Enyedi Ildikó zsűrielnök lesz a cannes-i filmfesztiválon

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. április 21.

Mikrofilm

A rövidfilmeket és a filmfőiskolák legjobbjait felvonultató Cinef válogatás nemzetközi zsűrijének elnöke lesz.

Enyedi Ildikó lesz a jövő hónapban rendezendő 76. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjában versenyező rövidfilmek és a filmfőiskolák legjobbjait felvonultató Cinef válogatás közös nemzetközi zsűrijének elnöke – jelentették be a szervezők csütörtökön.

Közleményében a fesztivál emlékeztetett, „a kortárs magyar filmművészet nagyformátumú alkotójának” pályafutásában meghatározó szerepe van a cannes-i fesztiválnak, ahol az Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) elnevezésű programban bemutatott első filmje, Az én XX. századom 1989-ben elnyerte a legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamerát, A feleségem története című alkotása pedig 2021-ben a hivatalos program versenyprogramjába kapott meghívást.

„Világszerte elismert alkotásaival Enyedi Ildikó egy szépségében és finomságában lenyűgöző életművet alkot”

– hangsúlyozták a szervezők. A közlemény szerint Enyedi Ildikó számára első nagyjátékfilmjének cannes-i meghívása „hihetetlen érzés volt” 1989-ben. „Az, hogy beválogattak, azt jelentette, hogy megértettek, hogy valóban megláttak, mintha a zseniális művészek és filmes szakemberek színekben gazdag és extravagáns közössége szélesre tárta volna a karjait előttem, egy abszolút kezdő előtt, bízva bennem, amikor még csak ígéret voltam. Még mindig emlékszem az akkor Cannes-ban töltött minden egyes pillanatra” – idézte a közlemény a rendezőnőt, akinek meggyőződése, hogy a rövidfilmek versenybe érkező fiatal filmesek „ugyanezt a pozitív sokkot fogják átélni” az idei fesztiválon.

„Támogatom őket, remélem, hogy ez az elismerés önbizalmat ad nekik a folytatáshoz, ahhoz, hogy merjenek, miközben alázatosak maradnak, és ahhoz, hogy ne veszítsék szem elől a lényeget, ne kápráztassa el őket a hírnév” – tette hozzá.

Az Enyedi Ildikó által elnökölt zsűriben foglal helyet Ana Lily Amirpour iráni-amerikai forgatókönyvíró, rendezőnő, Charlotte Le Bon kanadai színésznő, rendezőnő, Karidja Touré francia színésznő és Shlomi Elkabetz izraeli rendező, forgatókönyvíró, színész, producer. A cannes-i fesztivált május 16. és 27. között rendezik meg, Enyedi Ildikó a záróünnepségen adja majd át a hivatalos programba meghívott rövidfilmek legjobbjának az Arany Pálmát, valamint három díjat a filmes iskolák legjobb vizsgafilmjeinek. A meghívott rövidfilmek és a Cinef válogatás listáját a következő napokban teszik közzé.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.