A tudomány szerint ez minden idők legijesztőbb filmje
04d4d6bc01fccfbf91598b92fd225391_top_story_lead.jpg
Sinister

A tudomány szerint ez minden idők legijesztőbb filmje

  • narancs.hu
  • 2020. október 24.

Mikrofilm

Freddy Krueger, a láncfűrészes gyilkos és az ördög felett is eljárt az idő.

Hitchcock valamelyik remeke? A 90-es évek egyik klasszikus kaszabolós slashere? Esetleg a Pappa Pia? Egyik sem. A tudomány szerint minden idők legijesztőbb mozija egy 2012-es horror/thriller Ethan Hawke főszereplésével.

A Forbes beszámolója szerint a broadbandchoices nevű, különböző szolgáltatások és ajánlatok összehasonlításában utazó platform Science of Scare Projects néven vizsgálatot végzett, amely során 50, különböző korú ember pulzusszámát mérték meg, miközben több mint 100 órányi ijesztő filmet vetítettek le nekik. Az eredmények alapján az oldal listázta a 35 legrémisztőbb mozit. Persze a vizsgálat inkább csak egy jópofa kísérlet, mint valódi tudományos munka: a mintaszám túl kicsi ahhoz, hogy valódi következtetéseket vonjunk le, és a vetített filmek köre sem teljes, hiszen az IMDB, a RottenTomatoes és a Reddit 50 legnépszerűbb horrorfilmjei közül válogattak. Az eredmény mégis érdekesen alakult.

A résztvevők pulzusa átlagosan 65 BPM (percenkénti szívverés) körül volt, ám volt egy film, ami 32%-os emelkedést, vagyis 86 BPM-es pulzust ért el – ez a Sinister című 2012-es thriller, melyben Ethan Hawke krimiíró egy múltbeli gyilkosság nyomába ered. A film nem mondható óriási klasszikusnak, ám annak idején tisztes sikert aratott, 3 millió dolláros költségvetésére világszinten több mint 80 milliót hozott, két évvel később el is készült a folytatása.

Habár a Sinister számított összességében a legfélelmetesebb filmnek az adatok alapján, a legijesztőbb jelenet nem ebben, hanem az Insidious című 2010-es filmben volt látható: ennek egy pontján a résztvevők pulzusa átlagosan egészen 133 BPM-ig emelkedett. Összességében is jól teljesített a film, ez volt a második legrémisztőbb. A top 10-be befért még a Démonok között, az Örökség, a Parajelenségek, a Valami követ, a Démonok között 2, A Babadook, A barlang és A látogatás is.

A felmérés szerint James Wan rendező számít a horrorok királyának, hiszen három filmje is felfért a toplistára; a legijesztőbb külföldi filmnek pedig a japán Meghallgatást találták. További eredmény, hogy az olyan klasszikusok, mint A texasi láncfűrészes mészárlás, Az ördögűző vagy a Rémálom az Elm utcában lehet, hogy jobb filmek, de a mai nézők sokkal jobban rettegnek az újabb moziktól, mint ezektől.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.