A vizuális trükkök szakemberei is megsértődtek a Macskákra

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 14.

Mikrofilm

Biztos, hogy a számítógépes trükkök tehetnek róla, hogy rossz lett a film?

Az elmúlt években láttunk már jó pár fimes bukást – elég csak a Pulitzer-díjas regény tavalyi adaptációjára gondolni –, de egyik sem szólt akkorát, mint a Macskák égése. Andrew Lloyd Webber musicaljét az a Tom Hopper adaptálta filmre, aki A király beszédével Oscar-díjat nyert, majd a Nyomorultak sokadik zenés feldolgozását is sikerre vitte.

A Macskák azonban már első előzetesével sokkolta a nézőket: a könnyed musical leginkább egy groteszk, ízlésficamos horrorra hasonlított, és a végeredmény se lett sokkal jobb.

A film annyira borzasztó lett, hogy máris mindenki a következő camp-klasszikusként, a rossz filmek állócsillagaként, a következő évek ironikus kultmozijaként emlegeti. Sokat elárul róla, hogy állítólag a rendező még a bemutató napján is dolgozott az utómunkán – a tűzoltás viszont így sem sikerült, utólag kellett legalább a film kinézetén javítani a szakembereknek. Ezek után senkit nem lepett meg a hatalmas bevételi bukta: még 100 millió dollár körüli gyártási költségét sem hozta vissza.

Pedig a Macskákat forgalamzója ugyanúgy Oscar-esélyesnek szánta, mint Hopper előző musicaljét, a Nyomorultakat – végül be kellett érniük az Aranymálna-jelölésekkel. A Macskák azonban mégis feltűnt az idei Oscar-díjátadón: James Corden és Rebel Wilson, a film sztárjai is ott voltak a díjátadók között, és ironikus gesztusként mindketten macskakosztümben jelentek meg (Corden korábban azt nyilatkozta, a kész filmet nem látta, "de úgy hallotta, hogy borzalmas").

"A Macskák szereplőiként nálunk senki sem érti meg jobban a vizuális effektek fontosságát" –mondták el, mielőtt átadták volna a Legjobb vizuális effektekért járó Oscar díjat (amit egyébként az 1917 nyert meg). Corden és Wilson poénja működött, a helyszínen mindenki nevetett – a trükk-szakemberek azonban nem értékelték a poént.

"Az Oscar-gála producerei úgy döntöttek, hogy a vizuális effekteken poénkodnak, azt sugallva, hogy a rossz effektek hibáztathatóak a Macskák gyenge teljesítményéért" – szól a Visual Effects Society közleménye. "A világ legjobb trükkjei sem kompenzálnak egy rosszul elmondott sztorit" - tették hozzá.

A színészek akciója vagy épp a szakemberek reakciója megmosolyogtató lehet, ám egy létező problémáról árulkodik. Persze a Macskák kinézete borzalmasak, ám amint az Indiewire újságírója is megemlíti, az azt megalkotó szakemberek egy része dolgozott utána az olyan, vizuális szempontból úttörőnek számító filmeken is, mint például tavalyi Az oroszlánkirály, amelyben egyetlen valódi felvétel van, de a trükkjei olyan tökéletesek, hogy azt is alig lehet kiszúrni. Nem arról van szó tehát, hogy a Hopper moziján dolgozók nem értettek a dolgukhoz, sokkal valószínűbb, hogy nem volt elég terük vagy idejük; esetleg maga a rendező nem konzultált velük vagy nem adott nekik egyértelmű direktívákat.

A VFK trükkökhöz az elmúlt években elég rossz hírnév tapadt. A legrosszabb filmek ugyanis gyakran a legnagyobb költségvetésű, végtelen effekteket tartalmazó blockbusterek. Ez azonban nem annyira a vizuális effekteken dolgozók sara – sokkal inkább a film alkotóié, akik, mivel látványfilmről van szó, nem fektetnek elég hangsúly a karakterekre vagy épp a dramaturgiára.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.