VERZIÓ 16

A sas lezuhant

Hammarskjöld, Döglött Akták

Mikrofilm

58 éve halt meg Dag Hammarskjöld, az ENSZ akkori svéd főtitkára: 1961. szeptember 18. óta nem tudjuk, miért zuhant le a gépe az észak-rodéziai Ndola mellett.

Az újabb és újabb magyarázatok és konteók egy ponton találkoznak: nem véletlenül csapódott a földbe, elvégre valaki az akkor (is) zajló kongói konfliktus során rendkívüli aktivitást mutató Hammarskjöld halálát akarta. Ezen a ponton veszi fel a fonalat Mads Brügger dán dokumentarista, akinek alapos kutatómunka után kész válaszai vannak, csupán a döntő bizonyítékokat kéne megszereznie, hogy igazolni tudja hipotézisét. Konkrét gyanúja szerint a Douglas DC-6-ot egy vadászgép cserkészte be, az elkövető pedig a részben belga származású brit világháborús hős pilóta, bizonyos Jan van Risseghem, aki utóbb zsoldosként harcolt a kongói polgárháborúban (a Csombe-féle szakadár katangai „állam” privát hadseregében).

Brügger munkái soha nem nélkülözték a vaskos, nagykanállal mért iróniát, e filmjének már a felvezetésében is a világ legidiótább összeesküvés-elméletét ígéri – nos, ezt meg is kapjuk tőle. A dán filmes előbb a dél-afrikai múltfeldolgozást szolgáló bizottság (TRC) segítségével megtalálja a Dél-afrikai Tengerkutatások Intézetét, mely azonban fedőnevével ellentétben a fehér felsőbbrendűségben hívők titkos szervezete. Ez pedig a brit (MI5) és az amerikai (CIA) titkosszolgálatok segítségével, sőt azok ösztönzésére bonyolított volna le fedett akciókat Afrikában – csupán egy volt közülük a nyugati bányászati cégek és nagyhatalmak érdekeibe gázoló Hammarskjöld kiiktatása.
A film legfőbb erénye, hogy vonalvezetése szinte kiszámíthatatlan: ahogy Brügger újabb nyomra lel, úgy kanyarodik a sztori egy újabb, bár szintén gyilkosságokkal szegélyezett irányba. Miközben Hammarskjöld tragédiáját igyekszik feltárni, már annak ered nyomába, hogy valóban fehér rasszisták titkos hálózata felelős-e az AIDS tudatos elterjesztéséért a tágan értelmezett dél-afrikai régióban. E meredek állítást azért már aligha hisszük el, s a film bemutatása, a Sundance Fesztiválon aratott sikere óta kétkednek vagy hümmögnek a téma (pl. epidemiológus) szakértői is. Ám Brügger fanyar, szinte fapofával tálalt iróniája és cselekményvezetése mindvégig leköti a zömmel azért laikus nézők figyelmét.

Vetítik november 13-án, 18.15-kor és 17-én, 14.45-kor a Toldi nagytermében

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.