Pulitzer-díjas könyvből készül tévésorozat a 40-es 50-es évek Amerikájáról

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 26.

Mikrofilm

És persze a képregények aranykoráról.

Michael Chabon főműve, a Pulitzer-díjas Kavalier és Clay bámulatos kalandjai ugyan eredetileg 2000-ben jelent meg, de hozzánk csak idén érkezett el. Az írót először a Cartaphilus kiadó importálta, ők hozták be hét éve a 2007-es Jiddish rendőrök szövetségét, majd a XXI. Század jelentette meg a 2016-os Ragyog a holdat, immár mindössze egy éves késéssel a KULT könyvek sorozatának részeként. Valószínűleg ennek a sikere kellett ahhoz, hogy a kiadó bevállalja a monumentális, több mint 800 oldalas Kavalier és Clayt is, mely hossza ellenére (magyarul két kötetben jelent meg) meglepően könnyen csúszik.

Chabon igazi, exportra termett író: ugyan az amerikai történelmet vizsgálja valamilyen sajátos fénytörésben – általában a személyes emlékezet és a családtörténetek szilánkos, torzító prizmáján keresztül –, de a mondanivalója mindig univerzális. Számtalan irodalmi díjat nyert és az egész világon népszerű – írásai viszont

könnyebben olvashatók és nem olyan fajsúlyosak, mint Franzen, Roth vagy McCarthy könyvei.

Regényei olyanok, mintha technikai paraméterektől megfosztott filmforgatókönyvek lennének, ráadásul szinte mindegyikben akad valamilyen truváj, amire felkapja a fejét az ember: egy alternatív világ, ahol az európai zsidók a II. világháború során Alaszkába menekültek, egy kvázi-visszaemlékezés, melyben egy személyes sors mellett az amerikaiak rakétafejlesztési terveiről is lehull a lepel vagy épp egy elképzelt szuperhős sorsa a képregények aranykorából.

Filmszerűségük miatt

tényleg majd’ mindegyik Chabon-regény filmre kívánkozik

– ehhez képest meglepően kevés sztoriját adaptálták. The Mysteries of Pittsburgh című regényéből 2008-ban készítettek gyenge filmet – sokkal jobban sikerült a 2000-es Wonder Boys – Pokoli hétvége, mely az író azon durva élményéből született, amikor képtelen volt befejezni egy több ezer oldalasra hízott kéziratot. Chabon dolgozott a Pókember 2, a rekordbuktának számító John Carter és néhány tévésorozat forgatókönyvén is – a hírek szerint most producerként és showrunnerként felügyelhetné a főművéből készült műsort.

A Variety (https://variety.com/2019/tv/news/michael-chabon-kavalier-and-clay-series-showtime-overall-deal-with-cbs-tv-studios-1203431199/ ) szerint ugyanis a Showtime berendelte a Kavalier és Clay sorozatos adaptációját. A könyv két fiúról szól, akik a 40-es 50-es években, a képregények aranykorában saját tapasztalataikból, örömeikből és frusztrációikból megalkotják a Szabadulóművész figuráját, aki

Houdini és Superman furcsa elegyeként küzd meg Hitlerrel

és a nácikkal. A képregény-sorozat és alkotóinak története a személyes sorsok és a képregénybiznisz bemutatása mellett látleletet ad Amerika történelméről és társadalmáról is.
Chabon jelenleg szintén egy sorozaton dolgozik: a Star Trek: Picard (https://m.magyarnarancs.hu/mikrofilm/pulitzer-dijas-iro-kesziti-az-uj-star-trek-sorozatot-de-szerencsere-a-legendas-foszereplo-is-visszater-120992 ) a CBS All Access nevű platformjára érkezik, várhatóan jövőre.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.