A világ első tweetfüzérből készült filmje debütál a Sundance-en

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 26.

Mikrofilm

Eredetileg úgy volt, hogy maga James Franco rendezi majd az adaptációt.

Könyvadaptációk a mozi születése óta készülnek, egy ideje pedig már azon sem lepődünk meg, hogy képregényhősök költöznek a vászonra. Az elmúlt néhány évtized azonban tartogatott pár egyedi filmalapanyagot: készült mozi gyűjthető kártyákból (Támad a Mars!); vidámparki hullámvasútból (A Karib-tenger kalózai), társasjátékból (Csatahajó), mobiltelefonos játékból (Angry Birds), gyerekjátékból (A Lego-kaland) és McDonald’s reklámból (Mac and Me) is.

Most azonban új típus született: a twitter üzenetfolyamból készült film!

A Variety írta meg, hogy a jövő évi függetlenfilmes fesztiválon, a Sundance-en debütálhat a Zola című mozi, mely egy 148 tweetből álló üzenetfüzérből készült, melyeket 2015 októberébe posztoltak. Ezek egy Zola becenevű nő sztoriját mesélik el, aki Detriotból utazott a floridai Tampába, hogy sztriptíz táncosként keresse kenyerét.

Az álláslehetőségből azonban egy drámai, lövöldözéssel tarkított emberrablás lett.

A tweetfüzér hamar virálissá vált, csak úgy mint a #thestory hashtag – olyanok osztották meg, mint Missy Elliott, Ava DuVernay vagy Solange Knowles. Az üzenetekből a Rolling Stone újságírója írt cikket, aminek megfilmesítési jogát James Franco cége, a Rabbit Bandini Production vásárolta meg. Eredetileg úgy volt, hogy maga Franco rendezi majd az adaptációt, ettől azonban visszatáncolt, így a direktor az eddig sorozatokról és rövidfilmekről ismert Janicza Bravo lett.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.