helyrajzi szám

Újpest áruház

Lokál

Az Árpád út és az István sarkán új áruházat avattak 1952-ben

1950. január 1-je Újpest történetének fordulópontja, e napon a jelentős iparral rendelkező megyei jogú város egy csapásra Budapest IV. kerületévé minősült át. Az intézkedés hátterében Nagy-Budapest létrehozása állt, és egy csomó más települést is érintett, ám az összes közül Újpest volt a legnagyobb, mely városrészt ettől kezdve a „nagy múltú munkáskerület” titulussal illettek. Ennek köszönhetően Újpest nem csak a budapestivé válás átkaiból – például közös kassza – részesült, de a munkáskerületeket érintő bőségesebb szociális jellegű szolgáltatásokból is. E kedvezményezettség csúcspontjának talán az tekinthető, hogy a városközpontban, az Árpád út és az István sarkán új áruházat avattak 1952-ben. A masszív, szocreál stílusban felhúzott épület zárt homlokzatát egyértelműen annak a hatalmas Állami Áruház feliratú neonreklámnak rendelték alá, amelyet több száz méterről is látni lehetett. És igaz ugyan, hogy addigra már létrehozták az Állami Áruház Nemzeti Vállalatot, amelyhez például azok a Rákóczi úti áruházak tartoztak, amelyek az államosítás előtt magánkézben voltak, a közönség az újpesti egységet tekintette az „igazi” Állami Áruháznak. „A gazdagon berendezett gyönyörű épület a IV. kerület egyik látványossága és nemcsak újpesti vásárlóik keresik fel tömegesen, hanem a pestkörnyéki falvak dolgozói is gyakori vendégek ebben a modern áruházban” – számolt be a Belkereskedelem című lap egy hónappal a megnyitó után, 1952 decemberében, és a cikkben megszólalt az intézmény igazgatója is. „Áruházunkban a legkeresettebb cikk a lakberendezési tárgy. Igen sok piperecikk, edény és üvegáru fogyott az első hónap alatt. Sokat segítik az áruház vezetését a dolgozók ötletei és javaslatai. Egyik fiatal mama például felhívta figyelmünket arra, milyen helytelen, hogy a csecsemőosztály a II. emeleten van. A kritikát elfogadtuk és a csecsemőosztály jelentős részét máris áthelyeztük a földszintre” – nyilatkozta Rajkai Artúr, hozzátéve, hogy az első hónap „döntő tanulsága”, „a további fejlődés alapja” az áruházi dolgozók és a vásárlóközönség jó kapcsolata lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.