A vizuális trükkök szakemberei is megsértődtek a Macskákra

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 14.

Mikrofilm

Biztos, hogy a számítógépes trükkök tehetnek róla, hogy rossz lett a film?

Az elmúlt években láttunk már jó pár fimes bukást – elég csak a Pulitzer-díjas regény tavalyi adaptációjára gondolni –, de egyik sem szólt akkorát, mint a Macskák égése. Andrew Lloyd Webber musicaljét az a Tom Hopper adaptálta filmre, aki A király beszédével Oscar-díjat nyert, majd a Nyomorultak sokadik zenés feldolgozását is sikerre vitte.

A Macskák azonban már első előzetesével sokkolta a nézőket: a könnyed musical leginkább egy groteszk, ízlésficamos horrorra hasonlított, és a végeredmény se lett sokkal jobb.

A film annyira borzasztó lett, hogy máris mindenki a következő camp-klasszikusként, a rossz filmek állócsillagaként, a következő évek ironikus kultmozijaként emlegeti. Sokat elárul róla, hogy állítólag a rendező még a bemutató napján is dolgozott az utómunkán – a tűzoltás viszont így sem sikerült, utólag kellett legalább a film kinézetén javítani a szakembereknek. Ezek után senkit nem lepett meg a hatalmas bevételi bukta: még 100 millió dollár körüli gyártási költségét sem hozta vissza.

Pedig a Macskákat forgalamzója ugyanúgy Oscar-esélyesnek szánta, mint Hopper előző musicaljét, a Nyomorultakat – végül be kellett érniük az Aranymálna-jelölésekkel. A Macskák azonban mégis feltűnt az idei Oscar-díjátadón: James Corden és Rebel Wilson, a film sztárjai is ott voltak a díjátadók között, és ironikus gesztusként mindketten macskakosztümben jelentek meg (Corden korábban azt nyilatkozta, a kész filmet nem látta, "de úgy hallotta, hogy borzalmas").

"A Macskák szereplőiként nálunk senki sem érti meg jobban a vizuális effektek fontosságát" –mondták el, mielőtt átadták volna a Legjobb vizuális effektekért járó Oscar díjat (amit egyébként az 1917 nyert meg). Corden és Wilson poénja működött, a helyszínen mindenki nevetett – a trükk-szakemberek azonban nem értékelték a poént.

"Az Oscar-gála producerei úgy döntöttek, hogy a vizuális effekteken poénkodnak, azt sugallva, hogy a rossz effektek hibáztathatóak a Macskák gyenge teljesítményéért" – szól a Visual Effects Society közleménye. "A világ legjobb trükkjei sem kompenzálnak egy rosszul elmondott sztorit" - tették hozzá.

A színészek akciója vagy épp a szakemberek reakciója megmosolyogtató lehet, ám egy létező problémáról árulkodik. Persze a Macskák kinézete borzalmasak, ám amint az Indiewire újságírója is megemlíti, az azt megalkotó szakemberek egy része dolgozott utána az olyan, vizuális szempontból úttörőnek számító filmeken is, mint például tavalyi Az oroszlánkirály, amelyben egyetlen valódi felvétel van, de a trükkjei olyan tökéletesek, hogy azt is alig lehet kiszúrni. Nem arról van szó tehát, hogy a Hopper moziján dolgozók nem értettek a dolgukhoz, sokkal valószínűbb, hogy nem volt elég terük vagy idejük; esetleg maga a rendező nem konzultált velük vagy nem adott nekik egyértelmű direktívákat.

A VFK trükkökhöz az elmúlt években elég rossz hírnév tapadt. A legrosszabb filmek ugyanis gyakran a legnagyobb költségvetésű, végtelen effekteket tartalmazó blockbusterek. Ez azonban nem annyira a vizuális effekteken dolgozók sara – sokkal inkább a film alkotóié, akik, mivel látványfilmről van szó, nem fektetnek elég hangsúly a karakterekre vagy épp a dramaturgiára.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.