„Csak hús, csak bőr, csak csont – egy anatómiai térkép tulajdonképpen”

Mikrofilm

Jön és egyre jön a Verzió: ma Nemes Anna női testépítőkről szóló filmjét ajánljuk kínálatából. A címe: The Beauty of the Beast.

Lehet azt mondani, hogy minden sportág mindenkié, de például a szabadfogású birkózásban a nőknek, a ritmikus sportgimnasztikában pedig a férfiaknak nem osztanak lapot. Hasonló megkülönböztetés az olyan nárcisztikus kvázi-sportban is tetten érhető, mint a férfiaknak kitalált, de számos női versenyzőt is soraiban tudható bodybuilding. A nők részvétele ebben az ellentmondásos cirkuszban legfőképp azért különös, mert a kigyúrt végeredmény a többség számára morbid.

Aki megfordult profi testépítők között, azt tapasztalhatta, hogy a versenyzők hozzáállása, fanatizmusa igen szélsőséges, és elég gyakran felszínre kerülhet valamiféle testképzavar. De amíg a Schwarzenegger-jelölteket ezzel együtt is megszokhattuk, a bodybuilder nők motivációit továbbra is értetlenség és döbbenet kíséri.

Nemes Anna festőművész első filmje, a Beauty of the Beast kinyitja az öltöző ajtaját, hogy négy női testépítő maga mondja el, milyen okokból választotta a konditermet, mit gondolnak a testükről, de leginkább azt hogy mindennek mi az ára.

Négy különböző karaktert ismerhetünk, és ami a testépítésen kívül összeköti őket, az az őszinteség. „Mindig más akartam lenni. Aki a férfias eltorzult nőt látja, száját félrehúzva, undorodva nézi és nem tetszik neki. Én a munkát látom benne. Mindenki attól szép, amilyen. A másságtól vagyunk szépek” – mondja egyikük, amivel egyből alávág a sztereotípiának, miszerint a bodybuilderek kóros magamutogatók, ráadásul tönkreteszik magukat. (A pénzdíjas versenyeken, mindenféle „világbajnokságokon”, de a hétköznapokban is, a doppingszerek használata nemhogy legális, egyenesen ajánlott. ) Van, aki egyértelműen a szerekre fogja, hogy soha nem lehet gyereke, a többszörös világbajnok viszont mehetett volna Amerikába, de inkább itthon maradt, hogy szüljön meg egyet.

„Csak hús, csak bőr, csak csont – egy anatómiai térkép tulajdonképpen” – mondja, aki arra vágyott, hogy tökéletes teste legyen. A baj csak az, hogy mindenki mást tart tökéletesnek. És a testépítő gyerekét kiközösítik az iskolában. „Bodyfitnesszesként egy szép csaj voltam, aztán évről évre torzult el a fejem” – hangzik el, de az is megállapítást nyer, hogy a befektetett munka, no meg annak a tudata ad erőt, hogy más vagy, mint a többiek. De ennél sokkal nagyobb nagyobb reveláció, hogy Nemes Anna filmjében valójában hétköznapi nőket láthatunk.

A The Beauty of the Beastet november 9-én, 18.30-tól a Toldi mozi nagytermében, november 15-én pedig 20.30-tól a Toldi kistermében vetítik.

A fesztiválról a Magyar Narancs e heti nyomtatott kiadásában található ötoldalas összeállítás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.