helyrajzi szám

Újpest áruház

Lokál

Az Árpád út és az István sarkán új áruházat avattak 1952-ben

1950. január 1-je Újpest történetének fordulópontja, e napon a jelentős iparral rendelkező megyei jogú város egy csapásra Budapest IV. kerületévé minősült át. Az intézkedés hátterében Nagy-Budapest létrehozása állt, és egy csomó más települést is érintett, ám az összes közül Újpest volt a legnagyobb, mely városrészt ettől kezdve a „nagy múltú munkáskerület” titulussal illettek. Ennek köszönhetően Újpest nem csak a budapestivé válás átkaiból – például közös kassza – részesült, de a munkáskerületeket érintő bőségesebb szociális jellegű szolgáltatásokból is. E kedvezményezettség csúcspontjának talán az tekinthető, hogy a városközpontban, az Árpád út és az István sarkán új áruházat avattak 1952-ben. A masszív, szocreál stílusban felhúzott épület zárt homlokzatát egyértelműen annak a hatalmas Állami Áruház feliratú neonreklámnak rendelték alá, amelyet több száz méterről is látni lehetett. És igaz ugyan, hogy addigra már létrehozták az Állami Áruház Nemzeti Vállalatot, amelyhez például azok a Rákóczi úti áruházak tartoztak, amelyek az államosítás előtt magánkézben voltak, a közönség az újpesti egységet tekintette az „igazi” Állami Áruháznak. „A gazdagon berendezett gyönyörű épület a IV. kerület egyik látványossága és nemcsak újpesti vásárlóik keresik fel tömegesen, hanem a pestkörnyéki falvak dolgozói is gyakori vendégek ebben a modern áruházban” – számolt be a Belkereskedelem című lap egy hónappal a megnyitó után, 1952 decemberében, és a cikkben megszólalt az intézmény igazgatója is. „Áruházunkban a legkeresettebb cikk a lakberendezési tárgy. Igen sok piperecikk, edény és üvegáru fogyott az első hónap alatt. Sokat segítik az áruház vezetését a dolgozók ötletei és javaslatai. Egyik fiatal mama például felhívta figyelmünket arra, milyen helytelen, hogy a csecsemőosztály a II. emeleten van. A kritikát elfogadtuk és a csecsemőosztály jelentős részét máris áthelyeztük a földszintre” – nyilatkozta Rajkai Artúr, hozzátéve, hogy az első hónap „döntő tanulsága”, „a további fejlődés alapja” az áruházi dolgozók és a vásárlóközönség jó kapcsolata lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.