Víruspánikot okozott a hackeres játék
25735475575_543a7b89ed_K.jpg

Víruspánikot okozott a hackeres játék

Az internet – sok minden más mellett – egy rejtvényfejtő gép.

Ha a megfelelő netezőknek adunk egy kellően érdekes feladatot, akkor nekilátnak megoldani. Aztán fórumot indítanak, levelezőlistát, csoporttá válnak, lesz saját wikijük, és előbb-utóbb feltűnnek a belsős poénok is. Ha elég nagy a feladat, amit kaptak, közösséggé formálják magukat.

A probléma bármi lehet attól, hogy „hogyan lehetne megoldani, hogy ne száradjanak ki a növényeim” rejtélyétől egészen a „hogyan kell felnevelni egy gyereket” kérdéséig. Az előbbire a Gazlap való, az utóbbira számos kismamafórum akad, igaz, ezek egy részében egymást stresszelik és informálják félre az anyukák. (Alaptétel: az interneten remekül terjed az információ, tekintet nélkül annak igazságtartalmára.)

Egy kicsit mindenki Sherlock

A fenti jelenségből egy nagyon érdekes játéktípus nőtte ki magát, az ARG, az alternatív valóság játék. Ezek olyan, a valóságban elhelyezett nyomokból felépülő fiktív történetetek, amelyek a rejtvényfejtő ösztönt birizgálják. Kinek ne lenne olyan fantáziája, hogy a mindennapok világa egy kicsit más, kicsit több a megszokottnál? Emellett természetesen rejtett kincset is szeretne mindenki találni, ritka erős motívum ez.

false

 

Fotó: Andrew Hyde

A legutolsó nagy dobás valószínűleg a Cicada 3301 nevű játék volt. Ez annyira nehéz – és annyira nem ismerünk egy embert se, aki megfejtette volna –, hogy már azt is feltételezték róla, hogy a CIA, NSA vagy a brit MI6 toborzási programja valójában. A poén természetesen az, hogy az Egyesült Államok haditengerészete valóban toborzott már ARG-vel, a világháborús brit kódtörők egy részét pedig a The Daily Telegraphban megjelent, extrém módon nehéz keresztrejtvénnyel rekrutálta a brit GC&CS, azaz az akkori kormányzati kódtörő szerv.

Nem minden ötlet jó

A fentiek, ha nem is ebben a sorrendben, de biztosan végigfutottak a Mozilla több döntéshozójának a fejében, amikor engedélyezték, hogy egy, a Mr. Robot hackeres sorozathoz kapcsolódó játék kerüljön a böngészőbe. A Looking Glass nevű böngészőkiegészítés azonban nem ujjongó, hanem inkább pfújoló tömeget segített toborozni.

Nem számoltak azzal, hogy a böngésző olyan szoftver, amiben az emberek kénytelenek megbízni. Ezen keresztül zajlik a levelezésünk, csevegésünk, a közösségi életünk internetes része, de a netbankolás és a munka is. Nagyon rosszul veszi ki magát, ha egy ennyire fontos programban váratlanul felbukkan valami ismeretlen és rejtélyes. A felhasználóknak nem rejtvényt fejteni lett kedvük, hanem pánikba estek, vírusfertőzést gyanítottak, majd panaszra mentek a Mozillához. Az eseten az sem segített, hogy a kiegészítő leírása egysornyi idézet volt a 2010-es Tim Burton-féle Alice Csodaországban filmből:

Nem vagyok őrült, csak a valóságom más, mint a tiéd.

Kimondhatjuk, hogy a poén nem ült. Mire a Mozilla meg tudta magyarázni, hogy a hirtelen feltűnő kiegészítő egy játék része, addigra teljesen mindegy volt, mit mondanak. A kiegészítőből a felhasználó által telepíthető verziót készítettek – aki akarja, itt szállhat be a nyomozásba –, és ami a legjobb, az elnézést kérő szöveg végére beírták, hogy a Mr. Robot és a Firefox böngésző közös értékei között szerepel a biztonság és a privát szféra őrzése, mintha nem ezen háborodtak volna fel a netezők.

Azért, mert a Mozilla alaposan eltolta, az ARG és a rajongók ötletelésre biztatása még jó eszköz marad. A Trónok harca csavarjainak a kitalálása, a szinte gusztustalan módon a nosztalgiára építő Ready Player One rejtvényfejtésre épülő fő szála is ezt használja fel. Csak éppen nem árt jelezni valahogyan, hol kezdődik a játszótér és hol az igazi világ határa.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.