Ebben élünk, csak ki kell nyitni a szemünket – a valóság rétegei az idei Verzión

Mikrofilm

Ma kezdődik a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Filmfesztivál, amely érdekes, elgondolkoztató és letaglózó filmek mellett kerekasztal-beszélgetésekkel, masterclassokkal és egyéb programokkal várja az érdeklődőket. Az esemény jelmondata ezúttal: „A valóság rétegei”. A mozis vetítés november 9-től 14-ig tart, ezt követően november 15-től 21-ig online is nézhetőek lesznek a filmek.

Óvatos optimizmussal tér vissza a dokumentumfilmek ünnepe a mozikba: 35 ország 64 filmjével érkezik idén a 18. Verzió. Klímaválság és az ember kapcsolata a környezetével; megküzdés a traumáinkkal; az elnyomás elleni lázadás eszközei; harc egy jobb jövőért – csak néhány a seregszemle kiemelt témái közül. A filmek egy része távoli országokban játszódik, különleges élethelyzeteket vagy különleges embereket mutat be, ám mindegyik alkotás rólunk szól: a Mindenütt fény ugyan a Baltimore-ban megfigyelt csoportokat mutatja be, ám nem nehéz megtalálni a kapcsolódási pontot velünk; a Műszakváltás főhőse a cseh Tomas, de bármelyikünkkel megtörténhet, hogy hozzá hasonlóan munkánk elvesztése miatt kénytelen vagyunk átképezni magunkat; az Otthonom, a természet pedig arról a katasztrófáról szól, amely nem ismer nemzeteket és országhatárokat.

A fesztivál nyitófilmje, a Dívák három magyar lány filterekkel átitatott történetén keresztül mutatja be a közösségi média platformok előidézte identitásválságot és a mögötte húzódó személyes történeteket (beharangozónk). Ezt követően november 9-14. között kilenc szekcióban érkeznek a jobbnál jobb dokuk. A nemzetközi versenyprogramban ott van például a chilei kikötővárosban történő természetkárosítást bemutató Arica; a demokráciáért vívott harcnak emléket állító, a zimbabwei elnökválasztást tematizáló Az elnök; vagy épp a Gyerekek, amelynek középpontjában palesztin családok állnak, ahol a gyerekek az anyatejjel együtt szívják magukba a szabadság iránti vágyat. A nemzetközi versenyprogram filmjeit a Verzió felhívására jelentkezett, versenyalapon kiválasztott öt nemzetközi hallgatóból álló Diákzsűri vitatja meg és értékeli. A magyar versenyt – melyben a már említett Dívák mellett látható például a Tobi színei, vagy épp az Anyáim története is – háromfős nemzetközi zsűri értékeli majd.

Remek felhozatalt ígér a Diák- és elsőfilmes verseny is: az itt látható A kommuna egy csehszlovák földalatti mozgalmat mutat be, melynek tagjai még sok évvel később is gyanakodva tekintenek egymásra a megfigyelések és árulások miatt. A Tudor bácsi alkotója húszévnyi hallgatás után tér vissza nagyszülei házába egy családi összejövetel kedvéért – ahol aztán szembesíti nagybátyját a gyermekkorában elkövetett szexuális bántalmazással. Az Ezt levezekelni nem lehetnek nemcsak a címe erős: ebben a 20 év után börtönből szabadult Vilmos igyekszik nemcsak visszatagozódni a társadalomba, de szembe is nézni múltjával és megküzdeni betegségével. A szekció filmjeit ugyancsak nemzetközi zsűri értékeli majd.

