Miért kell mindenbe elektronika? Mert megtehetjük
Untitled_Session1622.png

Miért kell mindenbe elektronika? Mert megtehetjük

„Mi haszna az embernek minden fáradozásból, amit magára vállal a nap alatt?”

Többnyire ki tudom védeni azt a kérdést, hogy miért kell valamiből új verzió vagy frissített vagy olyan, amihez jár app is. A technológiai innováció működési logikája, hogy nem hardveresen, hanem a szoftverrel érkeznek új funkciók. Ha a gyártó jól talált ki a kezdetekben egy viszonylag általános célú kütyüt, akkor azt évekig teheti még értékesebbé hozzáadott funkciókkal.

A brit Beeline biciklis navigációs eszköz remek példa a fentire. A cangára szerelt része csak egy Bluetooth kapcsolattal rendelkező kijelző. Abból is egy butább fajta, mert csak egy nyilat kell megjelenítenie, meg azt az információt, hogy milyen messze vagyunk. Minden lényegi dolog a telefonon történik. Megadjuk a célpontot, GPS-szel megnézi hol vagyunk, és tekeréskor jelzi, merre van a cél. Nem mondja, hogy a következő sarkon forduljunk balra, az már szinte navigáció lenne. Mindig tudjuk viszont, hogy merre tartunk és közeledünk-e. A fenti szolgáltatáskínálat nem volt mindenkinek elég, ezért utólag az appot megtanították hagyományos – amúgy kevésbé mókás – navigációra is.

false

Külön kategóriát képeznek azonban azok az eszközök, amelyekről úgy gondoljuk, hogy csak ártogatna nekik az elektronika. Nagymamám az ilyesmire mondta, hogy „ezzel is csak a világ több”. Ilyesmit mindenki le tud gyártani gondolatban. Kell egy hétköznapi, ezer éve létező, továbbfejleszthetetlennek tűnő eszköz és hozzá kell csapni random elektronikát. Így születik meg – és dobódik ki – a netkapcsolattal rendelkező, rezgő visszajelezést adó vágódeszka például. Vagy a connected ruhacsipesz. A módszer amúgy annyira kézenfekvő, hogy már kártyajátékot is alapoztak rá.

false

Végül pedig van az első ránézésre teljesen értelmetlen dolog. A Kickstarter és az Indiegogo közösségi finanszírozási oldalakon ezekből több tucatnyi akad. Például – és itt érkezünk meg a konkrétumok zúzott kővel borított talajára – a Bluetooth kapcsolattal rendelkező Rubik kocka nem olyan termék, amiket eddig gyakori sóhajok közepette kívánt a világ. A Kickstarteren feltűnő GoCube azonban pont ennyit tud. A kapcsolat elvben arra jó, hogy a kocka társappján bármikor megnézhetjük, hogyan van összekeverve a kocka és még tippeket is adhat a megfejtéséhez. Ezzel pedig felgyorsíthatja a bűvoskocka-fejtés elsajátítását. Sőt a barátok közti verseny is lehetővé válik, mert az app rögzíti és megoszthatóvá teszi az eredményeket.

A kockából készül profi, a másodperc ezredrészre pontosan mérő versenyváltozat is, ami még a forgatási sebességet is rögzíti. Csak imádkozni tudunk, hogy a jövő tavasszal piacra kerülő 16 és 22 ezer forintos okoskocka után jöjjön a gyorsulásmérős jojó és legalább egy zsákoláskor elsülő szelfikamerás kosárlabda is.

 

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.