Mégsem fejleszt Skynetet a Google
13991119140_8253550433_k.jpg

Mégsem fejleszt Skynetet a Google

Mások, például az Amazon viszont igen, és ez a nem is túl távoli jövőben átalakíthatja a ma ismert világunkat.

Nagyszerű, sörök mellett játszható fejtörő annak kitalálása, hogy egyes céges jelmondatok disztópikus gonosz vállalatoktól származnak-e vagy legitim, létező cégektől. Csak egy példa. Az Alien-sorozat Weyland-Yutani nevű cége, amely elfelejt szólni arról az alkalmazottainak, hogy összefuthatnak gyilkos idegenekkel, azzal a szlogennel hirdeti magát, hogy „Building Better Worlds”, azaz „Jobb világokat építünk”. A DuPont amerikai vegyipari óriás, amely sok hasznos termék feltalálása mellett olyan környezetszennyezési botrányokban volt érintett, amelyekről egész estés horrort lehetne forgatni a „Better Things for Better Living5 Through Chemistry” – „Jobb dolgok a jobb élethez… a vegyipar által” szlogent használta. Nem rontom el a játékot, mindenki fusson egy-két kört a Google keresőjével.

Azért is a Google-lel, mert ennek a cégnek a legendás „Don’t be evil”, azaz „Ne légy gonosz” jelmondatát mindenki hallotta már legalább egyszer. A cégnek mégis sikerült botrányba keverednie, mert még a saját alkalmazottai sem értettek egyet abban a vezetéssel, hogy gonoszságnak számít-e az amerikai védelmi minisztériumnak mesterséges intelligencia alapú képfeldolgozó szoftvert fejleszteni. A Project Maven néven fejlesztett rendszer nem közvetlenül, de a drónprogram célpontválasztásában segített be: az emberi elemzők helyett nézte át a műholdfotókat.

A 2017 szeptemberében indult program ellen szinte azonnal tiltakozni kezdtek a Google egyes alkalmazottai. Ez odáig fajult, hogy több mérnök el is hagyta a céget, a vita pedig kijutott a Google campuson kívülre. A cégen belül egy több ezer aláírású petíció keringett, a különböző vezetői tájékoztatókra beszavazták az ellenállást választó Google-alkalmazottaknak a Mavenre vonatkozó kérdéseit, még mémképeket is készítettek.

„Az etika bonyolult. Az etika nehéz” – ilyen mondatokkal próbálta védeni az egyik utolsó dolgozói gyűlésen a Project Mavenbe történt belépést a Google egyik vezetője a Jacobin forrása szerint. Még azt is megpróbálták megmagyarázni, hogy szürkezónás területnek számít a fegyveres drónprogram támogatása. Talán sikerült is volna kivédeni a munkavállalói dühöt, ha ki nem derül, hogy a kilencmillió dolláros – ez a Google bevételeihez képest zsebpénz – Maven csak pilot egy sokkal nagyobb, tízmilliárd dolláros katonai megrendeléshez, amely egy következő generációs katonai hálózat kifejlesztését célozza. A munkavállalói nyomás a hír hatására nőtt, végül Diane Greene, a Google felhős fejlesztéseiért felelős igazgató bejelentette, hogy a Maven-szerződés lejárta után nem kívánja folytatni az együttműködést a cég a hadsereggel.

A Don’t be evil idén nagyrészt kikerült a Google magatartási kódexéből. Ma a dokumentum zárómondata, amely arra biztatja a cég alkalmazottait, hogy ha látnak valamit, ami nincs rendben emeljék fel a szavukat ellene. A Maven esetében ez is történt. Míg a Google mérnökei a cégük vezetőivel küzdöttek, kiderült, hogy az Amazon arcfelismerő technológiát ad el a rendőrségnek. A facebookos adatok alapján dolgozó, politikai hirdetések és hamis hírek célba juttatásra szolgáló Cambridge Analytica épp átmenti magát egy másik cégbe. A prediktív rendfenntartási startupok – a Predpol és a Palantir – korábbi adatok és aktuális szenzoros információk alapján „mondják meg”, hová érdemes rendőrt küldeni; ezek is élnek és virulnak. Lassan megszűnik jó játéknak lenni a szlogenesdi.

 

Frissítés (2018. 06.19.) A cikk korábbi verziója tévesen állította, hogy a Don't be evil mottó a Google összes dokumentumából kikerült.

 

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.