Miért kell mindenbe elektronika? Mert megtehetjük
Untitled_Session1622.png

Miért kell mindenbe elektronika? Mert megtehetjük

„Mi haszna az embernek minden fáradozásból, amit magára vállal a nap alatt?”

Többnyire ki tudom védeni azt a kérdést, hogy miért kell valamiből új verzió vagy frissített vagy olyan, amihez jár app is. A technológiai innováció működési logikája, hogy nem hardveresen, hanem a szoftverrel érkeznek új funkciók. Ha a gyártó jól talált ki a kezdetekben egy viszonylag általános célú kütyüt, akkor azt évekig teheti még értékesebbé hozzáadott funkciókkal.

A brit Beeline biciklis navigációs eszköz remek példa a fentire. A cangára szerelt része csak egy Bluetooth kapcsolattal rendelkező kijelző. Abból is egy butább fajta, mert csak egy nyilat kell megjelenítenie, meg azt az információt, hogy milyen messze vagyunk. Minden lényegi dolog a telefonon történik. Megadjuk a célpontot, GPS-szel megnézi hol vagyunk, és tekeréskor jelzi, merre van a cél. Nem mondja, hogy a következő sarkon forduljunk balra, az már szinte navigáció lenne. Mindig tudjuk viszont, hogy merre tartunk és közeledünk-e. A fenti szolgáltatáskínálat nem volt mindenkinek elég, ezért utólag az appot megtanították hagyományos – amúgy kevésbé mókás – navigációra is.

false

Külön kategóriát képeznek azonban azok az eszközök, amelyekről úgy gondoljuk, hogy csak ártogatna nekik az elektronika. Nagymamám az ilyesmire mondta, hogy „ezzel is csak a világ több”. Ilyesmit mindenki le tud gyártani gondolatban. Kell egy hétköznapi, ezer éve létező, továbbfejleszthetetlennek tűnő eszköz és hozzá kell csapni random elektronikát. Így születik meg – és dobódik ki – a netkapcsolattal rendelkező, rezgő visszajelezést adó vágódeszka például. Vagy a connected ruhacsipesz. A módszer amúgy annyira kézenfekvő, hogy már kártyajátékot is alapoztak rá.

false

Végül pedig van az első ránézésre teljesen értelmetlen dolog. A Kickstarter és az Indiegogo közösségi finanszírozási oldalakon ezekből több tucatnyi akad. Például – és itt érkezünk meg a konkrétumok zúzott kővel borított talajára – a Bluetooth kapcsolattal rendelkező Rubik kocka nem olyan termék, amiket eddig gyakori sóhajok közepette kívánt a világ. A Kickstarteren feltűnő GoCube azonban pont ennyit tud. A kapcsolat elvben arra jó, hogy a kocka társappján bármikor megnézhetjük, hogyan van összekeverve a kocka és még tippeket is adhat a megfejtéséhez. Ezzel pedig felgyorsíthatja a bűvoskocka-fejtés elsajátítását. Sőt a barátok közti verseny is lehetővé válik, mert az app rögzíti és megoszthatóvá teszi az eredményeket.

A kockából készül profi, a másodperc ezredrészre pontosan mérő versenyváltozat is, ami még a forgatási sebességet is rögzíti. Csak imádkozni tudunk, hogy a jövő tavasszal piacra kerülő 16 és 22 ezer forintos okoskocka után jöjjön a gyorsulásmérős jojó és legalább egy zsákoláskor elsülő szelfikamerás kosárlabda is.

 

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”