Erről szól valójában a Mátrix a készítője szerint
Matrix_top_story_lead.jpg

Erről szól valójában a Mátrix a készítője szerint

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 7.

Mikrofilm

Új értelmet nyert a vörös tabletta.

Épp egy éve, hogy bejelentették: folytatást kap a 90-es évek egyik ikonikus filmje, a Mátrix. Bármennyire szeretnénk, nem tudjuk elfelejteni, hogy már így is két felesleges rész készült belőle, így az új mozi egyelőre Mátrix 4 néven fut. Visszatérnek az eredeti főszereplők, Keanu Reeves és Carrie-Anne Moss is; Smith ügynök (Hugo Weaving) azonban kimarad; Morpheus szerepére pedig Laurence Fishburne helyett már le is szerződtettek egy fiatalabb színészt.

A negyedik epizódra 2022-ig még biztos várnunk kell, a franchise készítői azonban addig is igyekeznek beszédtémát adni a rajongóknak. Lilly Wachowski, aki testvérével, Lanával írta és rendezte az eddigi mozikat, a Netflix Film Clubban beszélt a legendás első részről: elárulta például, hogy a már amúgy is többrétegű film miről is szólt valójában.

Amint az író-rendező elmondja, egyre nagyobb teret kap a Mátrix transz-olvasata, ő pedig azért is örül ennek, mert testvérével pontosan ez volt a céljuk. "A világ azonban még nem állt készen rá. Legalábbis az üzleti világ" -- magyarázza. Az elmélet szerint a film főszereplője, Neo a Gender dysphoria megtestesülése -- így nevezik azokat a személyeket, akik lelki-mentális zavart élnek át, mert a testük nem felel meg a nemi identitásuknak. A Morpheus felajánlotta piros tabletta, mely a filmben a mátrixból ébredést, a valóságot képviseli, nos, egyfajta hormontabletta, amely segít a hősnek szert tenni arra a testre, amelyre vágyik.

Maga Lilly ennyire direkten nem megy bele az értelmezésbe, mint elmondta, nem tudja, íráskor mennyire hatott rá transztudata. Az eredeti film 1999-es megjelenésekor ugyanis testvérével még Andy és Larry Wachowskiként, vagyis férfiakként élték az életüket. Testvére 2012-ben, ő pedig 2016-ban álltak elő transzneműként, immár Lana és Lilly Wachowski néven.

Ahogy a videóban Lilly elmondja, az elképzelt világ, a vágyott test, az elmosódó határok már régóta a sci-fi részét képezik, alkotóként az ő transz-képeik pedig olyan apróbb dolgokon vehető észre, mint a különböző műfajok (pl. harcművészeti film) keveredése a moziban, illetve a Mátrix központi témája: a felfedezés vágya, és az, hogy az elképzelhetetlenből valóság válik. Az eredeti gondolatai szerint akadt volna azonban egy ettől is hangsúlyosabb utalás: az első film egyik szereplője, Switch (Belinda McClory) eredetileg genderfluid volt: a valósában férfiként szerepelt volna, a mátrixban pedig nőként. Az ötlet nem tetszett a stúdiónak, az új filmben azonban valószínűleg ez is előkerül majd, csak épp Switch nélkül, aki az első részben viszonylag rövid jelenlét után meghalt.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?