Erről szól valójában a Mátrix a készítője szerint
Matrix_top_story_lead.jpg

Erről szól valójában a Mátrix a készítője szerint

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 7.

Mikrofilm

Új értelmet nyert a vörös tabletta.

Épp egy éve, hogy bejelentették: folytatást kap a 90-es évek egyik ikonikus filmje, a Mátrix. Bármennyire szeretnénk, nem tudjuk elfelejteni, hogy már így is két felesleges rész készült belőle, így az új mozi egyelőre Mátrix 4 néven fut. Visszatérnek az eredeti főszereplők, Keanu Reeves és Carrie-Anne Moss is; Smith ügynök (Hugo Weaving) azonban kimarad; Morpheus szerepére pedig Laurence Fishburne helyett már le is szerződtettek egy fiatalabb színészt.

A negyedik epizódra 2022-ig még biztos várnunk kell, a franchise készítői azonban addig is igyekeznek beszédtémát adni a rajongóknak. Lilly Wachowski, aki testvérével, Lanával írta és rendezte az eddigi mozikat, a Netflix Film Clubban beszélt a legendás első részről: elárulta például, hogy a már amúgy is többrétegű film miről is szólt valójában.

Amint az író-rendező elmondja, egyre nagyobb teret kap a Mátrix transz-olvasata, ő pedig azért is örül ennek, mert testvérével pontosan ez volt a céljuk. "A világ azonban még nem állt készen rá. Legalábbis az üzleti világ" -- magyarázza. Az elmélet szerint a film főszereplője, Neo a Gender dysphoria megtestesülése -- így nevezik azokat a személyeket, akik lelki-mentális zavart élnek át, mert a testük nem felel meg a nemi identitásuknak. A Morpheus felajánlotta piros tabletta, mely a filmben a mátrixból ébredést, a valóságot képviseli, nos, egyfajta hormontabletta, amely segít a hősnek szert tenni arra a testre, amelyre vágyik.

Maga Lilly ennyire direkten nem megy bele az értelmezésbe, mint elmondta, nem tudja, íráskor mennyire hatott rá transztudata. Az eredeti film 1999-es megjelenésekor ugyanis testvérével még Andy és Larry Wachowskiként, vagyis férfiakként élték az életüket. Testvére 2012-ben, ő pedig 2016-ban álltak elő transzneműként, immár Lana és Lilly Wachowski néven.

Ahogy a videóban Lilly elmondja, az elképzelt világ, a vágyott test, az elmosódó határok már régóta a sci-fi részét képezik, alkotóként az ő transz-képeik pedig olyan apróbb dolgokon vehető észre, mint a különböző műfajok (pl. harcművészeti film) keveredése a moziban, illetve a Mátrix központi témája: a felfedezés vágya, és az, hogy az elképzelhetetlenből valóság válik. Az eredeti gondolatai szerint akadt volna azonban egy ettől is hangsúlyosabb utalás: az első film egyik szereplője, Switch (Belinda McClory) eredetileg genderfluid volt: a valósában férfiként szerepelt volna, a mátrixban pedig nőként. Az ötlet nem tetszett a stúdiónak, az új filmben azonban valószínűleg ez is előkerül majd, csak épp Switch nélkül, aki az első részben viszonylag rövid jelenlét után meghalt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.