Miért kell mindenbe elektronika? Mert megtehetjük
Untitled_Session1622.png

Miért kell mindenbe elektronika? Mert megtehetjük

„Mi haszna az embernek minden fáradozásból, amit magára vállal a nap alatt?”

Többnyire ki tudom védeni azt a kérdést, hogy miért kell valamiből új verzió vagy frissített vagy olyan, amihez jár app is. A technológiai innováció működési logikája, hogy nem hardveresen, hanem a szoftverrel érkeznek új funkciók. Ha a gyártó jól talált ki a kezdetekben egy viszonylag általános célú kütyüt, akkor azt évekig teheti még értékesebbé hozzáadott funkciókkal.

A brit Beeline biciklis navigációs eszköz remek példa a fentire. A cangára szerelt része csak egy Bluetooth kapcsolattal rendelkező kijelző. Abból is egy butább fajta, mert csak egy nyilat kell megjelenítenie, meg azt az információt, hogy milyen messze vagyunk. Minden lényegi dolog a telefonon történik. Megadjuk a célpontot, GPS-szel megnézi hol vagyunk, és tekeréskor jelzi, merre van a cél. Nem mondja, hogy a következő sarkon forduljunk balra, az már szinte navigáció lenne. Mindig tudjuk viszont, hogy merre tartunk és közeledünk-e. A fenti szolgáltatáskínálat nem volt mindenkinek elég, ezért utólag az appot megtanították hagyományos – amúgy kevésbé mókás – navigációra is.

false

Külön kategóriát képeznek azonban azok az eszközök, amelyekről úgy gondoljuk, hogy csak ártogatna nekik az elektronika. Nagymamám az ilyesmire mondta, hogy „ezzel is csak a világ több”. Ilyesmit mindenki le tud gyártani gondolatban. Kell egy hétköznapi, ezer éve létező, továbbfejleszthetetlennek tűnő eszköz és hozzá kell csapni random elektronikát. Így születik meg – és dobódik ki – a netkapcsolattal rendelkező, rezgő visszajelezést adó vágódeszka például. Vagy a connected ruhacsipesz. A módszer amúgy annyira kézenfekvő, hogy már kártyajátékot is alapoztak rá.

false

Végül pedig van az első ránézésre teljesen értelmetlen dolog. A Kickstarter és az Indiegogo közösségi finanszírozási oldalakon ezekből több tucatnyi akad. Például – és itt érkezünk meg a konkrétumok zúzott kővel borított talajára – a Bluetooth kapcsolattal rendelkező Rubik kocka nem olyan termék, amiket eddig gyakori sóhajok közepette kívánt a világ. A Kickstarteren feltűnő GoCube azonban pont ennyit tud. A kapcsolat elvben arra jó, hogy a kocka társappján bármikor megnézhetjük, hogyan van összekeverve a kocka és még tippeket is adhat a megfejtéséhez. Ezzel pedig felgyorsíthatja a bűvoskocka-fejtés elsajátítását. Sőt a barátok közti verseny is lehetővé válik, mert az app rögzíti és megoszthatóvá teszi az eredményeket.

A kockából készül profi, a másodperc ezredrészre pontosan mérő versenyváltozat is, ami még a forgatási sebességet is rögzíti. Csak imádkozni tudunk, hogy a jövő tavasszal piacra kerülő 16 és 22 ezer forintos okoskocka után jöjjön a gyorsulásmérős jojó és legalább egy zsákoláskor elsülő szelfikamerás kosárlabda is.

 

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.