A vizuális trükkök szakemberei is megsértődtek a Macskákra

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 14.

Mikrofilm

Biztos, hogy a számítógépes trükkök tehetnek róla, hogy rossz lett a film?

Az elmúlt években láttunk már jó pár fimes bukást – elég csak a Pulitzer-díjas regény tavalyi adaptációjára gondolni –, de egyik sem szólt akkorát, mint a Macskák égése. Andrew Lloyd Webber musicaljét az a Tom Hopper adaptálta filmre, aki A király beszédével Oscar-díjat nyert, majd a Nyomorultak sokadik zenés feldolgozását is sikerre vitte.

A Macskák azonban már első előzetesével sokkolta a nézőket: a könnyed musical leginkább egy groteszk, ízlésficamos horrorra hasonlított, és a végeredmény se lett sokkal jobb.

A film annyira borzasztó lett, hogy máris mindenki a következő camp-klasszikusként, a rossz filmek állócsillagaként, a következő évek ironikus kultmozijaként emlegeti. Sokat elárul róla, hogy állítólag a rendező még a bemutató napján is dolgozott az utómunkán – a tűzoltás viszont így sem sikerült, utólag kellett legalább a film kinézetén javítani a szakembereknek. Ezek után senkit nem lepett meg a hatalmas bevételi bukta: még 100 millió dollár körüli gyártási költségét sem hozta vissza.

Pedig a Macskákat forgalamzója ugyanúgy Oscar-esélyesnek szánta, mint Hopper előző musicaljét, a Nyomorultakat – végül be kellett érniük az Aranymálna-jelölésekkel. A Macskák azonban mégis feltűnt az idei Oscar-díjátadón: James Corden és Rebel Wilson, a film sztárjai is ott voltak a díjátadók között, és ironikus gesztusként mindketten macskakosztümben jelentek meg (Corden korábban azt nyilatkozta, a kész filmet nem látta, "de úgy hallotta, hogy borzalmas").

"A Macskák szereplőiként nálunk senki sem érti meg jobban a vizuális effektek fontosságát" –mondták el, mielőtt átadták volna a Legjobb vizuális effektekért járó Oscar díjat (amit egyébként az 1917 nyert meg). Corden és Wilson poénja működött, a helyszínen mindenki nevetett – a trükk-szakemberek azonban nem értékelték a poént.

"Az Oscar-gála producerei úgy döntöttek, hogy a vizuális effekteken poénkodnak, azt sugallva, hogy a rossz effektek hibáztathatóak a Macskák gyenge teljesítményéért" – szól a Visual Effects Society közleménye. "A világ legjobb trükkjei sem kompenzálnak egy rosszul elmondott sztorit" - tették hozzá.

A színészek akciója vagy épp a szakemberek reakciója megmosolyogtató lehet, ám egy létező problémáról árulkodik. Persze a Macskák kinézete borzalmasak, ám amint az Indiewire újságírója is megemlíti, az azt megalkotó szakemberek egy része dolgozott utána az olyan, vizuális szempontból úttörőnek számító filmeken is, mint például tavalyi Az oroszlánkirály, amelyben egyetlen valódi felvétel van, de a trükkjei olyan tökéletesek, hogy azt is alig lehet kiszúrni. Nem arról van szó tehát, hogy a Hopper moziján dolgozók nem értettek a dolgukhoz, sokkal valószínűbb, hogy nem volt elég terük vagy idejük; esetleg maga a rendező nem konzultált velük vagy nem adott nekik egyértelmű direktívákat.

A VFK trükkökhöz az elmúlt években elég rossz hírnév tapadt. A legrosszabb filmek ugyanis gyakran a legnagyobb költségvetésű, végtelen effekteket tartalmazó blockbusterek. Ez azonban nem annyira a vizuális effekteken dolgozók sara – sokkal inkább a film alkotóié, akik, mivel látványfilmről van szó, nem fektetnek elég hangsúly a karakterekre vagy épp a dramaturgiára.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.