A testhorrorok koronázatlan királya, David Cronenberg a 2014-es Térkép a csillagokhoz óta nem rendezett játékfilmet. Legutóbb akkor hallatott magáról, mikor a lehető legcronenbergesebb módon elképzelte saját halálát, az így létrejövő rövidfilmet pedig áruba bocsátotta.
A légy, a Karambol és a Két test, egy lélek rendezője idén hatalmas visszatérésre készül: a Crimes of the Future című mozija a jelek szerint klasszikus horrorjait idézi, ráadásul az Erőszakos múlt után ismét egyik dolgozik majd Viggo Mortensennel. Rajta kívül Léa Seydoux és Kristen Stewart láthatók majd a főbb szerepekben, a film egyik producere pedig a magyar származású Robert Lantos.
„Akad majd néhány erős jelenet. Biztos vagyok benne, hogy az első 5 percben páran kimennek majd a moziból. Ez biztos. Akik látták már a filmet azt mondták, hogy az utolsó 20 perc is nagyon megterhelő lesz a nézőnek, és akkor is sokan elhagyhatják majd a termet. Volt olyan aki azt mondta, majdnem pánikrohamot kapott” – fogalmazott Cronenberg egy interjúban, hozzátéve: őt mindez egyáltalán nem bántja. Sőt: kifejezetten készül rá, hogy Cannes-ban hatalmas felhördülést okoz majd a mozi. „Hogy olyan háborgás lesz-e mint annak idején a Karambollal, azt nem tudom. Lehet, hogy annyira undorodni fognak, hogy inkább felállnak és kimennek a teremből – de ez nem ugyanaz a felháborodás lesz” – mondta.
A Crimes of the Future egyfajta hátborzongató utópiát mutat be, amelyben az emberek különböző műtétek és mutációk segítségével adaptálódnak a szintetikus környezethez.
Az egyik főhős, egy Saul Tenser nevű előadóművész átalakulása áll a sztori középpontjában, miközben egy titokzatos csoport az ő esetét felhasználva próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy az emberi evolúció egy új fázisba érkezett.
A szokásosnál is megbotránkoztatóbbnak ígérkező projektjére Cronenberg alig tudta összekaparni a pénzt. Korai klasszikus horrorjait (Veszett, Porontyok, Paraziták) a kanadai kormány támogatásával, annak 100 százalékos adóvisszatérítési programja segítségével készíthette el. A mai napig aranykorként emlékszik vissza erre az időszakra, míg ma hiába számít az egyik legismertebb és legelismertebb horrorfilmrendezőnek, három évig kellett kilincselnie, mire előteremtette új filmje gyártási költségeket.
„Ez harc. Küzdelem, ami változás alatt áll. Jelenleg ha a Netflixszel készítesz filmet, nem kell aggódnod a pénz miatt, mivel a Netflixnek rengeteg pénze van. De ha egy független mozit készítesz és nincs veled a Netflix, akkor egy ütközet az egész” – magyarázta. Cronenbergnek egyébként nincs különösebb problémája a Netflixszel, sőt korábban The Shrouds címmel sorozatot is készített volna a platformra, amiből végül semmi nem lett. „Csalódott voltam, mert filmes értelemben nagyon érdekelt a streaming. Kiderült, hogy nem is olyan egyszerű elkészíteni egy sorozatot a Netflixnek. Ami azt illeti, talán még könnyebb is egy független mozit tető alá hozni, ha az beleillik bizonyos fajtába – ha nem az a konzervatív típusú mozit, amit a streamingplatform annyira szeret” – árnyalta a képet. A rendező tehát bármennyire együtt dolgozott volna velük, egyszerűen túl maradinak tartja a Netflixet, amely szerinte pontosan úgy működik, mint egy hollywoodi stúdió – miközben ő abban bízott, hogy attól korszerűbb szellemet képviselnek.
A rendező szerint a vállalat ugyan rengeteg nagyon érdekes sorozatot mutat be Koreából, vagy épp Finnországból, de ezek mind felvásárolt tartalmak. Amikor arról van szó, milyen projektet finanszírozzanak saját maguk, akkor jóval visszafogottabbak, és csak a mainstream dolgok érdeklik őket. Amint arról ebben a cikkünkben beszámoltunk, a Netflix épp fennállásának egyik legnagyobb krízisét éli, hiszen először csökkent előfizetőik száma. Kérdés, ennek hatására még inkább rámennek a biztonsági játékra, vagy épp ellenkezőleg, nyitottabbá válnak az olyan rendezők irányába, mint amilyen Cronenberg is.
