A mozikba és online is érkezik a dokumentumfilmek ünnepe

  • narancs.hu
  • 2021. október 20.

Mikrofilm

Online filterek mögé bújunk, tönkretesszük saját környezetünket, háborúzunk és kizsigereljük saját magunkat – közben pedig gyökereinket kutatjuk, fellázadunk az elnyomás ellen, vagy épp sorstársainkra és rokonainkra támaszkodva állunk talpra a legnagyobb csapások után is. Mindez, és még ennél is több elképesztő dokumentumfilm látható a 18. Verzió Filmfesztiválon.

35 ország 64 filmjével érkezik idén a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, amely ismét érdekes, megrázó, vagy épp megható dokukkal mutatja meg az aktuálisan legforróbb emberi jogi, társadalmi és környezetvédelmi témákat. Idén is a kiemelt témák közé tartozik az emberiség környezetre gyakorolt hatása, a testi-lelki traumákkal való megküzdés útjai, az újságírók, tinédzserek, aktivisták történetei a hatalommal, becsontosodott rendszerekkel való küzdelemről, vagy a fiatalok elszánt harca a jobb jövőért. A dokumentumfilmek a mozik mellett egy virtuális hét keretében ráadásul online is nézhetőek lesznek.

A fesztivál nyitófilmjéről, az Insta-filterek alatti emberi sorsokat feltáró, Magyarországon először látható Dívákról ebben a cikkünkben adtunk hírt. Ezen kívül is akadnak magyar filmek a programban: a már korábban bemutatott filmek közül látható lesz például a Tobi színei (kritikánk itt; a rendezővel készült interjúnk pedig itt olvasható); a keresztény filmfesztiválról kitiltott Anyáim története (kritikánk; interjúnk az egyik főszereplővel); a fogvatartottakat és gyermekeiket bemutató Mesék a zárkából; a második világháborús emlékeket felidéző Még emlékszem; a politikai pszichiátriáról szóló Idegek játéka; vagy a Down Alapítvány egyik lakóotthonának párjáról készült Ketten. Itthon most először nézhető majd a Digitális nomádom, melyben azt láthatjuk, a rendező Oláh Kata hogyan igyekszik tartani a kapcsolatot világutazó lányával és megérteni a digitális generáció szabadságkeresésének okait; valamint a Sábesz stikában, amelyben a főhősök ifjúkoruk helyszíneit felkeresve idézik fel azokat az eseményeket, amelyek szétválasztották őket egymástól.

A nemzetközi versenyprogramba idén is a világ minden tájáról érkeztek díjnyertes és kreatív dokumentumfilmek. Az Arica például egy chilei kikötővárosban játszódik, ahol az odahordott veszélyes hulladék okoz súlyos problémákat. A Rohingyák száműzetésben – Vándorlástörténetben a sokat szenvedett népcsoport egyik tagja kalauzolja a nézőket sorstársai álmai és rémálmai között. Az Örökké esni fog főhőse Andrej Szulejmán, akinek anya ukrán, apja kurd származású – az elmúlt években mindkét részről számtalan csapás érte családját, mindezt Alina Gorlova rendező lélegzetelállító fekete-fehér képekben mutatja be.

Az idei Verzió egyik fókusztémája a félelemnélküli beszéd, melynek a Parrhesia: Az igazság ideje című szekció ad keretet.

Itt látható majd a belarusz tüntetéseket tematizáló Kurázsi, valamint a konzervatív orosz oktatási rendszert bemutató Beiskolázva is. A jövő gyermekei központjában három fiatal lány áll, akik saját hazájukban – Chilében, Hongkongban és Ugandában – küzdenek a társadalmi igazságosságért és a szebb jövőért. A lázadó város ugyancsak Hongkongba visz minket, a tiltakozási mozgalom sűrűjében, egy azokban részt vevő fiatal pár egy évét bemutatva; az Amíg el nem fogy a szó című díjnyertes amerikai doku pedig a szklerózis multiplex elleni küzdelemre fókuszál.

Az Elmerülés című szekció a fizikális és mentális egészség témáját járja körbe olyan filmekkel, mint a sok év pszichiátriai intézetben töltött idő után új esélyt kapott Eváról szóló Az első nő, vagy A bátyám története, melynek siket, vak és autista főszereplője nővére segítségével igyekszik a lehető legteljesebb életet élni. Az Antropocén szekcióba az emberiség környezetre gyakorolt hatását bemutató filmek kerültek: a Kertrendezés Grúziában játszódik, ahol több száz éves fákat vágnak ki, hogy néhány kilométerrel arrébb egy magánbirtokra kerüljenek. A Felhőcsinálók arról a különös kísérletről szól, amikor egy sivatagban igyekeznek esőt fakasztani; a Hakni vége pedig a gig economy dolgozókat kizsigerelő hatásait járja körbe. A Képkereső szekcióban öt díjnyertes magyar filmet mutatnak be először a képek hatalmáról és a kamera emberek életére gyakorolt hatásáról – az Életembe vág például egy afroamerikai anya-lánya duó ritka archívuma puerto rico-i családok életéről a '60-as és '70-es évek Brooklynjából.

A filmeket november 9-14. között három budapesti moziban és a Szabad Terekkel közösen szervezve Debrecenben, Szombathelyen, Pécsett, Szegeden és Kecskeméten is vetítik.

November 15-21. között egy virtuális hét keretében pedig nemcsak a dokuk nézhetőek majd online, de felvételről a beszélgetések és kerekasztal programok is elérhetőek lesznek a Verzió oldalán. A bérleteket és jegyeket október 28-tól lehet megvásárolni valamennyi vetítésre.

A teljes program elérhető a fesztivál honlapján, erre a linkre kattintva.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.