Óvatos optimizmussal tér vissza a dokumentumfilmek ünnepe a mozikba: 35 ország 64 filmjével érkezik idén a 18. Verzió. Klímaválság és az ember kapcsolata a környezetével; megküzdés a traumáinkkal; az elnyomás elleni lázadás eszközei; harc egy jobb jövőért – csak néhány a seregszemle kiemelt témái közül. A filmek egy része távoli országokban játszódik, különleges élethelyzeteket vagy különleges embereket mutat be, ám mindegyik alkotás rólunk szól: a Mindenütt fény ugyan a Baltimore-ban megfigyelt csoportokat mutatja be, ám nem nehéz megtalálni a kapcsolódási pontot velünk; a Műszakváltás főhőse a cseh Tomas, de bármelyikünkkel megtörténhet, hogy hozzá hasonlóan munkánk elvesztése miatt kénytelen vagyunk átképezni magunkat; az Otthonom, a természet pedig arról a katasztrófáról szól, amely nem ismer nemzeteket és országhatárokat.
A fesztivál nyitófilmje, a Dívák három magyar lány filterekkel átitatott történetén keresztül mutatja be a közösségi média platformok előidézte identitásválságot és a mögötte húzódó személyes történeteket (beharangozónk). Ezt követően november 9-14. között kilenc szekcióban érkeznek a jobbnál jobb dokuk. A nemzetközi versenyprogramban ott van például a chilei kikötővárosban történő természetkárosítást bemutató Arica; a demokráciáért vívott harcnak emléket állító, a zimbabwei elnökválasztást tematizáló Az elnök; vagy épp a Gyerekek, amelynek középpontjában palesztin családok állnak, ahol a gyerekek az anyatejjel együtt szívják magukba a szabadság iránti vágyat. A nemzetközi versenyprogram filmjeit a Verzió felhívására jelentkezett, versenyalapon kiválasztott öt nemzetközi hallgatóból álló Diákzsűri vitatja meg és értékeli. A magyar versenyt – melyben a már említett Dívák mellett látható például a Tobi színei, vagy épp az Anyáim története is – háromfős nemzetközi zsűri értékeli majd.
Remek felhozatalt ígér a Diák- és elsőfilmes verseny is: az itt látható A kommuna egy csehszlovák földalatti mozgalmat mutat be, melynek tagjai még sok évvel később is gyanakodva tekintenek egymásra a megfigyelések és árulások miatt. A Tudor bácsi alkotója húszévnyi hallgatás után tér vissza nagyszülei házába egy családi összejövetel kedvéért – ahol aztán szembesíti nagybátyját a gyermekkorában elkövetett szexuális bántalmazással. Az Ezt levezekelni nem lehetnek nemcsak a címe erős: ebben a 20 év után börtönből szabadult Vilmos igyekszik nemcsak visszatagozódni a társadalomba, de szembe is nézni múltjával és megküzdeni betegségével. A szekció filmjeit ugyancsak nemzetközi zsűri értékeli majd.
Kié a levegő, a szél, a felhők? Hol az emberi szabályozás határa? Milyen felelősséggel jár mindez? Ilyen kérdéseket fejteget az Antropocén szekció. Itt látható többek között a Felhőcsinálók, melynek főhőse élete lehetőségeként tudományos ösztöndíjat nyer az Egyesült Arab Emirátusokba – hamar kiderül azonban, hogy a mesterséges csapadékképződésről szóló projekt számtalan etikai dilemmával is együtt jár. A Parrhesia: Az igazság ideje szekció ugyancsak fontos kérdéseket boncolgat: mikor, kinek és mennyiben kell fellázadni az elnyomó hatalom ellen – és egyáltalán mennyit ér a szabadság? A lázadó város egy hongkongi fiatal párt mutat be, akik napi szinten szembesülnek ezzel a kérdéssel. Az Elmerülés szekció alkotásai a boldogság és boldogulás kérdéseit boncolgatják – a Miért ugrom például magával ragadó filmes eszközökkel szemlélteti autista főszereplője életét és érzéseit. A Képkereső szekció filmjei a látás és láttatás újszerű megoldásaival kísérleteznek: az Amor Fati című portugál doku például arcok és gesztusok koreográfiájából épül fel, melyek szerelmespárok, barátok, családtagok és háziállataik kapcsolatát mutatják be – mindez a kötődés azonban valami sokkal többet is elárul rólunk, emberekről. A Diák Verzió középiskolások számára nyújt egy csokornyi válogatást az idei kínálatból, míg az Extra szekcióban tematikus válogatás szerint kerültek be a filmek: a Keresztutak a Verzió partnerfesztiváljainak programjából ad ízelítőt; a Mesterek a nemzetközi zsűri egyik tagját, Nebojša Slijepčevićet hozza közelebb hozzánk egy filmjével; a Fókuszban részleg Afganisztánra koncentrál; míg a DokMA filmek az SZFE dokumentumfilmes mesterképzésén tanuló hallgatóinakk alkotásait vonultatja fel. A fesztivál zárófilmje a Százontúliak lesz, mely a világ különböző pontjain élő százéves emberek portréival állít emléket az élni akarásnak.
