A mozikba és online is érkezik a dokumentumfilmek ünnepe

  • narancs.hu
  • 2021. október 20.

Mikrofilm

Online filterek mögé bújunk, tönkretesszük saját környezetünket, háborúzunk és kizsigereljük saját magunkat – közben pedig gyökereinket kutatjuk, fellázadunk az elnyomás ellen, vagy épp sorstársainkra és rokonainkra támaszkodva állunk talpra a legnagyobb csapások után is. Mindez, és még ennél is több elképesztő dokumentumfilm látható a 18. Verzió Filmfesztiválon.

35 ország 64 filmjével érkezik idén a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, amely ismét érdekes, megrázó, vagy épp megható dokukkal mutatja meg az aktuálisan legforróbb emberi jogi, társadalmi és környezetvédelmi témákat. Idén is a kiemelt témák közé tartozik az emberiség környezetre gyakorolt hatása, a testi-lelki traumákkal való megküzdés útjai, az újságírók, tinédzserek, aktivisták történetei a hatalommal, becsontosodott rendszerekkel való küzdelemről, vagy a fiatalok elszánt harca a jobb jövőért. A dokumentumfilmek a mozik mellett egy virtuális hét keretében ráadásul online is nézhetőek lesznek.

A fesztivál nyitófilmjéről, az Insta-filterek alatti emberi sorsokat feltáró, Magyarországon először látható Dívákról ebben a cikkünkben adtunk hírt. Ezen kívül is akadnak magyar filmek a programban: a már korábban bemutatott filmek közül látható lesz például a Tobi színei (kritikánk itt; a rendezővel készült interjúnk pedig itt olvasható); a keresztény filmfesztiválról kitiltott Anyáim története (kritikánk; interjúnk az egyik főszereplővel); a fogvatartottakat és gyermekeiket bemutató Mesék a zárkából; a második világháborús emlékeket felidéző Még emlékszem; a politikai pszichiátriáról szóló Idegek játéka; vagy a Down Alapítvány egyik lakóotthonának párjáról készült Ketten. Itthon most először nézhető majd a Digitális nomádom, melyben azt láthatjuk, a rendező Oláh Kata hogyan igyekszik tartani a kapcsolatot világutazó lányával és megérteni a digitális generáció szabadságkeresésének okait; valamint a Sábesz stikában, amelyben a főhősök ifjúkoruk helyszíneit felkeresve idézik fel azokat az eseményeket, amelyek szétválasztották őket egymástól.

A nemzetközi versenyprogramba idén is a világ minden tájáról érkeztek díjnyertes és kreatív dokumentumfilmek. Az Arica például egy chilei kikötővárosban játszódik, ahol az odahordott veszélyes hulladék okoz súlyos problémákat. A Rohingyák száműzetésben – Vándorlástörténetben a sokat szenvedett népcsoport egyik tagja kalauzolja a nézőket sorstársai álmai és rémálmai között. Az Örökké esni fog főhőse Andrej Szulejmán, akinek anya ukrán, apja kurd származású – az elmúlt években mindkét részről számtalan csapás érte családját, mindezt Alina Gorlova rendező lélegzetelállító fekete-fehér képekben mutatja be.

Az idei Verzió egyik fókusztémája a félelemnélküli beszéd, melynek a Parrhesia: Az igazság ideje című szekció ad keretet.

Itt látható majd a belarusz tüntetéseket tematizáló Kurázsi, valamint a konzervatív orosz oktatási rendszert bemutató Beiskolázva is. A jövő gyermekei központjában három fiatal lány áll, akik saját hazájukban – Chilében, Hongkongban és Ugandában – küzdenek a társadalmi igazságosságért és a szebb jövőért. A lázadó város ugyancsak Hongkongba visz minket, a tiltakozási mozgalom sűrűjében, egy azokban részt vevő fiatal pár egy évét bemutatva; az Amíg el nem fogy a szó című díjnyertes amerikai doku pedig a szklerózis multiplex elleni küzdelemre fókuszál.

Az Elmerülés című szekció a fizikális és mentális egészség témáját járja körbe olyan filmekkel, mint a sok év pszichiátriai intézetben töltött idő után új esélyt kapott Eváról szóló Az első nő, vagy A bátyám története, melynek siket, vak és autista főszereplője nővére segítségével igyekszik a lehető legteljesebb életet élni. Az Antropocén szekcióba az emberiség környezetre gyakorolt hatását bemutató filmek kerültek: a Kertrendezés Grúziában játszódik, ahol több száz éves fákat vágnak ki, hogy néhány kilométerrel arrébb egy magánbirtokra kerüljenek. A Felhőcsinálók arról a különös kísérletről szól, amikor egy sivatagban igyekeznek esőt fakasztani; a Hakni vége pedig a gig economy dolgozókat kizsigerelő hatásait járja körbe. A Képkereső szekcióban öt díjnyertes magyar filmet mutatnak be először a képek hatalmáról és a kamera emberek életére gyakorolt hatásáról – az Életembe vág például egy afroamerikai anya-lánya duó ritka archívuma puerto rico-i családok életéről a '60-as és '70-es évek Brooklynjából.

A filmeket november 9-14. között három budapesti moziban és a Szabad Terekkel közösen szervezve Debrecenben, Szombathelyen, Pécsett, Szegeden és Kecskeméten is vetítik.

November 15-21. között egy virtuális hét keretében pedig nemcsak a dokuk nézhetőek majd online, de felvételről a beszélgetések és kerekasztal programok is elérhetőek lesznek a Verzió oldalán. A bérleteket és jegyeket október 28-tól lehet megvásárolni valamennyi vetítésre.

A teljes program elérhető a fesztivál honlapján, erre a linkre kattintva.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.