Pulitzer-díjas könyvből készül tévésorozat a 40-es 50-es évek Amerikájáról

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 26.

Mikrofilm

És persze a képregények aranykoráról.

Michael Chabon főműve, a Pulitzer-díjas Kavalier és Clay bámulatos kalandjai ugyan eredetileg 2000-ben jelent meg, de hozzánk csak idén érkezett el. Az írót először a Cartaphilus kiadó importálta, ők hozták be hét éve a 2007-es Jiddish rendőrök szövetségét, majd a XXI. Század jelentette meg a 2016-os Ragyog a holdat, immár mindössze egy éves késéssel a KULT könyvek sorozatának részeként. Valószínűleg ennek a sikere kellett ahhoz, hogy a kiadó bevállalja a monumentális, több mint 800 oldalas Kavalier és Clayt is, mely hossza ellenére (magyarul két kötetben jelent meg) meglepően könnyen csúszik.

Chabon igazi, exportra termett író: ugyan az amerikai történelmet vizsgálja valamilyen sajátos fénytörésben – általában a személyes emlékezet és a családtörténetek szilánkos, torzító prizmáján keresztül –, de a mondanivalója mindig univerzális. Számtalan irodalmi díjat nyert és az egész világon népszerű – írásai viszont

könnyebben olvashatók és nem olyan fajsúlyosak, mint Franzen, Roth vagy McCarthy könyvei.

Regényei olyanok, mintha technikai paraméterektől megfosztott filmforgatókönyvek lennének, ráadásul szinte mindegyikben akad valamilyen truváj, amire felkapja a fejét az ember: egy alternatív világ, ahol az európai zsidók a II. világháború során Alaszkába menekültek, egy kvázi-visszaemlékezés, melyben egy személyes sors mellett az amerikaiak rakétafejlesztési terveiről is lehull a lepel vagy épp egy elképzelt szuperhős sorsa a képregények aranykorából.

Filmszerűségük miatt

tényleg majd’ mindegyik Chabon-regény filmre kívánkozik

– ehhez képest meglepően kevés sztoriját adaptálták. The Mysteries of Pittsburgh című regényéből 2008-ban készítettek gyenge filmet – sokkal jobban sikerült a 2000-es Wonder Boys – Pokoli hétvége, mely az író azon durva élményéből született, amikor képtelen volt befejezni egy több ezer oldalasra hízott kéziratot. Chabon dolgozott a Pókember 2, a rekordbuktának számító John Carter és néhány tévésorozat forgatókönyvén is – a hírek szerint most producerként és showrunnerként felügyelhetné a főművéből készült műsort.

A Variety (https://variety.com/2019/tv/news/michael-chabon-kavalier-and-clay-series-showtime-overall-deal-with-cbs-tv-studios-1203431199/ ) szerint ugyanis a Showtime berendelte a Kavalier és Clay sorozatos adaptációját. A könyv két fiúról szól, akik a 40-es 50-es években, a képregények aranykorában saját tapasztalataikból, örömeikből és frusztrációikból megalkotják a Szabadulóművész figuráját, aki

Houdini és Superman furcsa elegyeként küzd meg Hitlerrel

és a nácikkal. A képregény-sorozat és alkotóinak története a személyes sorsok és a képregénybiznisz bemutatása mellett látleletet ad Amerika történelméről és társadalmáról is.
Chabon jelenleg szintén egy sorozaton dolgozik: a Star Trek: Picard (https://m.magyarnarancs.hu/mikrofilm/pulitzer-dijas-iro-kesziti-az-uj-star-trek-sorozatot-de-szerencsere-a-legendas-foszereplo-is-visszater-120992 ) a CBS All Access nevű platformjára érkezik, várhatóan jövőre.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.