Miért kell mindenbe elektronika? Mert megtehetjük
Untitled_Session1622.png

Miért kell mindenbe elektronika? Mert megtehetjük

„Mi haszna az embernek minden fáradozásból, amit magára vállal a nap alatt?”

Többnyire ki tudom védeni azt a kérdést, hogy miért kell valamiből új verzió vagy frissített vagy olyan, amihez jár app is. A technológiai innováció működési logikája, hogy nem hardveresen, hanem a szoftverrel érkeznek új funkciók. Ha a gyártó jól talált ki a kezdetekben egy viszonylag általános célú kütyüt, akkor azt évekig teheti még értékesebbé hozzáadott funkciókkal.

A brit Beeline biciklis navigációs eszköz remek példa a fentire. A cangára szerelt része csak egy Bluetooth kapcsolattal rendelkező kijelző. Abból is egy butább fajta, mert csak egy nyilat kell megjelenítenie, meg azt az információt, hogy milyen messze vagyunk. Minden lényegi dolog a telefonon történik. Megadjuk a célpontot, GPS-szel megnézi hol vagyunk, és tekeréskor jelzi, merre van a cél. Nem mondja, hogy a következő sarkon forduljunk balra, az már szinte navigáció lenne. Mindig tudjuk viszont, hogy merre tartunk és közeledünk-e. A fenti szolgáltatáskínálat nem volt mindenkinek elég, ezért utólag az appot megtanították hagyományos – amúgy kevésbé mókás – navigációra is.

false

Külön kategóriát képeznek azonban azok az eszközök, amelyekről úgy gondoljuk, hogy csak ártogatna nekik az elektronika. Nagymamám az ilyesmire mondta, hogy „ezzel is csak a világ több”. Ilyesmit mindenki le tud gyártani gondolatban. Kell egy hétköznapi, ezer éve létező, továbbfejleszthetetlennek tűnő eszköz és hozzá kell csapni random elektronikát. Így születik meg – és dobódik ki – a netkapcsolattal rendelkező, rezgő visszajelezést adó vágódeszka például. Vagy a connected ruhacsipesz. A módszer amúgy annyira kézenfekvő, hogy már kártyajátékot is alapoztak rá.

false

Végül pedig van az első ránézésre teljesen értelmetlen dolog. A Kickstarter és az Indiegogo közösségi finanszírozási oldalakon ezekből több tucatnyi akad. Például – és itt érkezünk meg a konkrétumok zúzott kővel borított talajára – a Bluetooth kapcsolattal rendelkező Rubik kocka nem olyan termék, amiket eddig gyakori sóhajok közepette kívánt a világ. A Kickstarteren feltűnő GoCube azonban pont ennyit tud. A kapcsolat elvben arra jó, hogy a kocka társappján bármikor megnézhetjük, hogyan van összekeverve a kocka és még tippeket is adhat a megfejtéséhez. Ezzel pedig felgyorsíthatja a bűvoskocka-fejtés elsajátítását. Sőt a barátok közti verseny is lehetővé válik, mert az app rögzíti és megoszthatóvá teszi az eredményeket.

A kockából készül profi, a másodperc ezredrészre pontosan mérő versenyváltozat is, ami még a forgatási sebességet is rögzíti. Csak imádkozni tudunk, hogy a jövő tavasszal piacra kerülő 16 és 22 ezer forintos okoskocka után jöjjön a gyorsulásmérős jojó és legalább egy zsákoláskor elsülő szelfikamerás kosárlabda is.

 

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.