VERZIÓ 16

A sas lezuhant

Hammarskjöld, Döglött Akták

Mikrofilm

58 éve halt meg Dag Hammarskjöld, az ENSZ akkori svéd főtitkára: 1961. szeptember 18. óta nem tudjuk, miért zuhant le a gépe az észak-rodéziai Ndola mellett.

Az újabb és újabb magyarázatok és konteók egy ponton találkoznak: nem véletlenül csapódott a földbe, elvégre valaki az akkor (is) zajló kongói konfliktus során rendkívüli aktivitást mutató Hammarskjöld halálát akarta. Ezen a ponton veszi fel a fonalat Mads Brügger dán dokumentarista, akinek alapos kutatómunka után kész válaszai vannak, csupán a döntő bizonyítékokat kéne megszereznie, hogy igazolni tudja hipotézisét. Konkrét gyanúja szerint a Douglas DC-6-ot egy vadászgép cserkészte be, az elkövető pedig a részben belga származású brit világháborús hős pilóta, bizonyos Jan van Risseghem, aki utóbb zsoldosként harcolt a kongói polgárháborúban (a Csombe-féle szakadár katangai „állam” privát hadseregében).

Brügger munkái soha nem nélkülözték a vaskos, nagykanállal mért iróniát, e filmjének már a felvezetésében is a világ legidiótább összeesküvés-elméletét ígéri – nos, ezt meg is kapjuk tőle. A dán filmes előbb a dél-afrikai múltfeldolgozást szolgáló bizottság (TRC) segítségével megtalálja a Dél-afrikai Tengerkutatások Intézetét, mely azonban fedőnevével ellentétben a fehér felsőbbrendűségben hívők titkos szervezete. Ez pedig a brit (MI5) és az amerikai (CIA) titkosszolgálatok segítségével, sőt azok ösztönzésére bonyolított volna le fedett akciókat Afrikában – csupán egy volt közülük a nyugati bányászati cégek és nagyhatalmak érdekeibe gázoló Hammarskjöld kiiktatása.
A film legfőbb erénye, hogy vonalvezetése szinte kiszámíthatatlan: ahogy Brügger újabb nyomra lel, úgy kanyarodik a sztori egy újabb, bár szintén gyilkosságokkal szegélyezett irányba. Miközben Hammarskjöld tragédiáját igyekszik feltárni, már annak ered nyomába, hogy valóban fehér rasszisták titkos hálózata felelős-e az AIDS tudatos elterjesztéséért a tágan értelmezett dél-afrikai régióban. E meredek állítást azért már aligha hisszük el, s a film bemutatása, a Sundance Fesztiválon aratott sikere óta kétkednek vagy hümmögnek a téma (pl. epidemiológus) szakértői is. Ám Brügger fanyar, szinte fapofával tálalt iróniája és cselekményvezetése mindvégig leköti a zömmel azért laikus nézők figyelmét.

Vetítik november 13-án, 18.15-kor és 17-én, 14.45-kor a Toldi nagytermében

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”