VERZIÓ 16

A sas lezuhant

Hammarskjöld, Döglött Akták

Mikrofilm

58 éve halt meg Dag Hammarskjöld, az ENSZ akkori svéd főtitkára: 1961. szeptember 18. óta nem tudjuk, miért zuhant le a gépe az észak-rodéziai Ndola mellett.

Az újabb és újabb magyarázatok és konteók egy ponton találkoznak: nem véletlenül csapódott a földbe, elvégre valaki az akkor (is) zajló kongói konfliktus során rendkívüli aktivitást mutató Hammarskjöld halálát akarta. Ezen a ponton veszi fel a fonalat Mads Brügger dán dokumentarista, akinek alapos kutatómunka után kész válaszai vannak, csupán a döntő bizonyítékokat kéne megszereznie, hogy igazolni tudja hipotézisét. Konkrét gyanúja szerint a Douglas DC-6-ot egy vadászgép cserkészte be, az elkövető pedig a részben belga származású brit világháborús hős pilóta, bizonyos Jan van Risseghem, aki utóbb zsoldosként harcolt a kongói polgárháborúban (a Csombe-féle szakadár katangai „állam” privát hadseregében).

Brügger munkái soha nem nélkülözték a vaskos, nagykanállal mért iróniát, e filmjének már a felvezetésében is a világ legidiótább összeesküvés-elméletét ígéri – nos, ezt meg is kapjuk tőle. A dán filmes előbb a dél-afrikai múltfeldolgozást szolgáló bizottság (TRC) segítségével megtalálja a Dél-afrikai Tengerkutatások Intézetét, mely azonban fedőnevével ellentétben a fehér felsőbbrendűségben hívők titkos szervezete. Ez pedig a brit (MI5) és az amerikai (CIA) titkosszolgálatok segítségével, sőt azok ösztönzésére bonyolított volna le fedett akciókat Afrikában – csupán egy volt közülük a nyugati bányászati cégek és nagyhatalmak érdekeibe gázoló Hammarskjöld kiiktatása.
A film legfőbb erénye, hogy vonalvezetése szinte kiszámíthatatlan: ahogy Brügger újabb nyomra lel, úgy kanyarodik a sztori egy újabb, bár szintén gyilkosságokkal szegélyezett irányba. Miközben Hammarskjöld tragédiáját igyekszik feltárni, már annak ered nyomába, hogy valóban fehér rasszisták titkos hálózata felelős-e az AIDS tudatos elterjesztéséért a tágan értelmezett dél-afrikai régióban. E meredek állítást azért már aligha hisszük el, s a film bemutatása, a Sundance Fesztiválon aratott sikere óta kétkednek vagy hümmögnek a téma (pl. epidemiológus) szakértői is. Ám Brügger fanyar, szinte fapofával tálalt iróniája és cselekményvezetése mindvégig leköti a zömmel azért laikus nézők figyelmét.

Vetítik november 13-án, 18.15-kor és 17-én, 14.45-kor a Toldi nagytermében

 

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.