Pulitzer-díjas könyvből készül tévésorozat a 40-es 50-es évek Amerikájáról

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 26.

Mikrofilm

És persze a képregények aranykoráról.

Michael Chabon főműve, a Pulitzer-díjas Kavalier és Clay bámulatos kalandjai ugyan eredetileg 2000-ben jelent meg, de hozzánk csak idén érkezett el. Az írót először a Cartaphilus kiadó importálta, ők hozták be hét éve a 2007-es Jiddish rendőrök szövetségét, majd a XXI. Század jelentette meg a 2016-os Ragyog a holdat, immár mindössze egy éves késéssel a KULT könyvek sorozatának részeként. Valószínűleg ennek a sikere kellett ahhoz, hogy a kiadó bevállalja a monumentális, több mint 800 oldalas Kavalier és Clayt is, mely hossza ellenére (magyarul két kötetben jelent meg) meglepően könnyen csúszik.

Chabon igazi, exportra termett író: ugyan az amerikai történelmet vizsgálja valamilyen sajátos fénytörésben – általában a személyes emlékezet és a családtörténetek szilánkos, torzító prizmáján keresztül –, de a mondanivalója mindig univerzális. Számtalan irodalmi díjat nyert és az egész világon népszerű – írásai viszont

könnyebben olvashatók és nem olyan fajsúlyosak, mint Franzen, Roth vagy McCarthy könyvei.

Regényei olyanok, mintha technikai paraméterektől megfosztott filmforgatókönyvek lennének, ráadásul szinte mindegyikben akad valamilyen truváj, amire felkapja a fejét az ember: egy alternatív világ, ahol az európai zsidók a II. világháború során Alaszkába menekültek, egy kvázi-visszaemlékezés, melyben egy személyes sors mellett az amerikaiak rakétafejlesztési terveiről is lehull a lepel vagy épp egy elképzelt szuperhős sorsa a képregények aranykorából.

Filmszerűségük miatt

tényleg majd’ mindegyik Chabon-regény filmre kívánkozik

– ehhez képest meglepően kevés sztoriját adaptálták. The Mysteries of Pittsburgh című regényéből 2008-ban készítettek gyenge filmet – sokkal jobban sikerült a 2000-es Wonder Boys – Pokoli hétvége, mely az író azon durva élményéből született, amikor képtelen volt befejezni egy több ezer oldalasra hízott kéziratot. Chabon dolgozott a Pókember 2, a rekordbuktának számító John Carter és néhány tévésorozat forgatókönyvén is – a hírek szerint most producerként és showrunnerként felügyelhetné a főművéből készült műsort.

A Variety (https://variety.com/2019/tv/news/michael-chabon-kavalier-and-clay-series-showtime-overall-deal-with-cbs-tv-studios-1203431199/ ) szerint ugyanis a Showtime berendelte a Kavalier és Clay sorozatos adaptációját. A könyv két fiúról szól, akik a 40-es 50-es években, a képregények aranykorában saját tapasztalataikból, örömeikből és frusztrációikból megalkotják a Szabadulóművész figuráját, aki

Houdini és Superman furcsa elegyeként küzd meg Hitlerrel

és a nácikkal. A képregény-sorozat és alkotóinak története a személyes sorsok és a képregénybiznisz bemutatása mellett látleletet ad Amerika történelméről és társadalmáról is.
Chabon jelenleg szintén egy sorozaton dolgozik: a Star Trek: Picard (https://m.magyarnarancs.hu/mikrofilm/pulitzer-dijas-iro-kesziti-az-uj-star-trek-sorozatot-de-szerencsere-a-legendas-foszereplo-is-visszater-120992 ) a CBS All Access nevű platformjára érkezik, várhatóan jövőre.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?