Pornójáték vagy művészet?
18_or_older_porno.png

Pornójáték vagy művészet?

A videojátékok és a pornó viszonya mindig furcsa volt. Gyerekként hamarabb mészárolhattam le Adolf Hitlert, mint hogy melleket lássak a képernyőn.

„Nem próbálkozom ma tovább definiálni azt, hogy milyen tartalom tartozik a köznyelvi fogalom (kemény pornó) alá, és lehet, hogy soha nem leszek képes érthető módon megfogalmazni ezt. De tudom, amikor látom, és az ügyben szereplő filmfelvétel nem az.”
(James Potter Stewart, amerikai legfelsőbb bíró)

A videojátékok és a pornó viszonya mindig furcsa volt. Gyerekként hamarabb mészárolhattam le Adolf Hitlert, mint hogy melleket lássak a képernyőn. A legendásan hímsoviniszta Duke Nukem 3D (megjelent 1996-ban) előtt nem is rémlik játék, amiben meztelenség lett volna – persze akadt pár, de valljuk be, nem túl izgató, ha egy 5*8 pixeles képbe van zsúfolva a teljes nő vagy férfi – és a Duke-ban is megszálló idegenek ezreinek zsigerein kellett alapvetően átgázolni. Nem kapcsolódott szervesen a világhoz, amiben éltünk.

A helyzet azóta jelentősen változott, de hazugság lenne azt mondani, hogy sokkal jobb lett. Bőven vannak olyan alkotók, akik a videojátékra művészeti ágként tekintenek, amely bármilyen témát – ideértve a depresszióval vagy a gyermek elvesztésével való megküzdést – képes feldolgozni. A fogyasztók egy része azonban nagyon kellemesen érezné magát egy olyan rendszerben, amiben durván az autós és a lövöldözős címek között kellene választania. A párhuzamos világok pedig néha összekoccannak.

false

A legutóbbi ilyen koccanás december közepén történt, alig karácsony előtt. A You Must Be 18 Or Older To Enter című játékot dobták ki pár hónap után a Steam digitális játékboltból, mert az üzemeltetők szerint pornót tartalmazott. Ha nagyon akarjuk, igazuk van, bár a játékban megjelenő képek annyi torzító szűrőt kaptak, hogy semmi sem látszik rajtuk, de egyértelmű, hogy a pornográf tartalom helyén állnak. Vakarná a fejét a mottóbeli legfelsőbb bíró is.

Az pedig nem is kérdés, hogy a 18 Or Older pornójáték, illetve emellett horrorjáték. Arról szól, hogy a kilencvenes évek közepén, a lakásban egyedül hagyott fiatalként – a korunk ismeretlen – milyen először „meztelennős” képeket keresni az interneten. Milyen attól félni, hogy mégis hazajönnek a szülők, és meglátják, mit csinálunk. És persze arról is, hogy menőnek érezzük-e magunkat attól, ha a telekommunikáció csúcsát jelentő hálózaton végre találunk csajos képeket.

false

A játékban nincs igazából pornó. Sőt horrorisztikus jelenetek, szörnyek, még tán hazaérkező szülők sincsenek. De modemzajostul, idegességestül átad és megőriz egy lényegesnek tűnő élményt. Nem a mellvillantós Duke Nukem játékot is tartalmazó kategória része, hanem azoké a halott média projekteké, amelyek modemzajt, a CD-surrogását, az ICQ chatprogram bejelentkező ködkürtjét próbálják úgy archiválni, hogy a hangok mellett a jelentésükről is tartalmazzon valami információt a digitális levéltári jegyzet.

A történet persze arról is szólhatna, hogy a lényegében monopolhelyzetben lévő Steam moderátorai nem gondolkodtak kellő kifinomultsággal a játékokról. Ez viszont sok újdonságot nem tartalmaz. Többnyire igaz, hogy jobb játékaink vannak, mint amennyire okos a kritikájuk.

A You Must Be 18 Or Older To Enter az Itch.io alternatív boltjából tetszőleges – mi írjuk be az összeget – áron megvehető. Egy sörnyi dollárt biztosan megér.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.