A tudomány szerint ez minden idők legijesztőbb filmje
04d4d6bc01fccfbf91598b92fd225391_top_story_lead.jpg
Sinister

A tudomány szerint ez minden idők legijesztőbb filmje

  • narancs.hu
  • 2020. október 24.

Mikrofilm

Freddy Krueger, a láncfűrészes gyilkos és az ördög felett is eljárt az idő.

Hitchcock valamelyik remeke? A 90-es évek egyik klasszikus kaszabolós slashere? Esetleg a Pappa Pia? Egyik sem. A tudomány szerint minden idők legijesztőbb mozija egy 2012-es horror/thriller Ethan Hawke főszereplésével.

A Forbes beszámolója szerint a broadbandchoices nevű, különböző szolgáltatások és ajánlatok összehasonlításában utazó platform Science of Scare Projects néven vizsgálatot végzett, amely során 50, különböző korú ember pulzusszámát mérték meg, miközben több mint 100 órányi ijesztő filmet vetítettek le nekik. Az eredmények alapján az oldal listázta a 35 legrémisztőbb mozit. Persze a vizsgálat inkább csak egy jópofa kísérlet, mint valódi tudományos munka: a mintaszám túl kicsi ahhoz, hogy valódi következtetéseket vonjunk le, és a vetített filmek köre sem teljes, hiszen az IMDB, a RottenTomatoes és a Reddit 50 legnépszerűbb horrorfilmjei közül válogattak. Az eredmény mégis érdekesen alakult.

A résztvevők pulzusa átlagosan 65 BPM (percenkénti szívverés) körül volt, ám volt egy film, ami 32%-os emelkedést, vagyis 86 BPM-es pulzust ért el – ez a Sinister című 2012-es thriller, melyben Ethan Hawke krimiíró egy múltbeli gyilkosság nyomába ered. A film nem mondható óriási klasszikusnak, ám annak idején tisztes sikert aratott, 3 millió dolláros költségvetésére világszinten több mint 80 milliót hozott, két évvel később el is készült a folytatása.

Habár a Sinister számított összességében a legfélelmetesebb filmnek az adatok alapján, a legijesztőbb jelenet nem ebben, hanem az Insidious című 2010-es filmben volt látható: ennek egy pontján a résztvevők pulzusa átlagosan egészen 133 BPM-ig emelkedett. Összességében is jól teljesített a film, ez volt a második legrémisztőbb. A top 10-be befért még a Démonok között, az Örökség, a Parajelenségek, a Valami követ, a Démonok között 2, A Babadook, A barlang és A látogatás is.

A felmérés szerint James Wan rendező számít a horrorok királyának, hiszen három filmje is felfért a toplistára; a legijesztőbb külföldi filmnek pedig a japán Meghallgatást találták. További eredmény, hogy az olyan klasszikusok, mint A texasi láncfűrészes mészárlás, Az ördögűző vagy a Rémálom az Elm utcában lehet, hogy jobb filmek, de a mai nézők sokkal jobban rettegnek az újabb moziktól, mint ezektől.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.