A vizuális trükkök szakemberei is megsértődtek a Macskákra

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 14.

Mikrofilm

Biztos, hogy a számítógépes trükkök tehetnek róla, hogy rossz lett a film?

Az elmúlt években láttunk már jó pár fimes bukást – elég csak a Pulitzer-díjas regény tavalyi adaptációjára gondolni –, de egyik sem szólt akkorát, mint a Macskák égése. Andrew Lloyd Webber musicaljét az a Tom Hopper adaptálta filmre, aki A király beszédével Oscar-díjat nyert, majd a Nyomorultak sokadik zenés feldolgozását is sikerre vitte.

A Macskák azonban már első előzetesével sokkolta a nézőket: a könnyed musical leginkább egy groteszk, ízlésficamos horrorra hasonlított, és a végeredmény se lett sokkal jobb.

A film annyira borzasztó lett, hogy máris mindenki a következő camp-klasszikusként, a rossz filmek állócsillagaként, a következő évek ironikus kultmozijaként emlegeti. Sokat elárul róla, hogy állítólag a rendező még a bemutató napján is dolgozott az utómunkán – a tűzoltás viszont így sem sikerült, utólag kellett legalább a film kinézetén javítani a szakembereknek. Ezek után senkit nem lepett meg a hatalmas bevételi bukta: még 100 millió dollár körüli gyártási költségét sem hozta vissza.

Pedig a Macskákat forgalamzója ugyanúgy Oscar-esélyesnek szánta, mint Hopper előző musicaljét, a Nyomorultakat – végül be kellett érniük az Aranymálna-jelölésekkel. A Macskák azonban mégis feltűnt az idei Oscar-díjátadón: James Corden és Rebel Wilson, a film sztárjai is ott voltak a díjátadók között, és ironikus gesztusként mindketten macskakosztümben jelentek meg (Corden korábban azt nyilatkozta, a kész filmet nem látta, "de úgy hallotta, hogy borzalmas").

"A Macskák szereplőiként nálunk senki sem érti meg jobban a vizuális effektek fontosságát" –mondták el, mielőtt átadták volna a Legjobb vizuális effektekért járó Oscar díjat (amit egyébként az 1917 nyert meg). Corden és Wilson poénja működött, a helyszínen mindenki nevetett – a trükk-szakemberek azonban nem értékelték a poént.

"Az Oscar-gála producerei úgy döntöttek, hogy a vizuális effekteken poénkodnak, azt sugallva, hogy a rossz effektek hibáztathatóak a Macskák gyenge teljesítményéért" – szól a Visual Effects Society közleménye. "A világ legjobb trükkjei sem kompenzálnak egy rosszul elmondott sztorit" - tették hozzá.

A színészek akciója vagy épp a szakemberek reakciója megmosolyogtató lehet, ám egy létező problémáról árulkodik. Persze a Macskák kinézete borzalmasak, ám amint az Indiewire újságírója is megemlíti, az azt megalkotó szakemberek egy része dolgozott utána az olyan, vizuális szempontból úttörőnek számító filmeken is, mint például tavalyi Az oroszlánkirály, amelyben egyetlen valódi felvétel van, de a trükkjei olyan tökéletesek, hogy azt is alig lehet kiszúrni. Nem arról van szó tehát, hogy a Hopper moziján dolgozók nem értettek a dolgukhoz, sokkal valószínűbb, hogy nem volt elég terük vagy idejük; esetleg maga a rendező nem konzultált velük vagy nem adott nekik egyértelmű direktívákat.

A VFK trükkökhöz az elmúlt években elég rossz hírnév tapadt. A legrosszabb filmek ugyanis gyakran a legnagyobb költségvetésű, végtelen effekteket tartalmazó blockbusterek. Ez azonban nem annyira a vizuális effekteken dolgozók sara – sokkal inkább a film alkotóié, akik, mivel látványfilmről van szó, nem fektetnek elég hangsúly a karakterekre vagy épp a dramaturgiára.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.