Mégsem fejleszt Skynetet a Google
13991119140_8253550433_k.jpg

Mégsem fejleszt Skynetet a Google

Mások, például az Amazon viszont igen, és ez a nem is túl távoli jövőben átalakíthatja a ma ismert világunkat.

Nagyszerű, sörök mellett játszható fejtörő annak kitalálása, hogy egyes céges jelmondatok disztópikus gonosz vállalatoktól származnak-e vagy legitim, létező cégektől. Csak egy példa. Az Alien-sorozat Weyland-Yutani nevű cége, amely elfelejt szólni arról az alkalmazottainak, hogy összefuthatnak gyilkos idegenekkel, azzal a szlogennel hirdeti magát, hogy „Building Better Worlds”, azaz „Jobb világokat építünk”. A DuPont amerikai vegyipari óriás, amely sok hasznos termék feltalálása mellett olyan környezetszennyezési botrányokban volt érintett, amelyekről egész estés horrort lehetne forgatni a „Better Things for Better Living5 Through Chemistry” – „Jobb dolgok a jobb élethez… a vegyipar által” szlogent használta. Nem rontom el a játékot, mindenki fusson egy-két kört a Google keresőjével.

Azért is a Google-lel, mert ennek a cégnek a legendás „Don’t be evil”, azaz „Ne légy gonosz” jelmondatát mindenki hallotta már legalább egyszer. A cégnek mégis sikerült botrányba keverednie, mert még a saját alkalmazottai sem értettek egyet abban a vezetéssel, hogy gonoszságnak számít-e az amerikai védelmi minisztériumnak mesterséges intelligencia alapú képfeldolgozó szoftvert fejleszteni. A Project Maven néven fejlesztett rendszer nem közvetlenül, de a drónprogram célpontválasztásában segített be: az emberi elemzők helyett nézte át a műholdfotókat.

A 2017 szeptemberében indult program ellen szinte azonnal tiltakozni kezdtek a Google egyes alkalmazottai. Ez odáig fajult, hogy több mérnök el is hagyta a céget, a vita pedig kijutott a Google campuson kívülre. A cégen belül egy több ezer aláírású petíció keringett, a különböző vezetői tájékoztatókra beszavazták az ellenállást választó Google-alkalmazottaknak a Mavenre vonatkozó kérdéseit, még mémképeket is készítettek.

„Az etika bonyolult. Az etika nehéz” – ilyen mondatokkal próbálta védeni az egyik utolsó dolgozói gyűlésen a Project Mavenbe történt belépést a Google egyik vezetője a Jacobin forrása szerint. Még azt is megpróbálták megmagyarázni, hogy szürkezónás területnek számít a fegyveres drónprogram támogatása. Talán sikerült is volna kivédeni a munkavállalói dühöt, ha ki nem derül, hogy a kilencmillió dolláros – ez a Google bevételeihez képest zsebpénz – Maven csak pilot egy sokkal nagyobb, tízmilliárd dolláros katonai megrendeléshez, amely egy következő generációs katonai hálózat kifejlesztését célozza. A munkavállalói nyomás a hír hatására nőtt, végül Diane Greene, a Google felhős fejlesztéseiért felelős igazgató bejelentette, hogy a Maven-szerződés lejárta után nem kívánja folytatni az együttműködést a cég a hadsereggel.

A Don’t be evil idén nagyrészt kikerült a Google magatartási kódexéből. Ma a dokumentum zárómondata, amely arra biztatja a cég alkalmazottait, hogy ha látnak valamit, ami nincs rendben emeljék fel a szavukat ellene. A Maven esetében ez is történt. Míg a Google mérnökei a cégük vezetőivel küzdöttek, kiderült, hogy az Amazon arcfelismerő technológiát ad el a rendőrségnek. A facebookos adatok alapján dolgozó, politikai hirdetések és hamis hírek célba juttatásra szolgáló Cambridge Analytica épp átmenti magát egy másik cégbe. A prediktív rendfenntartási startupok – a Predpol és a Palantir – korábbi adatok és aktuális szenzoros információk alapján „mondják meg”, hová érdemes rendőrt küldeni; ezek is élnek és virulnak. Lassan megszűnik jó játéknak lenni a szlogenesdi.

 

Frissítés (2018. 06.19.) A cikk korábbi verziója tévesen állította, hogy a Don't be evil mottó a Google összes dokumentumából kikerült.

 

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.