Víruspánikot okozott a hackeres játék
25735475575_543a7b89ed_K.jpg

Víruspánikot okozott a hackeres játék

Az internet – sok minden más mellett – egy rejtvényfejtő gép.

Ha a megfelelő netezőknek adunk egy kellően érdekes feladatot, akkor nekilátnak megoldani. Aztán fórumot indítanak, levelezőlistát, csoporttá válnak, lesz saját wikijük, és előbb-utóbb feltűnnek a belsős poénok is. Ha elég nagy a feladat, amit kaptak, közösséggé formálják magukat.

A probléma bármi lehet attól, hogy „hogyan lehetne megoldani, hogy ne száradjanak ki a növényeim” rejtélyétől egészen a „hogyan kell felnevelni egy gyereket” kérdéséig. Az előbbire a Gazlap való, az utóbbira számos kismamafórum akad, igaz, ezek egy részében egymást stresszelik és informálják félre az anyukák. (Alaptétel: az interneten remekül terjed az információ, tekintet nélkül annak igazságtartalmára.)

Egy kicsit mindenki Sherlock

A fenti jelenségből egy nagyon érdekes játéktípus nőtte ki magát, az ARG, az alternatív valóság játék. Ezek olyan, a valóságban elhelyezett nyomokból felépülő fiktív történetetek, amelyek a rejtvényfejtő ösztönt birizgálják. Kinek ne lenne olyan fantáziája, hogy a mindennapok világa egy kicsit más, kicsit több a megszokottnál? Emellett természetesen rejtett kincset is szeretne mindenki találni, ritka erős motívum ez.

false

 

Fotó: Andrew Hyde

A legutolsó nagy dobás valószínűleg a Cicada 3301 nevű játék volt. Ez annyira nehéz – és annyira nem ismerünk egy embert se, aki megfejtette volna –, hogy már azt is feltételezték róla, hogy a CIA, NSA vagy a brit MI6 toborzási programja valójában. A poén természetesen az, hogy az Egyesült Államok haditengerészete valóban toborzott már ARG-vel, a világháborús brit kódtörők egy részét pedig a The Daily Telegraphban megjelent, extrém módon nehéz keresztrejtvénnyel rekrutálta a brit GC&CS, azaz az akkori kormányzati kódtörő szerv.

Nem minden ötlet jó

A fentiek, ha nem is ebben a sorrendben, de biztosan végigfutottak a Mozilla több döntéshozójának a fejében, amikor engedélyezték, hogy egy, a Mr. Robot hackeres sorozathoz kapcsolódó játék kerüljön a böngészőbe. A Looking Glass nevű böngészőkiegészítés azonban nem ujjongó, hanem inkább pfújoló tömeget segített toborozni.

Nem számoltak azzal, hogy a böngésző olyan szoftver, amiben az emberek kénytelenek megbízni. Ezen keresztül zajlik a levelezésünk, csevegésünk, a közösségi életünk internetes része, de a netbankolás és a munka is. Nagyon rosszul veszi ki magát, ha egy ennyire fontos programban váratlanul felbukkan valami ismeretlen és rejtélyes. A felhasználóknak nem rejtvényt fejteni lett kedvük, hanem pánikba estek, vírusfertőzést gyanítottak, majd panaszra mentek a Mozillához. Az eseten az sem segített, hogy a kiegészítő leírása egysornyi idézet volt a 2010-es Tim Burton-féle Alice Csodaországban filmből:

Nem vagyok őrült, csak a valóságom más, mint a tiéd.

Kimondhatjuk, hogy a poén nem ült. Mire a Mozilla meg tudta magyarázni, hogy a hirtelen feltűnő kiegészítő egy játék része, addigra teljesen mindegy volt, mit mondanak. A kiegészítőből a felhasználó által telepíthető verziót készítettek – aki akarja, itt szállhat be a nyomozásba –, és ami a legjobb, az elnézést kérő szöveg végére beírták, hogy a Mr. Robot és a Firefox böngésző közös értékei között szerepel a biztonság és a privát szféra őrzése, mintha nem ezen háborodtak volna fel a netezők.

Azért, mert a Mozilla alaposan eltolta, az ARG és a rajongók ötletelésre biztatása még jó eszköz marad. A Trónok harca csavarjainak a kitalálása, a szinte gusztustalan módon a nosztalgiára építő Ready Player One rejtvényfejtésre épülő fő szála is ezt használja fel. Csak éppen nem árt jelezni valahogyan, hol kezdődik a játszótér és hol az igazi világ határa.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.