2012-t írunk, a moziban Az erő krónikája, A fekete ruhás nő és a Fehér pokol tarol, a filmipart fenekestül felforgató streamingszolgáltatók pedig a többség számára legfeljebb izgalmas érdekességeknek számítanak. A Netflix ekkor már az eredeti tevékenységének számító DVD-kölcsönzés mellett a streamingbe is belekóstolt, fél évvel korábban külön előfizetési csomagot vezettek be a két szolgáltatásra, néhány távirányítón már megjelent a cég ikonikus gombja, az év elején pedig Európában is terjeszkedni kezdtek.
Ilyen körülmények között mutatta be február 6-án az oldal a Lilyhammer című sorozatát, amely történelmi lépésnek számított: ez volt ugyanis a cég első eredeti show-ja, még úgy is, hogy a norvég gengszterdrámát még nem ők gyártották, csak licenszelték a TV NRK csatornától, melyen 12 nappal korábban kezdték el vetíteni.
A Netflixen az évad epizódjai azonban darálásra készen, egyszerre lettek elérhetőek, és ez is egy azon dolgok közül – a reklámmentességgel és a jelszómegosztással együtt – amely miatt hamar népszerűvé vált a streaming, és amellyel manapság egyre többször megy szembe a cég.
A Steven Van Zandt főszereplésével készült sorozat egy New York-i gengszterről szól, aki tanúvallomást tesz egykori társai ellen, ezért kénytelen a norvégiai Lillehammerben új életet kezdeni.
A Netflix annak idején 10 évre vásárolta meg a 2 évadot és 24 részt megért műsort, az üzletet viszont nem hosszabbították meg, így a Lilyhammer most novemberben távozik a platformról.
Bemutatásakor a streamingnek 23 millió előfizetője volt, most 223 millió. A műsor nélkül azonban talán a platform első saját gyártású eredeti szériái, a Kártyavár és az Orange is the New Black sem készült volna el.
A Netflix fejese, Ted Sarandos a blogján idézte fel, miként pitchelte neki a sorozat ötletét a főszereplő Van Zandt. „Megkérdeztem, elolvashatnám-e a forgatókönyvet, mire azt mondta: Forgatókönyvet? Átküldhetem a teljes évadot”. Sarandos megkapta, végignézte és odáig volt a Lilyhammerért, így az üzlet hamar megköttetett.
Maga Van Zandt nemcsak emiatt játszott kulcsszerepet az üzletben: szerepelt az HBO tévétörténeti Maffiózók című sorozatában is, a Netflix pedig kezdetben pont olyasmi szeretett volna lenni, mint az HBO. Ott volt tehát Van Zandt, aki ismét maffiózót alakított, mindez pedig önmagában elég csábító volt a cég számára.
De a Lilyhammer nélkül valószínűleg a platform eddigi legnagyobb sikere, a Nyerd meg az életed! sem mutatkozhatott volna be. A Lilyhammer ahhoz hasonlóan ez is egy unortodox választás volt, de működött, mert egy mélyen helyi történet volt, amit megoszthattunk a világgal – írja Sarandos. „A poénok és utalások helyi szinten működnek, de a sorozat univerzális témái remekül importálhatóak” – tette hozzá, köszönetet mondva Van Zandtnak és a sorozatnak, amiért hozzájárultak a cég sikeréhez.
