Erről szól valójában a Mátrix a készítője szerint
Matrix_top_story_lead.jpg

Erről szól valójában a Mátrix a készítője szerint

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 7.

Mikrofilm

Új értelmet nyert a vörös tabletta.

Épp egy éve, hogy bejelentették: folytatást kap a 90-es évek egyik ikonikus filmje, a Mátrix. Bármennyire szeretnénk, nem tudjuk elfelejteni, hogy már így is két felesleges rész készült belőle, így az új mozi egyelőre Mátrix 4 néven fut. Visszatérnek az eredeti főszereplők, Keanu Reeves és Carrie-Anne Moss is; Smith ügynök (Hugo Weaving) azonban kimarad; Morpheus szerepére pedig Laurence Fishburne helyett már le is szerződtettek egy fiatalabb színészt.

A negyedik epizódra 2022-ig még biztos várnunk kell, a franchise készítői azonban addig is igyekeznek beszédtémát adni a rajongóknak. Lilly Wachowski, aki testvérével, Lanával írta és rendezte az eddigi mozikat, a Netflix Film Clubban beszélt a legendás első részről: elárulta például, hogy a már amúgy is többrétegű film miről is szólt valójában.

Amint az író-rendező elmondja, egyre nagyobb teret kap a Mátrix transz-olvasata, ő pedig azért is örül ennek, mert testvérével pontosan ez volt a céljuk. "A világ azonban még nem állt készen rá. Legalábbis az üzleti világ" -- magyarázza. Az elmélet szerint a film főszereplője, Neo a Gender dysphoria megtestesülése -- így nevezik azokat a személyeket, akik lelki-mentális zavart élnek át, mert a testük nem felel meg a nemi identitásuknak. A Morpheus felajánlotta piros tabletta, mely a filmben a mátrixból ébredést, a valóságot képviseli, nos, egyfajta hormontabletta, amely segít a hősnek szert tenni arra a testre, amelyre vágyik.

Maga Lilly ennyire direkten nem megy bele az értelmezésbe, mint elmondta, nem tudja, íráskor mennyire hatott rá transztudata. Az eredeti film 1999-es megjelenésekor ugyanis testvérével még Andy és Larry Wachowskiként, vagyis férfiakként élték az életüket. Testvére 2012-ben, ő pedig 2016-ban álltak elő transzneműként, immár Lana és Lilly Wachowski néven.

Ahogy a videóban Lilly elmondja, az elképzelt világ, a vágyott test, az elmosódó határok már régóta a sci-fi részét képezik, alkotóként az ő transz-képeik pedig olyan apróbb dolgokon vehető észre, mint a különböző műfajok (pl. harcművészeti film) keveredése a moziban, illetve a Mátrix központi témája: a felfedezés vágya, és az, hogy az elképzelhetetlenből valóság válik. Az eredeti gondolatai szerint akadt volna azonban egy ettől is hangsúlyosabb utalás: az első film egyik szereplője, Switch (Belinda McClory) eredetileg genderfluid volt: a valósában férfiként szerepelt volna, a mátrixban pedig nőként. Az ötlet nem tetszett a stúdiónak, az új filmben azonban valószínűleg ez is előkerül majd, csak épp Switch nélkül, aki az első részben viszonylag rövid jelenlét után meghalt.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.