettek. Ennek köszönhetően Újpest nem csak a budapestivé válás átkaiból – például közös kassza – részesült, de a munkáskerületeket érintő bőségesebb szociális jellegű szolgáltatásokból is. E kedvezményezettség csúcspontjának talán az tekinthető, hogy a városközpontban, az Árpád út és az István sarkán új áruházat avattak 1952-ben. A masszív, szocreál stílusban felhúzott épület zárt homlokzatát egyértelműen annak a hatalmas Állami Áruház feliratú neonreklámnak rendelték alá, amelyet több száz méterről is látni lehetett. És igaz ugyan, hogy addigra már létrehozták az Állami Áruház Nemzeti Vállalatot, amelyhez például azok a Rákóczi úti áruházak tartoztak, amelyek az államosítás előtt magánkézben voltak, a közönség az újpesti egységet tekintette az „igazi” Állami Áruháznak. „A gazdagon berendezett gyönyörű épület a IV. kerület egyik látványossága és nemcsak újpesti vásárlóik keresik fel tömegesen, hanem a pestkörnyéki falvak dolgozói is gyakori vendégek ebben a modern áruházban” – számolt be a Belkereskedelem című lap egy hónappal a megnyitó után, 1952 decemberében, és a cikkben megszólalt az intézmény igazgatója is. „Áruházunkban a legkeresettebb cikk a lakberendezési tárgy. Igen sok piperecikk, edény és üvegáru fogyott az első hónap alatt. Sokat segítik az áruház vezetését a dolgozók ötletei és javaslatai. Egyik fiatal mama például felhívta figyelmünket arra, milyen helytelen, hogy a csecsemőosztály a II. emeleten van. A kritikát elfogadtuk és a csecsemőosztály jelentős részét máris áthelyeztük a földszintre” – nyilatkozta Rajkai Artúr, hozzátéve, hogy az első hónap „döntő tanulsága”, „a további fejlődés alapja” az áruházi dolgozók és a vásárlóközönség jó kapcsolata lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.