Erről szól valójában a Mátrix a készítője szerint
Matrix_top_story_lead.jpg

Erről szól valójában a Mátrix a készítője szerint

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 7.

Mikrofilm

Új értelmet nyert a vörös tabletta.

Épp egy éve, hogy bejelentették: folytatást kap a 90-es évek egyik ikonikus filmje, a Mátrix. Bármennyire szeretnénk, nem tudjuk elfelejteni, hogy már így is két felesleges rész készült belőle, így az új mozi egyelőre Mátrix 4 néven fut. Visszatérnek az eredeti főszereplők, Keanu Reeves és Carrie-Anne Moss is; Smith ügynök (Hugo Weaving) azonban kimarad; Morpheus szerepére pedig Laurence Fishburne helyett már le is szerződtettek egy fiatalabb színészt.

A negyedik epizódra 2022-ig még biztos várnunk kell, a franchise készítői azonban addig is igyekeznek beszédtémát adni a rajongóknak. Lilly Wachowski, aki testvérével, Lanával írta és rendezte az eddigi mozikat, a Netflix Film Clubban beszélt a legendás első részről: elárulta például, hogy a már amúgy is többrétegű film miről is szólt valójában.

Amint az író-rendező elmondja, egyre nagyobb teret kap a Mátrix transz-olvasata, ő pedig azért is örül ennek, mert testvérével pontosan ez volt a céljuk. "A világ azonban még nem állt készen rá. Legalábbis az üzleti világ" -- magyarázza. Az elmélet szerint a film főszereplője, Neo a Gender dysphoria megtestesülése -- így nevezik azokat a személyeket, akik lelki-mentális zavart élnek át, mert a testük nem felel meg a nemi identitásuknak. A Morpheus felajánlotta piros tabletta, mely a filmben a mátrixból ébredést, a valóságot képviseli, nos, egyfajta hormontabletta, amely segít a hősnek szert tenni arra a testre, amelyre vágyik.

Maga Lilly ennyire direkten nem megy bele az értelmezésbe, mint elmondta, nem tudja, íráskor mennyire hatott rá transztudata. Az eredeti film 1999-es megjelenésekor ugyanis testvérével még Andy és Larry Wachowskiként, vagyis férfiakként élték az életüket. Testvére 2012-ben, ő pedig 2016-ban álltak elő transzneműként, immár Lana és Lilly Wachowski néven.

Ahogy a videóban Lilly elmondja, az elképzelt világ, a vágyott test, az elmosódó határok már régóta a sci-fi részét képezik, alkotóként az ő transz-képeik pedig olyan apróbb dolgokon vehető észre, mint a különböző műfajok (pl. harcművészeti film) keveredése a moziban, illetve a Mátrix központi témája: a felfedezés vágya, és az, hogy az elképzelhetetlenből valóság válik. Az eredeti gondolatai szerint akadt volna azonban egy ettől is hangsúlyosabb utalás: az első film egyik szereplője, Switch (Belinda McClory) eredetileg genderfluid volt: a valósában férfiként szerepelt volna, a mátrixban pedig nőként. Az ötlet nem tetszett a stúdiónak, az új filmben azonban valószínűleg ez is előkerül majd, csak épp Switch nélkül, aki az első részben viszonylag rövid jelenlét után meghalt.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.