VERZIÓ 16

A sas lezuhant

Hammarskjöld, Döglött Akták

Mikrofilm

58 éve halt meg Dag Hammarskjöld, az ENSZ akkori svéd főtitkára: 1961. szeptember 18. óta nem tudjuk, miért zuhant le a gépe az észak-rodéziai Ndola mellett.

Az újabb és újabb magyarázatok és konteók egy ponton találkoznak: nem véletlenül csapódott a földbe, elvégre valaki az akkor (is) zajló kongói konfliktus során rendkívüli aktivitást mutató Hammarskjöld halálát akarta. Ezen a ponton veszi fel a fonalat Mads Brügger dán dokumentarista, akinek alapos kutatómunka után kész válaszai vannak, csupán a döntő bizonyítékokat kéne megszereznie, hogy igazolni tudja hipotézisét. Konkrét gyanúja szerint a Douglas DC-6-ot egy vadászgép cserkészte be, az elkövető pedig a részben belga származású brit világháborús hős pilóta, bizonyos Jan van Risseghem, aki utóbb zsoldosként harcolt a kongói polgárháborúban (a Csombe-féle szakadár katangai „állam” privát hadseregében).

Brügger munkái soha nem nélkülözték a vaskos, nagykanállal mért iróniát, e filmjének már a felvezetésében is a világ legidiótább összeesküvés-elméletét ígéri – nos, ezt meg is kapjuk tőle. A dán filmes előbb a dél-afrikai múltfeldolgozást szolgáló bizottság (TRC) segítségével megtalálja a Dél-afrikai Tengerkutatások Intézetét, mely azonban fedőnevével ellentétben a fehér felsőbbrendűségben hívők titkos szervezete. Ez pedig a brit (MI5) és az amerikai (CIA) titkosszolgálatok segítségével, sőt azok ösztönzésére bonyolított volna le fedett akciókat Afrikában – csupán egy volt közülük a nyugati bányászati cégek és nagyhatalmak érdekeibe gázoló Hammarskjöld kiiktatása.
A film legfőbb erénye, hogy vonalvezetése szinte kiszámíthatatlan: ahogy Brügger újabb nyomra lel, úgy kanyarodik a sztori egy újabb, bár szintén gyilkosságokkal szegélyezett irányba. Miközben Hammarskjöld tragédiáját igyekszik feltárni, már annak ered nyomába, hogy valóban fehér rasszisták titkos hálózata felelős-e az AIDS tudatos elterjesztéséért a tágan értelmezett dél-afrikai régióban. E meredek állítást azért már aligha hisszük el, s a film bemutatása, a Sundance Fesztiválon aratott sikere óta kétkednek vagy hümmögnek a téma (pl. epidemiológus) szakértői is. Ám Brügger fanyar, szinte fapofával tálalt iróniája és cselekményvezetése mindvégig leköti a zömmel azért laikus nézők figyelmét.

Vetítik november 13-án, 18.15-kor és 17-én, 14.45-kor a Toldi nagytermében

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.