A mozikba és online is érkezik a dokumentumfilmek ünnepe

  • narancs.hu
  • 2021. október 20.

Mikrofilm

Online filterek mögé bújunk, tönkretesszük saját környezetünket, háborúzunk és kizsigereljük saját magunkat – közben pedig gyökereinket kutatjuk, fellázadunk az elnyomás ellen, vagy épp sorstársainkra és rokonainkra támaszkodva állunk talpra a legnagyobb csapások után is. Mindez, és még ennél is több elképesztő dokumentumfilm látható a 18. Verzió Filmfesztiválon.

35 ország 64 filmjével érkezik idén a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, amely ismét érdekes, megrázó, vagy épp megható dokukkal mutatja meg az aktuálisan legforróbb emberi jogi, társadalmi és környezetvédelmi témákat. Idén is a kiemelt témák közé tartozik az emberiség környezetre gyakorolt hatása, a testi-lelki traumákkal való megküzdés útjai, az újságírók, tinédzserek, aktivisták történetei a hatalommal, becsontosodott rendszerekkel való küzdelemről, vagy a fiatalok elszánt harca a jobb jövőért. A dokumentumfilmek a mozik mellett egy virtuális hét keretében ráadásul online is nézhetőek lesznek.

A fesztivál nyitófilmjéről, az Insta-filterek alatti emberi sorsokat feltáró, Magyarországon először látható Dívákról ebben a cikkünkben adtunk hírt. Ezen kívül is akadnak magyar filmek a programban: a már korábban bemutatott filmek közül látható lesz például a Tobi színei (kritikánk itt; a rendezővel készült interjúnk pedig itt olvasható); a keresztény filmfesztiválról kitiltott Anyáim története (kritikánk; interjúnk az egyik főszereplővel); a fogvatartottakat és gyermekeiket bemutató Mesék a zárkából; a második világháborús emlékeket felidéző Még emlékszem; a politikai pszichiátriáról szóló Idegek játéka; vagy a Down Alapítvány egyik lakóotthonának párjáról készült Ketten. Itthon most először nézhető majd a Digitális nomádom, melyben azt láthatjuk, a rendező Oláh Kata hogyan igyekszik tartani a kapcsolatot világutazó lányával és megérteni a digitális generáció szabadságkeresésének okait; valamint a Sábesz stikában, amelyben a főhősök ifjúkoruk helyszíneit felkeresve idézik fel azokat az eseményeket, amelyek szétválasztották őket egymástól.

A nemzetközi versenyprogramba idén is a világ minden tájáról érkeztek díjnyertes és kreatív dokumentumfilmek. Az Arica például egy chilei kikötővárosban játszódik, ahol az odahordott veszélyes hulladék okoz súlyos problémákat. A Rohingyák száműzetésben – Vándorlástörténetben a sokat szenvedett népcsoport egyik tagja kalauzolja a nézőket sorstársai álmai és rémálmai között. Az Örökké esni fog főhőse Andrej Szulejmán, akinek anya ukrán, apja kurd származású – az elmúlt években mindkét részről számtalan csapás érte családját, mindezt Alina Gorlova rendező lélegzetelállító fekete-fehér képekben mutatja be.

Az idei Verzió egyik fókusztémája a félelemnélküli beszéd, melynek a Parrhesia: Az igazság ideje című szekció ad keretet.

Itt látható majd a belarusz tüntetéseket tematizáló Kurázsi, valamint a konzervatív orosz oktatási rendszert bemutató Beiskolázva is. A jövő gyermekei központjában három fiatal lány áll, akik saját hazájukban – Chilében, Hongkongban és Ugandában – küzdenek a társadalmi igazságosságért és a szebb jövőért. A lázadó város ugyancsak Hongkongba visz minket, a tiltakozási mozgalom sűrűjében, egy azokban részt vevő fiatal pár egy évét bemutatva; az Amíg el nem fogy a szó című díjnyertes amerikai doku pedig a szklerózis multiplex elleni küzdelemre fókuszál.

Az Elmerülés című szekció a fizikális és mentális egészség témáját járja körbe olyan filmekkel, mint a sok év pszichiátriai intézetben töltött idő után új esélyt kapott Eváról szóló Az első nő, vagy A bátyám története, melynek siket, vak és autista főszereplője nővére segítségével igyekszik a lehető legteljesebb életet élni. Az Antropocén szekcióba az emberiség környezetre gyakorolt hatását bemutató filmek kerültek: a Kertrendezés Grúziában játszódik, ahol több száz éves fákat vágnak ki, hogy néhány kilométerrel arrébb egy magánbirtokra kerüljenek. A Felhőcsinálók arról a különös kísérletről szól, amikor egy sivatagban igyekeznek esőt fakasztani; a Hakni vége pedig a gig economy dolgozókat kizsigerelő hatásait járja körbe. A Képkereső szekcióban öt díjnyertes magyar filmet mutatnak be először a képek hatalmáról és a kamera emberek életére gyakorolt hatásáról – az Életembe vág például egy afroamerikai anya-lánya duó ritka archívuma puerto rico-i családok életéről a '60-as és '70-es évek Brooklynjából.

A filmeket november 9-14. között három budapesti moziban és a Szabad Terekkel közösen szervezve Debrecenben, Szombathelyen, Pécsett, Szegeden és Kecskeméten is vetítik.

November 15-21. között egy virtuális hét keretében pedig nemcsak a dokuk nézhetőek majd online, de felvételről a beszélgetések és kerekasztal programok is elérhetőek lesznek a Verzió oldalán. A bérleteket és jegyeket október 28-tól lehet megvásárolni valamennyi vetítésre.

A teljes program elérhető a fesztivál honlapján, erre a linkre kattintva.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.