A Verzió a hagyományoknak megfelelően azonban nemcsak filmes seregszemle, de egyben kreatív fórum az alkotóknak, valamint találkozási pont is a dokumentumfilmes szakma és a filmszerető közönség között. Épp ezért idén is egy rakás program várja az érdeklődőket, amelyek legalább olyan izgalmasnak ígérkeznek, mint maguk a bemutatandó dokuk.
November 10-én filmes közönségtalálkozók és Q&A-k mellett masterclassokat is rendeznek, amelyek során a hozzáértők arról mesélnek, hogyan lehet alkotóként megtervezni saját fesztiváltervünket, vagy épp előzetest, logline-t és szinopszist létrehozni. Uwe-Lothar Müller, az ARTE televíziós riportere, szerkesztőségvezetője, valamint Shoshi Korman, a Cinephil fesztivál- és marketingigazgatója is mesterkuzust tart. Este a Toldiban a Gentry Sultan ad jazzkoncertet.
November 11-én nem érdemes kihagyni Sopsits Árpád Q&A-jét, aki Az idegek játéka című filmjével érkezik a fesztiválra. Oláh Kata producer, rendező és vágó, a Makabor Stúdió ügyvezető igazgatója az első egész estét dokumentumfilm készítéséhez ad hasznos tanácsokat, este pedig az idei év egyik legnagyobb rap-felfedezettje, HOLI ad koncertet a Dívák premier partyjának keretében a Toldiban.
November 12-én a pandémia alatt tanult filmipari stratégiákról rendeznek kerekasztalbeszélgetést a Blinken OSA-ban, de lesz informatív előadása a pitchingről, vagy épp Q&A Halász László rendezővel (Ezt levezekelni nem lehet). Este az Edith Barban a szabálytalan, piszkos, dekadens diszkó ünnepe, a Toldiban pedig queer techno night.
November 13-án a Blinken OSA-ban megrendezett kerekasztal témája: jogi akadályok és eszközök a szexuális erőszak áldozatainak jogérvényesítésében. Nebojša Slijepčević a dokumentumfilmezés etikájáról tart mesterkurzust, de lesz beszélgetés a klímaváltozás által érintett sérülékeny társadalmi csoportokról, vagy épp napjaink dokumentumfilmes trendjeiről is. Az este a Toldiban végződik: díjátadó, zárófilm és Generations party.
November 14-én a Freeszfe dokumentumfilmes munkacsoportja által készített filmeken keresztül vizsgálhatjuk a közösségi dokumentumfilmezést, de lesz Q&A Simó Ibolyával (Nem volt igazi szerelem), Kádár Hannával (Szuterén), Szabó Lászlóval (Várakozás), valamint Andreas Rocksén producerrel és Simon Gergellyel, a Greenpeace vegyianyag-szekértőjével az Arica című filmmel kapcsolatban. Este a Toldiban Verzió stábbuli a Radikál Meszticcel.
Programok szegélyezik majd az online Verziót is – kit ne érdekelne például Molnár-Szakács Hajnal előadása arról, hogyan kaphatunk támogatást filmünkre a Sundance-től?
További események és részletek ezen a linken érhetőek el, az idei Verzió teljes programja pedig itt található.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
