helyrajzi szám

Újpest áruház

Lokál

Az Árpád út és az István sarkán új áruházat avattak 1952-ben

1950. január 1-je Újpest történetének fordulópontja, e napon a jelentős iparral rendelkező megyei jogú város egy csapásra Budapest IV. kerületévé minősült át. Az intézkedés hátterében Nagy-Budapest létrehozása állt, és egy csomó más települést is érintett, ám az összes közül Újpest volt a legnagyobb, mely városrészt ettől kezdve a „nagy múltú munkáskerület” titulussal illettek. Ennek köszönhetően Újpest nem csak a budapestivé válás átkaiból – például közös kassza – részesült, de a munkáskerületeket érintő bőségesebb szociális jellegű szolgáltatásokból is. E kedvezményezettség csúcspontjának talán az tekinthető, hogy a városközpontban, az Árpád út és az István sarkán új áruházat avattak 1952-ben. A masszív, szocreál stílusban felhúzott épület zárt homlokzatát egyértelműen annak a hatalmas Állami Áruház feliratú neonreklámnak rendelték alá, amelyet több száz méterről is látni lehetett. És igaz ugyan, hogy addigra már létrehozták az Állami Áruház Nemzeti Vállalatot, amelyhez például azok a Rákóczi úti áruházak tartoztak, amelyek az államosítás előtt magánkézben voltak, a közönség az újpesti egységet tekintette az „igazi” Állami Áruháznak. „A gazdagon berendezett gyönyörű épület a IV. kerület egyik látványossága és nemcsak újpesti vásárlóik keresik fel tömegesen, hanem a pestkörnyéki falvak dolgozói is gyakori vendégek ebben a modern áruházban” – számolt be a Belkereskedelem című lap egy hónappal a megnyitó után, 1952 decemberében, és a cikkben megszólalt az intézmény igazgatója is. „Áruházunkban a legkeresettebb cikk a lakberendezési tárgy. Igen sok piperecikk, edény és üvegáru fogyott az első hónap alatt. Sokat segítik az áruház vezetését a dolgozók ötletei és javaslatai. Egyik fiatal mama például felhívta figyelmünket arra, milyen helytelen, hogy a csecsemőosztály a II. emeleten van. A kritikát elfogadtuk és a csecsemőosztály jelentős részét máris áthelyeztük a földszintre” – nyilatkozta Rajkai Artúr, hozzátéve, hogy az első hónap „döntő tanulsága”, „a további fejlődés alapja” az áruházi dolgozók és a vásárlóközönség jó kapcsolata lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.