Víruspánikot okozott a hackeres játék
25735475575_543a7b89ed_K.jpg

Víruspánikot okozott a hackeres játék

Az internet – sok minden más mellett – egy rejtvényfejtő gép.

Ha a megfelelő netezőknek adunk egy kellően érdekes feladatot, akkor nekilátnak megoldani. Aztán fórumot indítanak, levelezőlistát, csoporttá válnak, lesz saját wikijük, és előbb-utóbb feltűnnek a belsős poénok is. Ha elég nagy a feladat, amit kaptak, közösséggé formálják magukat.

A probléma bármi lehet attól, hogy „hogyan lehetne megoldani, hogy ne száradjanak ki a növényeim” rejtélyétől egészen a „hogyan kell felnevelni egy gyereket” kérdéséig. Az előbbire a Gazlap való, az utóbbira számos kismamafórum akad, igaz, ezek egy részében egymást stresszelik és informálják félre az anyukák. (Alaptétel: az interneten remekül terjed az információ, tekintet nélkül annak igazságtartalmára.)

Egy kicsit mindenki Sherlock

A fenti jelenségből egy nagyon érdekes játéktípus nőtte ki magát, az ARG, az alternatív valóság játék. Ezek olyan, a valóságban elhelyezett nyomokból felépülő fiktív történetetek, amelyek a rejtvényfejtő ösztönt birizgálják. Kinek ne lenne olyan fantáziája, hogy a mindennapok világa egy kicsit más, kicsit több a megszokottnál? Emellett természetesen rejtett kincset is szeretne mindenki találni, ritka erős motívum ez.

false

 

Fotó: Andrew Hyde

A legutolsó nagy dobás valószínűleg a Cicada 3301 nevű játék volt. Ez annyira nehéz – és annyira nem ismerünk egy embert se, aki megfejtette volna –, hogy már azt is feltételezték róla, hogy a CIA, NSA vagy a brit MI6 toborzási programja valójában. A poén természetesen az, hogy az Egyesült Államok haditengerészete valóban toborzott már ARG-vel, a világháborús brit kódtörők egy részét pedig a The Daily Telegraphban megjelent, extrém módon nehéz keresztrejtvénnyel rekrutálta a brit GC&CS, azaz az akkori kormányzati kódtörő szerv.

Nem minden ötlet jó

A fentiek, ha nem is ebben a sorrendben, de biztosan végigfutottak a Mozilla több döntéshozójának a fejében, amikor engedélyezték, hogy egy, a Mr. Robot hackeres sorozathoz kapcsolódó játék kerüljön a böngészőbe. A Looking Glass nevű böngészőkiegészítés azonban nem ujjongó, hanem inkább pfújoló tömeget segített toborozni.

Nem számoltak azzal, hogy a böngésző olyan szoftver, amiben az emberek kénytelenek megbízni. Ezen keresztül zajlik a levelezésünk, csevegésünk, a közösségi életünk internetes része, de a netbankolás és a munka is. Nagyon rosszul veszi ki magát, ha egy ennyire fontos programban váratlanul felbukkan valami ismeretlen és rejtélyes. A felhasználóknak nem rejtvényt fejteni lett kedvük, hanem pánikba estek, vírusfertőzést gyanítottak, majd panaszra mentek a Mozillához. Az eseten az sem segített, hogy a kiegészítő leírása egysornyi idézet volt a 2010-es Tim Burton-féle Alice Csodaországban filmből:

Nem vagyok őrült, csak a valóságom más, mint a tiéd.

Kimondhatjuk, hogy a poén nem ült. Mire a Mozilla meg tudta magyarázni, hogy a hirtelen feltűnő kiegészítő egy játék része, addigra teljesen mindegy volt, mit mondanak. A kiegészítőből a felhasználó által telepíthető verziót készítettek – aki akarja, itt szállhat be a nyomozásba –, és ami a legjobb, az elnézést kérő szöveg végére beírták, hogy a Mr. Robot és a Firefox böngésző közös értékei között szerepel a biztonság és a privát szféra őrzése, mintha nem ezen háborodtak volna fel a netezők.

Azért, mert a Mozilla alaposan eltolta, az ARG és a rajongók ötletelésre biztatása még jó eszköz marad. A Trónok harca csavarjainak a kitalálása, a szinte gusztustalan módon a nosztalgiára építő Ready Player One rejtvényfejtésre épülő fő szála is ezt használja fel. Csak éppen nem árt jelezni valahogyan, hol kezdődik a játszótér és hol az igazi világ határa.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.