Mennyire vagyunk felkészülve a hazai erdőtüzekre?

Viszi a parazsat

Lokál

Kilencezer futballpályányi terület pusztult el idén augusztusig Magyarországon szabadtéri tüzekben. Szerencse, hogy a hazai erdők kevésbé gyúlékonyak, mint a szibériaiak, dél-európaiak vagy az észak-amerikaiak. Csak a legszárazabb vidékeken telepített fenyveseinkben ketyeg a bomba.

A világ eddigi legnagyobb erdőtüze az idei szibériai, füstje elérte az Északi-sarkot. Májustól augusztus közepéig ötmillió hektár enyészett el, nagyobb terület, mint amennyi idén nyáron égett le az Egyesült Államokban, Görögországban, Spanyolországban, Törökországban és Olaszországban együttvéve.

A szárazság és az emberi gondatlanság miatt augusztus közepéig Magyarországon is több mint hétezer szabadtéri tűz keletkezett, közel kilencezer futballpályányi terület pusztult el. Erdőt mintegy 190 esetben értek a lángok, közel kétszáz hektárnyit, 90 százalékban lombos erdőt, 10 százalékban fenyvest. Ám ezek közül tíznél kevesebb alkalommal érintette a lombkoronát is a tűz, és csak kis területen. Olyan nagy kiterjedésű, nehezen kontrollálható erdőtüzek, mint most a dél-európai, észak-amerikai és ázsiai vidékeken pusztítanak, nálunk az éghajlati, domborzati adottságok és az erdők fajösszetétele miatt nem fordulnak elő. Inkább a talajon az avar vagy a nyárfavatta gyullad meg – írta lapunknak Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

 

Ezért kell a helikopter

Az egyik legsúlyosabb idei tűz július 8-án esett Nagybajomnál. Egy aratás közben kigyulladt bálázógép miatt belobbant a tarló, sok bála, a gabonatábla és mellette egy tizenöt hektáros erdő. Több napig dolgozott 33 tűzoltó 13 járművel, mire sikerült megállítani a lángokat. Emlékezetes a 2012-es év, amikor több mint 16 ezer szabadtéri tüzet kellett eloltani. Az év áprilisának végén Bugacnál meggyulladt az Ősborókás, s nem lehetett megállapítani, hogy mitől. 1100 hektáron, nagyrészt természetvédelmi területen pusztított a tűz, egy hétig tartott elfojtani. Naponta száz hivatásos tűzoltó oltotta, önkéntesekkel, helikopterről is. Az erdőtüzek oltásában az igazi nehézség az, hogy általában nincs a közelben oltásra használható víz. Nagyobb kiterjedésű szabadtéri tüzeknél nem elég az a mennyiség, ami a tűzoltóautóban van, külön vízszállító konténerekkel kell odavinni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.