Kié a levegő, a szél, a felhők? Hol az emberi szabályozás határa? Milyen felelősséggel jár mindez? Ilyen kérdéseket fejteget az Antropocén szekció. Itt látható többek között a Felhőcsinálók, melynek főhőse élete lehetőségeként tudományos ösztöndíjat nyer az Egyesült Arab Emirátusokba – hamar kiderül azonban, hogy a mesterséges csapadékképződésről szóló projekt számtalan etikai dilemmával is együtt jár. A Parrhesia: Az igazság ideje szekció ugyancsak fontos kérdéseket boncolgat: mikor, kinek és mennyiben kell fellázadni az elnyomó hatalom ellen – és egyáltalán mennyit ér a szabadság? A lázadó város egy hongkongi fiatal párt mutat be, akik napi szinten szembesülnek ezzel a kérdéssel. Az Elmerülés szekció alkotásai a boldogság és boldogulás kérdéseit boncolgatják – a Miért ugrom például magával ragadó filmes eszközökkel szemlélteti autista főszereplője életét és érzéseit. A Képkereső szekció filmjei a látás és láttatás újszerű megoldásaival kísérleteznek: az Amor Fati című portugál doku például arcok és gesztusok koreográfiájából épül fel, melyek szerelmespárok, barátok, családtagok és háziállataik kapcsolatát mutatják be – mindez a kötődés azonban valami sokkal többet is elárul rólunk, emberekről. A Diák Verzió középiskolások számára nyújt egy csokornyi válogatást az idei kínálatból, míg az Extra szekcióban tematikus válogatás szerint kerültek be a filmek: a Keresztutak a Verzió partnerfesztiváljainak programjából ad ízelítőt; a Mesterek a nemzetközi zsűri egyik tagját, Nebojša Slijepčevićet hozza közelebb hozzánk egy filmjével; a Fókuszban részleg Afganisztánra koncentrál; míg a DokMA filmek az SZFE dokumentumfilmes mesterképzésén tanuló hallgatóinakk alkotásait vonultatja fel. A fesztivál zárófilmje a Százontúliak lesz, mely a világ különböző pontjain élő százéves emberek portréival állít emléket az élni akarásnak.

A Verzió a hagyományoknak megfelelően azonban nemcsak filmes seregszemle, de egyben kreatív fórum az alkotóknak, valamint találkozási pont is a dokumentumfilmes szakma és a filmszerető közönség között. Épp ezért idén is egy rakás program várja az érdeklődőket, amelyek legalább olyan izgalmasnak ígérkeznek, mint maguk a bemutatandó dokuk.

November 10-én filmes közönségtalálkozók és Q&A-k mellett masterclassokat is rendeznek, amelyek során a hozzáértők arról mesélnek, hogyan lehet alkotóként megtervezni saját fesztiváltervünket, vagy épp előzetest, logline-t és szinopszist létrehozni. Uwe-Lothar Müller, az ARTE televíziós riportere, szerkesztőségvezetője, valamint Shoshi Korman, a Cinephil fesztivál- és marketingigazgatója is mesterkuzust tart. Este a Toldiban a Gentry Sultan ad jazzkoncertet.

November 11-én nem érdemes kihagyni Sopsits Árpád Q&A-jét, aki Az idegek játéka című filmjével érkezik a fesztiválra. Oláh Kata producer, rendező és vágó, a Makabor Stúdió ügyvezető igazgatója az első egész estét dokumentumfilm készítéséhez ad hasznos tanácsokat, este pedig az idei év egyik legnagyobb rap-felfedezettje, HOLI ad koncertet a Dívák premier partyjának keretében a Toldiban.

November 12-én a pandémia alatt tanult filmipari stratégiákról rendeznek kerekasztalbeszélgetést a Blinken OSA-ban, de lesz informatív előadása a pitchingről, vagy épp Q&A Halász László rendezővel (Ezt levezekelni nem lehet). Este az Edith Barban a szabálytalan, piszkos, dekadens diszkó ünnepe, a Toldiban pedig queer techno night.

November 13-án a Blinken OSA-ban megrendezett kerekasztal témája: jogi akadályok és eszközök a szexuális erőszak áldozatainak jogérvényesítésében. Nebojša Slijepčević a dokumentumfilmezés etikájáról tart mesterkurzust, de lesz beszélgetés a klímaváltozás által érintett sérülékeny társadalmi csoportokról, vagy épp napjaink dokumentumfilmes trendjeiről is. Az este a Toldiban végződik: díjátadó, zárófilm és Generations party.

November 14-én a Freeszfe dokumentumfilmes munkacsoportja által készített filmeken keresztül vizsgálhatjuk a közösségi dokumentumfilmezést, de lesz Q&A Simó Ibolyával (Nem volt igazi szerelem), Kádár Hannával (Szuterén), Szabó Lászlóval (Várakozás), valamint Andreas Rocksén producerrel és Simon Gergellyel, a Greenpeace vegyianyag-szekértőjével az Arica című filmmel kapcsolatban. Este a Toldiban Verzió stábbuli a Radikál Meszticcel.

Programok szegélyezik majd az online Verziót is – kit ne érdekelne például Molnár-Szakács Hajnal előadása arról, hogyan kaphatunk támogatást filmünkre a Sundance-től?

További események és részletek ezen a linken érhetőek el, az idei Verzió teljes programja pedig itt található

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.