Pulitzer-díjas könyvből készül tévésorozat a 40-es 50-es évek Amerikájáról

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 26.

Mikrofilm

És persze a képregények aranykoráról.

Michael Chabon főműve, a Pulitzer-díjas Kavalier és Clay bámulatos kalandjai ugyan eredetileg 2000-ben jelent meg, de hozzánk csak idén érkezett el. Az írót először a Cartaphilus kiadó importálta, ők hozták be hét éve a 2007-es Jiddish rendőrök szövetségét, majd a XXI. Század jelentette meg a 2016-os Ragyog a holdat, immár mindössze egy éves késéssel a KULT könyvek sorozatának részeként. Valószínűleg ennek a sikere kellett ahhoz, hogy a kiadó bevállalja a monumentális, több mint 800 oldalas Kavalier és Clayt is, mely hossza ellenére (magyarul két kötetben jelent meg) meglepően könnyen csúszik.

Chabon igazi, exportra termett író: ugyan az amerikai történelmet vizsgálja valamilyen sajátos fénytörésben – általában a személyes emlékezet és a családtörténetek szilánkos, torzító prizmáján keresztül –, de a mondanivalója mindig univerzális. Számtalan irodalmi díjat nyert és az egész világon népszerű – írásai viszont

könnyebben olvashatók és nem olyan fajsúlyosak, mint Franzen, Roth vagy McCarthy könyvei.

Regényei olyanok, mintha technikai paraméterektől megfosztott filmforgatókönyvek lennének, ráadásul szinte mindegyikben akad valamilyen truváj, amire felkapja a fejét az ember: egy alternatív világ, ahol az európai zsidók a II. világháború során Alaszkába menekültek, egy kvázi-visszaemlékezés, melyben egy személyes sors mellett az amerikaiak rakétafejlesztési terveiről is lehull a lepel vagy épp egy elképzelt szuperhős sorsa a képregények aranykorából.

Filmszerűségük miatt

tényleg majd’ mindegyik Chabon-regény filmre kívánkozik

– ehhez képest meglepően kevés sztoriját adaptálták. The Mysteries of Pittsburgh című regényéből 2008-ban készítettek gyenge filmet – sokkal jobban sikerült a 2000-es Wonder Boys – Pokoli hétvége, mely az író azon durva élményéből született, amikor képtelen volt befejezni egy több ezer oldalasra hízott kéziratot. Chabon dolgozott a Pókember 2, a rekordbuktának számító John Carter és néhány tévésorozat forgatókönyvén is – a hírek szerint most producerként és showrunnerként felügyelhetné a főművéből készült műsort.

A Variety (https://variety.com/2019/tv/news/michael-chabon-kavalier-and-clay-series-showtime-overall-deal-with-cbs-tv-studios-1203431199/ ) szerint ugyanis a Showtime berendelte a Kavalier és Clay sorozatos adaptációját. A könyv két fiúról szól, akik a 40-es 50-es években, a képregények aranykorában saját tapasztalataikból, örömeikből és frusztrációikból megalkotják a Szabadulóművész figuráját, aki

Houdini és Superman furcsa elegyeként küzd meg Hitlerrel

és a nácikkal. A képregény-sorozat és alkotóinak története a személyes sorsok és a képregénybiznisz bemutatása mellett látleletet ad Amerika történelméről és társadalmáról is.
Chabon jelenleg szintén egy sorozaton dolgozik: a Star Trek: Picard (https://m.magyarnarancs.hu/mikrofilm/pulitzer-dijas-iro-kesziti-az-uj-star-trek-sorozatot-de-szerencsere-a-legendas-foszereplo-is-visszater-120992 ) a CBS All Access nevű platformjára érkezik, várhatóan jövőre.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.