Pulitzer-díjas könyvből készül tévésorozat a 40-es 50-es évek Amerikájáról

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 26.

Mikrofilm

És persze a képregények aranykoráról.

Michael Chabon főműve, a Pulitzer-díjas Kavalier és Clay bámulatos kalandjai ugyan eredetileg 2000-ben jelent meg, de hozzánk csak idén érkezett el. Az írót először a Cartaphilus kiadó importálta, ők hozták be hét éve a 2007-es Jiddish rendőrök szövetségét, majd a XXI. Század jelentette meg a 2016-os Ragyog a holdat, immár mindössze egy éves késéssel a KULT könyvek sorozatának részeként. Valószínűleg ennek a sikere kellett ahhoz, hogy a kiadó bevállalja a monumentális, több mint 800 oldalas Kavalier és Clayt is, mely hossza ellenére (magyarul két kötetben jelent meg) meglepően könnyen csúszik.

Chabon igazi, exportra termett író: ugyan az amerikai történelmet vizsgálja valamilyen sajátos fénytörésben – általában a személyes emlékezet és a családtörténetek szilánkos, torzító prizmáján keresztül –, de a mondanivalója mindig univerzális. Számtalan irodalmi díjat nyert és az egész világon népszerű – írásai viszont

könnyebben olvashatók és nem olyan fajsúlyosak, mint Franzen, Roth vagy McCarthy könyvei.

Regényei olyanok, mintha technikai paraméterektől megfosztott filmforgatókönyvek lennének, ráadásul szinte mindegyikben akad valamilyen truváj, amire felkapja a fejét az ember: egy alternatív világ, ahol az európai zsidók a II. világháború során Alaszkába menekültek, egy kvázi-visszaemlékezés, melyben egy személyes sors mellett az amerikaiak rakétafejlesztési terveiről is lehull a lepel vagy épp egy elképzelt szuperhős sorsa a képregények aranykorából.

Filmszerűségük miatt

tényleg majd’ mindegyik Chabon-regény filmre kívánkozik

– ehhez képest meglepően kevés sztoriját adaptálták. The Mysteries of Pittsburgh című regényéből 2008-ban készítettek gyenge filmet – sokkal jobban sikerült a 2000-es Wonder Boys – Pokoli hétvége, mely az író azon durva élményéből született, amikor képtelen volt befejezni egy több ezer oldalasra hízott kéziratot. Chabon dolgozott a Pókember 2, a rekordbuktának számító John Carter és néhány tévésorozat forgatókönyvén is – a hírek szerint most producerként és showrunnerként felügyelhetné a főművéből készült műsort.

A Variety (https://variety.com/2019/tv/news/michael-chabon-kavalier-and-clay-series-showtime-overall-deal-with-cbs-tv-studios-1203431199/ ) szerint ugyanis a Showtime berendelte a Kavalier és Clay sorozatos adaptációját. A könyv két fiúról szól, akik a 40-es 50-es években, a képregények aranykorában saját tapasztalataikból, örömeikből és frusztrációikból megalkotják a Szabadulóművész figuráját, aki

Houdini és Superman furcsa elegyeként küzd meg Hitlerrel

és a nácikkal. A képregény-sorozat és alkotóinak története a személyes sorsok és a képregénybiznisz bemutatása mellett látleletet ad Amerika történelméről és társadalmáról is.
Chabon jelenleg szintén egy sorozaton dolgozik: a Star Trek: Picard (https://m.magyarnarancs.hu/mikrofilm/pulitzer-dijas-iro-kesziti-az-uj-star-trek-sorozatot-de-szerencsere-a-legendas-foszereplo-is-visszater-120992 ) a CBS All Access nevű platformjára érkezik, várhatóan jövőre.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.